Áttörés a génszerkesztett növények felismerésében
Ez év szeptember elején értesülhettünk róla, hogy a Greenpeace, más civil szervezetekkel, GMO-ellenes élelmiszerügyi egyesületekkel és élelmiszerkereskedőkkel együtt bejelentette, hogy sikeresen kifejlesztették és nyilvánosságra hozták a legelső, a génszerkesztett növények felismerésére irányuló vizsgálati módszert. Az erre irányuló kutatás megcáfolta a biotechnológiai ipar és néhány törvényhozó eddigi álláspontját, miszerint az új, génszerkesztéssel módosított növényeket nem lehet megkülönböztetni az azonos fajtájú, de GMO-mentes növényektől, ezért tehát nem is szabályozhatók.
A szakértői értékelést követően a Foods tudományos folyóiratban publikált új módszerrel, az SU Canola névre keresztelt repcét vizsgálták, mely az amerikai génszerkesztéssel foglalkozó Cibus nevű cég által a herbicideknek ellenálló, azok tűrésére kifejlesztett génszerkesztett fajta. Az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség (Umweltbudesamt), a GMO Laboratóriumok Európai Hálózatának tagja végezte az eljárás validálását, az EU valamennyi törvényi előírásának betartásával. Az Európai Bíróság két évvel ezelőtt azt a döntést hozta, hogy a génszerkesztett organizmusok is az EU GMO törvényi szabályozása alá esnek, kizárásuk a jogi szabályozásból ellentétes lenne az elővigyázatosság elvével, amelyet az Európai Unió Alapszerződéseiben is rögzítettek, mely alapját képezi az EU élelmiszerbiztonsági szabályainak is. Az új vizsgálati módszerrel igazolást nyert, hogy a génmódosított szervezetekre (GMO) vonatkozó uniós törvényi szabályozás az új típusú, génszerkesztéssel létrehozott GMO-k esetében is alkalmazható, ezáltal az EU magas szintű élelmiszerbiztonsági előírásainak betartása a jövőben is biztosítható.
A hírt számos, a projektben résztvevő szakember elismeréssel fogadta. Heike Moldenhauer, a Food without Genetic Engineering Németországi Egyesületének uniós szakpolitikai tanácsadója szerint ez az új vizsgálati módszer mérföldkő az EU fogyasztói és üzleti életének védelmében. A hatóságok megkezdhetik az engedély nélküli, génszerkesztett növények azonosítását, ami segítséget jelent méhészek, gazdálkodók, tenyésztők, takarmány- és élelmiszerfeldolgozók, valamint kiskereskedők, tanúsító szervezetek és nemzeti élelmiszerbiztonsági ellenőrök számára, hogy távol tartsák ezeket az új GMO-kat ellátási láncaiktól és kielégítsék a fogyasztók GMO-mentes élelmiszerek iránti keresletét. A kifejlesztett módszer feltehetően az egyik legnagyobb kihívást jelenti majd a génszerkesztés területén.
Mivel a tudományos társadalom mintegy két évtizede már hasonló vizsgálati megközelítéseket alkalmaz a sokkal komplexebb GMO-k feltárására is, valószínű, hogy ez a vizsgálat alkalmazható lesz a legtöbb, vagy akár az összes génszerkesztett növény esetében. A jó hír ebben az, hogy mindehhez olyan módszerek és berendezések szükségesek, melyekkel a kereskedelmi és hatósági laboratóriumok már rendelkeznek. Ez az áttörés azt bizonyítja, hogy az Európai Unió GMO-kra alkalmazott nyomonkövetési és jelölési rendszere az új génszerkesztési módszerekkel előállított termékekre is vonatkoztatható. Ez növelni fogja a fogyasztók bizalmát és lehetővé teszi az ökológiai termelők számára, hogy az ökológiai gazdálkodást GMO-mentesen tartsák fenn, összhangban az EU ökológiai szabályozásával.
www.greenpeace.org
(Biokultúra 2020/4-5)
