Nyilvános az új KAP agroökológiai feltételeinek listája

Az Európai Bizottság (EB) január 14-én nyilvánosságra hozta az Európai Unió új közös agrárpolitikájának (KAP) egyik legfontosabb újítását, az agroökológiai feltételek listáját, vagy más szóval az úgynevezett eco-scheme-k listáját. Az eco-scheme lényege, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések 20%-át valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség, eco-scheme teljesítéséhez kötik majd.

Az eco-scheme-k a korábbi zöldítés helyébe lépnek, ahhoz hasonlóan Brüsszelben készíti elő az Európai Bizottság a listát, melyből a tagállamok választhatnak majd. A lista zárt lesz, azaz a tagállamok az abban felsorolt gyakorlatok közül válogathatnak, amelyet beemelnek majd a Közös Stratégia Tervbe, majd az adott tagállamban gazdálkodók számára elérhetővé válik. A gazdák számára a részvétel önkéntes alapon működik.

A javasolt eco-schemeket a Bizottság két fő csoportra osztotta. Az első, rövidebb lista a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza, így az ökológiai gazdálkodást, valamint az integrált növényvédelmet (élővizek melletti védősávok, mechanikus gyomirtás, kártevő-rezisztens fajok termesztése). A bővebbik lista az „egyéb” elismert gyakorlatok listája, mely a következőket tartalmazza:

• agro-ökológiai gyakorlatok;
• vetésforgó fehérjenövényekkel;
• takarónövények az ültetvények sorközeiben;
• téli zöldtakaró biztosítása;
• extenzív, legeltetésen alapuló állattenyésztés;
• klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata;
• a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása;
• a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés;
• az ökológiai gazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele;
• különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, szellőztetés és párásítás a hőstressz csökkentésére);
• az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok;
• állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakci­nálás, takarmánykiegészítők használata stb.);
• legeltetési arány növelése;
• szabadtartás arányának növelése;
• agrár-erdészet;
• magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása;
• magas természeti értékű gazdálkodás;
• műtrágyahasználat csökkentése, extenzív szántóföldi művelés;
• magas biodiverzitású ugar fenntartása;
• széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodás;
• mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása;
• gyepterületek létrehozása, extenzív használata;
• szármaradványok betakarása;
• tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése innovatív megoldásokkal, optimális pH-érték beállítása;
• javított tápanyaggazdálkodás;
• inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazása;
• öntözés hatékonyságának növelése;
• a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések;
• rendszeres talajminta-vételezés,
• hatékony vízgazdálkodás;
• kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés és vetési időszakok;
• egyéb talajvédelmi gyakorlatok;
• eróziót gátló sávok és széltörők;
• teraszos művelés;
• egyéb üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő gyakorlatok;
• emésztésből származó ÜHG-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok;
• javított szervestrágyakezelés- és tárolás.

Forrás: https://agronaplo.hu, https://mezohir.hu
(Biokultúra 2021/2-3)