Kistermelők új rendelet általi lehetőségei

A 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszerelőállítás és értékesítés higiéniai feltételeiről szóló rendelet tartalmazza a kistermelői tevékenység keretében végzett élelmiszer­termelésre, -előállításra és -értékesítésre vonatkozó előírásokat. A rendelet 2023. november 24-től érvényes.

A rendelet nem vonatkozik (a kistermelő nem állíthatja elő):

• a magánháztartásban és saját fogyasztásra történő termelésre és előállításra;
• engedélyköteles és bejelentésköteles élelmiszer-előállításra és -forgalmazásra;
• vendéglátóipari termékek előállítására és forgalmazására;
• különleges táplálkozási célú élelmiszerre;
• étrend kiegészítőnek minősülő élelmiszerre;
• növényi csírára;
• a tenyésztett vadra, a strucc és az emu kivételével.

Kistermelő

• FELIR azonosítóval rendelkező;
• természetes személy (őstermelő, egyéni vállalkozó);
• jogi személy (pl.: kft., bt.), vagy
• jogi személyiséggel nem rendelkező (pl. egyesület, alapítvány) szervezet.
• A 3. melléklet I. kategória szerinti kis mennyiségű, saját maga által
  • megtermelt alaptermék, illetve összegyűjtött vadon termő alaptermék értékesítését;
  • megtermelt alaptermékből, illetve összegyűjtött vadon termő alaptermékből, valamint az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb olyan vásárolt összetevőből, amelynek kistermelő általi megtermelése észszerűen nem elvárható, élelmiszer előállítását és értékesítését.
• A 3. melléklet II. kategória szerinti kis mennyiségben
  • saját maga által megtermelt alaptermékből, vagy
  • saját maga által megtermelt alaptermékből és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését;
• a kis mennyiségű, általa jogszerűen értékesíthető hal értékesítését.
• A 3. melléklet I. kategória szerinti kis mennyiségű alaptermék és élelmiszer, valamint más kistermelőtől vásárolt élelmiszer felhasználásával, az I. kategória szerinti kis mennyiség betartásával falusi vendégasztal üzemeltetését;
• végső fogyasztók és más kistermelők részére a 4. mellékletben meghatározott szolgáltatásokat végezheti.

A kistermelő az élelmiszer-előállítás során előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással – beleértve a 4. melléklet szerinti szolgáltatást végző kistermelőt is – elvégeztethet a nyomonkövethetőség biztosításával.

A kistermelő feldolgozatlan és feldolgozott állati eredetű élelmiszerek esetében előállítási részfolyamatot engedéllyel (HU-….) rendelkező élelmiszer-létesítményben nem végeztethet.

A kistermelő tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt, értékesítésre szánt sertés, juh, kecske, szarvasmarha, bivaly, bölény, ló, szamár, öszvér, strucc és emu kizárólag engedélyezett vágóhídon, ideértve a kisvágóhidat is, vágható le, ahol a hatósági, vagy a jogosult állatorvos elvégzi a vágást követően a húsvizsgálatot és annak megfelelő eredménye esetén hússzállítási igazolást állít ki.

A kistermelő felelős:

• az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért;
  minőségéért;
  a fogyasztók megfelelő tájékoztatásáért;
  a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért.
• A kistermelő által az élelmiszer előállításához vásárolt összetevők nyomonkövethetőségét biztosítani kell.

Tevékenység bejelentése

A kistermelői tevékenységet az élelmiszer-előállítás helye szerint, ennek hiányában a gazdasági udvar helye szerint illetékes járási hivatalnak nyilvántartásba vétel céljából a bejelentésre kötelezett bejelenti.

Ha a bejelentés több járás illetékességi területét érinti, a bejelentés bármelyik érintett járási hivatalnál megtehető. Ebben az esetben a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal megküldi a bejelentett adatokat a többi érintett járási hivatalnak.

A bejelentés tartalma

• A tevékenységet végző FELIR azonosító számát, ha a tevékenységet végző már rendelkezik vele.
• Ha nem rendelkezik FELIR azonosító számmal, a FELIR azonosító szám kiadásához szükséges adatokat.
• A gazdaság helyét.
• Az értékesíteni kívánt termék megnevezését.
• Annak megjelölését, hogy az I. vagy II. kategória szerinti mennyiségben kíván alapterméket, illetve élelmiszert előállítani.
• A kistermelői élelmiszer-termelésében, -előállításában, illetve -értékesítésében részt vevő személyek megnevezését.
• A II. kategória szerinti mennyiségben történő élelmiszer-előállítás esetén az élelmiszervállalkozás működéséhez szükséges minimális élelmiszeripari szakképzettséget vagy rész-szakképesítést igazoló dokumentumot.

Az I. és II. kategória szerinti besorolás az azonos gazdaság helyén tevékenységet folytató valamennyi élelmiszer-előállítást végző kistermelő által együttesen előállított élelmiszer mennyiség alapján történik.

A bejelentésre kötelezett a nyilvántartás adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartásba vevő szervnek a változást követő nyolc napon belül bejelenti.

A kistermelő a tevékenység végzésének helye szerint illetékes járási hivatal hatósági állatorvosa által kiállított hatósági állatorvosi bizonyítvány birtokában hozhat forgalomba állati eredetű alap-, feldolgozatlan és feldolgozott terméket.

A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállításától számított egy évig hatályos, amely a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.

A hatósági állatorvosi bizonyítványt, vagy annak a kiállító hatóság által hitelesített másolatát a kistermelő, vagy az élelmiszer értékesítését végző személy, valamint a kiskereskedelmi, vagy vendéglátóipari létesítmény üzemeltetője az árusítás időtartama alatt az árusítás helyén tartja.

Értékesítés

A kistermelő a kistermelői élelmiszert a végső fogyasztónak

• gazdasága helyén;
• Magyarország területén működő helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen;
• csomagküldő kereskedelem útján, a hűtést igénylő élelmiszerek kivételével;
• átadóponton és
• automatából, a baromfi és nyúlféle húsa, valamint a hal kivételével;
• a vásárló kérésére házhoz szállítással továbbá
• kiskereskedelmi és vendéglátóipari létesítménynek értékesítheti.

A kistermelő a sertés, juh, kecske, szarvasmarha, bivaly, bölény, ló, szamár, öszvér, strucc és emu húsát kizárólag

• gazdasága helyén a végső fogyasztónak, valamint
• a gazdasága helyével azonos vármegyében lévő, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő, valamint budapesti kiskereskedelmi és vendéglátóipari létesítménynek értékesítheti.

Ha a kistermelő természetes személy, kistermelői élelmiszer termelését, előállítását és értékesítését

• a kistermelő,
• a kistermelő hozzátartozója (a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője),
• a kistermelővel egy háztartásban élő személy, továbbá
• a kistermelő alkalmazottja végezheti.

Kiskereskedelmi és vendéglátóipari létesítmény kistermelői élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet.

Adatlap

A kistermelő az alaptermékből előállított élelmiszerről adatlapot állít ki, amely tartalmazza

• a kistermelő nevét, címét és FELIR azonosító számát;
• az élelmiszer-előállítás helyét;
• az élelmiszer megnevezését;
• az összetevők felsorolását az összetétel szerint csökkenő sorrendben, az allergiát, vagy intoleranciát okozó összetevők megjelölésével;
• a fogyaszthatósági, vagy minőségmegőrzési időt és
• a tárolási hőmérsékletet.

A kistermelő, vagy az élelmiszer értékesítését végző személy az adatlapot, annak másolatát, vagy elektronikus változatát az árusítás helyén tartja.

Jelölés

Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert előrecsomagoltan értékesíti, be kell tartania – a tápértékjelölés kivételével – az élelmiszerek tájékoztatásáról szóló európai uniós jogi aktusokban és az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott jelölési követelményeket.

A csomagoláson fel kell tüntetni továbbá

• az élelmiszer megnevezése előtt a „kistermelői”, vagy
• méz és egyéb méhészeti termék esetében a „termelői” jelzőt.

Nem előrecsomagolt kistermelői élelmiszer – beleértve az alapterméket is – kiskereskedelmi létesítmény részére történő értékesítése esetén a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetnie

• a kistermelő nevét,
• FELIR azonosító számát és a
• termék nevét.

A termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” jelzőt.

A gazdaság helyén, helyi termelői piacon, piacon, vásáron, alkalmi rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen nem előrecsomagolt élelmiszer értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt fel kell tüntetni
a kistermelő nevét, címét, vagy a

• gazdaság helyének címét,
• FELIR azonosító számát, valamint
• a termék nevét.

A végső fogyasztót kérésére tájékoztatni kell a nem előrecsomagolt élelmiszer

• összetevőiről,
• tömegéről,
• fogyaszthatósági, vagy minőségmegőrzési idejéről, valamint
• különleges tárolási feltételeiről, fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszerek esetében.

A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek az általa termelt és a végső fogyasztó részére

• a gazdaság helyén,
• helyi termelői piacon, vagy
• házhoz szállítással értékesített tojáson

nem kell feltüntetnie a termelő megkülönböztető számát tartalmazó kódot, ha az értékesítés helyén feltünteti

• a nevét,
• a címét és
• a FELIR azonosító számát.

Nyers tej és nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermék értékesítése esetén az értékesítés helyén jól látható és az adott termékkel egyértelműen összekapcsolható módon fel kell tüntetni

• a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, vagy
• a „nyers tejből készült” kifejezést.

Nyilvántartás vezetése

A kistermelő papír alapon, vagy elektronikus formában nyilvántartást vezet

• az általa termelt és összegyűjtött vadon termő alaptermékek, a jogszerűen értékesíthető hal és az előállított élelmiszerek mennyiségéről,
• a termelés, összegyűjtés és az előállítás idejéről,
• az értékesített mennyiségről, valamint
• az értékesítés helyéről és idejéről.

A nyilvántartást, annak másolatát, vagy elektronikus változatát a kistermelő az árusítás helyén tartja.

A kistermelő a nyilvántartást, valamint a hússzállítási igazolásokat két évig megőrzi.

Általános higiéniai követelmények

Az élelmiszer-előállításhoz legalább egy helyiséget – amely célra felhasználható elsődlegesen magánlakóház részét képező, de forgalomba hozatal céljából élelmiszerek rendszeres kezelésére, tárolására használt helyiség is, időbeni elkülönítés mellett –, illetve a szükséges kiegészítő helyiségeket biztosítani kell.

A termelés és feldolgozás során használt helyiségeket, berendezéseket, eszközöket, tárolókat, ládákat, járműveket tisztítani, szükség szerint fertőtleníteni kell. A berendezéseket, eszközöket, tárolókat kizárólag élelmiszer kezelésére, előállítására lehet használni.

Élelmiszert csak tiszta, szükség szerint fertőtlenített, az adott élelmiszer csomagolására megfelelő csomagolóanyagban, edényzetben tartva, tárolva lehet árusítani. A feldolgozott élelmiszer csomagolására újra felhasznált csomagolóanyag az értékesítés során nem alkalmazható.

Az elsődleges termeléshez és az ehhez kapcsolódó műveletekhez ivóvíz minőségű vízzel történő kézmosási lehetőséget, a feldolgozáshoz, élelmiszer-előállításhoz ivóvíz minőségű hideg-meleg folyóvizet kell biztosítani.

Az élelmiszereket védeni kell a szennyeződésekkel szemben. A kistermelőnek a vágásra, termelésre szánt állatokat és azok környezetét tisztán kell tartania.

Az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki rendelkezik a közfogyasztásra szánt élelmiszer előállításával, valamint forgalmazásával foglalkozó személy részére a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatról érvényes igazolással.

Az állati kártevők ellen hatékony módon kell védekezni. A takarmány-adalékanyagokat, az állatgyógyászati készítményeket és a növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően kell használni, felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről, növények esetében a kártevőkről a kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie, amelyet 5 évig meg kell őriznie.

Vadon termő gomba árusítása esetén az étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról szóló 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet előírásai irányadóak.

A vadon gyűjtött, szárítani szánt gombát gombaszakellenőrnek nyersen, friss állapotában minősítenie kell. Szárított gomba csak csomagolva, megfelelő jelöléssel ellátva árusítható.

Különleges higiéniai követelmények

A fejés és a tejkezelés eszközeit használat után tisztítani és fertőtleníteni kell, ivóvízzel el kell öblíteni és tiszta, száraz, utószennyeződéstől védett helyen kell tárolni.

A nyers tejként értékesítésre, illetve feldolgozásra kerülő tejnek meg kell felelnie a következő, két hónapos időszak (havi két minta) mértani átlagán alapuló kritériumoknak:

• nyers tehéntej esetén az összcsíraszám 30°C-on ml-enként 100 000, vagy kevesebb,
• más állatfajtól származó nyers tej esetén az összcsíraszám 30°C-on ml-enként 1 500 000, vagy kevesebb.

A kistermelő egészséges állattól származó, friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojást árusíthat. Keltetett, mosott tojás, valamint főtt tojás héjában nem értékesíthető.

A tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni. A tojásokat a tojásrakást követően 28 napon belül kell értékesíteni.

Kiegészítő higiéniai követelmények a II. mennyiségi kategória esetén

Ha a kistermelő által az elsődleges termelés, az alaptermékek kezelése, valamint az élelmiszer előállítása során keletkezett termék mennyisége a II. mennyiségi kategóriába esik, az általános higiéniai követelményeken túl a következő követelmények teljesítése szükséges:

• Az élelmiszer-előállításhoz külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget, valamint a szükséges kiegészítő helyiségeket biztosítani kell.
• A helyiségek padozatát és falazatát mosható, fertőtleníthető burkolattal kell ellátni.
• Minden helyiséget hideg-meleg, ivóvíz minőségű vízzel ellátott kézmosó-berendezéssel kell felszerelni.
• Az élelmiszer-előállításra szolgáló helyiségben hideg-meleg, ivóvíz minőségű vízzel ellátott mosogatási lehetőséget kell biztosítani.
• A mosogatáshoz fertőtlenítő hatású mosogatószert kell használni.
• Alkalmazott foglalkoztatása esetén öltöző és szociális helyiség biztosítása szükséges.
• Az előállítás helye szerint illetékes járási hivatal által jóváhagyott mintavételi terv – mintaszám és mintavételi gyakoriság – szerint Salmonella valamint Listeria monocitogenes jelenlétére és mennyiségére irányuló
• mikrobiológiai vizsgálatot kell végeztetni a közvetlen fogyasztásra szánt állati eredetű és a nem állati eredetű élelmiszerek esetében.
• A kistermelő egyszerűsített HACCP dokumentációt vezet.

A II. kategóriába tartozó kistermelők a következő feltételek biztosítása mellett állíthatnak elő hústerméket:

• Külön tárolóhelyiségekkel kell rendelkezni a csomagolt és a csomagolatlan hús tárolására, kivéve, ha időben elkülönítve, vagy olyan módon történik a tárolásuk, amely következtében a csomagolóanyag, vagy a tárolás módja nem lehet a hús szennyeződésének forrása.
• Rendelkezni kell olyan, a csomagolatlan hús és hústermékek kezelését végző dolgozók által kézmosásra használt berendezésekkel, amelyek csapjainak kialakítása megakadályozza a szennyeződés, vagy fertőzés terjedését.
• Az eszközök fertőtlenítésére +82°C, vagy annál magasabb hőmérsékletű, forró vízzel ellátott berendezésekkel, vagy ezzel egyenértékű hatású, alternatív rendszerrel kell rendelkezni.
• Hústermék készítéséhez tilos vágási mellékterméket, a teljes izomdarabok kivételével húsnyesedéket, csontokról mechanikusan lefejtett húst, csonttörmeléket, vagy bőrt tartalmazó húst, a rágóizom kivételével fejhúst, a linea alba nem izmos részét, az elülső és hátulsó lábtő területeit, csontról lefejtett húsnyesedéket és a rekeszizom izmait – kivéve, ha a savóshártyát eltávolították – felhasználni.
• A húson végzett munkálatokat úgy kell megszervezni, hogy elkerüljék, vagy minimálisra csökkentsék a szennyeződést. Ebből a célból az élelmiszeripari vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasznált hús
  • hőmérséklete baromfi esetében +4°C, vagy az alatti, belsőség esetében +3°C, vagy az alatti és egyéb hús esetében +7°C, vagy az alatti; és
  • szükség szerint, fokozatosan szállítják a feldolgozóterembe.
• A darált hús elkészítésére a határidő a vágást követő
  • legfeljebb 3. nap baromfi,
  • legfeljebb 6. nap a többi állat esetében.
• Hústerméket fagyasztott húsból előállítani tilos. Húskészítményt lefagyasztani tilos.
• A darált húst és az előkészített húst az előállítást követően azonnal egyedi csomagolással kell ellátni, és darált hús esetében +2°C, vagy az alatti, előkészített hús esetében pedig +4°C, vagy az alatti maghőmérsékletre kell lehűteni, vagy -18°C, vagy az alatti maghőmérsékletre kell lefagyasztani. Ezeket a hőmérsékleti feltételeket a tárolás, a szállítás és az értékesítés során is fenn kell tartani.
• A darált hús és az előkészített hús felengedés után nem fagyasztható újra.

3. melléklet a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelethez
Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és alaptermékből előállított élelmiszerek vonatkozásában

	I. kategória		II. kategória
Alaptermék, vagy élelmiszer és a hozzá kapcsolódó tevékenység megnevezése	Adott naptári héten előállítható maximális mennyiség	Adott naptári évben előállítható maximális mennyiség*	Adott naptári héten előállítható maximális mennyiség	Adott naptári évben előállítható maximális mennyiség*
Kifejlett, vagy növendék sertés, juh, kecske, strucc, vagy emu levágatása és húsának értékesítése	6 db	72 db	18 db	216 db
50 kg alatti malac, vagy 15 kg alatti bárány, gida levágatása és húsának értékesítése **	10 db	120 db	30 db	360 db
Kifejlett, vagy növendék szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, öszvér levágatása és húsának értékesítése	2 db	24 db	6 db	72 db
100 kg alatti borjú levágatása és húsának értékesítése **	2 db	24 db	6 db	72 db
Baromfi levágása és húsának értékesítése a víziszárnyas és pulyka kivételével	200 db	–	600 db	–
Víziszárnyas, vagy pulyka levágása és húsának értékesítése	100 db	–	300 db	–
Nyúlféle levágása és húsának értékesítése	50 db	–	150 db	–
Hústermék előállítása és értékesítése	70 kg	2 600 kg	210 kg	7 800 kg
Tej, vagy tejtermék értékesítése	napi 200 liter	–	napi 500 liter	–
Méz és egyéb méhészeti termék értékesítése	–	együttesen 5 000 kg	–	együttesen 15 000 kg
Tojás értékesítése	500 db	20 000 db	1 500 db	60 000 db
Hal értékesítése	–	6 000 kg	–	18 000 kg
Növényi eredetű alaptermék (ideértve a feldolgozatlan terméket) értékesítése	–	20 000 kg	–	60 000 kg
Savanyúság és egyéb fermentált növényi feldolgozott termék értékesítése	150 kg	5 200 kg	450 kg	15 600 kg
Növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott termék értékesítése	200 kg	5 200 kg	450 kg	15 600 kg
Egyéb feldolgozott növényi eredetű termék értékesítése	50 kg	–	–	150 kg
Házi készítésű száraztészta értékesítése	50 kg	–	150 kg	–
Vadon termő betakarított, összegyűjtött termék értékesítése	50 kg	–	–	–
Termesztett gomba értékesítése	100 kg	–	300 kg	–
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 71. § b) pontja szerinti bérfőzött párlat értékesítése	–	2 hl tiszta szesznek megfelelő párlat	–	–
Egyéb élelmiszer értékesítése	50 kg	–	150 kg	–

Baromfi, nyúlféle vágása

 

A kistermelő a gazdaságában nevelt és tulajdonában lévő baromfit és nyúlfélét a gazdaság helyén levághatja.

A levágott baromfi és nyúlféle vágás előtti állományszintű, valamint vágás utáni húsvizsgálatát a hatósági, vagy a jogosult állatorvos a gazdaság helyén végzi el.

A kistermelő a vágás időpontját a vágás várható időpontja előtt 48 órával bejelenti a hatósági, vagy a jogosult állatorvosnak.

A vizsgálatot végző hatósági, vagy jogosult állatorvos a vizsgálat után hússzállítási igazolást állít ki.

A baromfi és nyúlféle húsa a hússzállítási igazolás birtokában hozható forgalomba.

A kistermelő a hússzállítási igazolás eredeti példányát vagy annak másolatát a kiskereskedelmi és vendéglátóipari létesítmény részére átadja. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari létesítmény a hússzállítási igazolást 2 évig megőrzi.

A baromfi és nyúlfélék húsának kis mennyiségben történő előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó különleges követelmények

A baromfi és nyúlfélék vágására – ideértve az elvéreztetést, forrázást, kopasztást, nyúzást, zsigerelést – külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget kell biztosítani, melynek megfelelő méretűnek, könnyen tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek, hideg-meleg folyó ivóvízzel ellátottnak kell lennie.

A toll és a vágási melléktermék gyűjtését, elszállítását és a szennyvízkezelést a vonatkozó rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

A kistermelő a baromfi és nyúlféle húsát nem fagyaszthatja le, baromfihúst nem festhet meg.

Legfontosabb fogalmak

• Gazdasági udvar: az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő hely.
• Gazdaság helye: a kistermelő valamennyi gazdasági udvara és élelmiszer-előállítási helye.
• Elsődleges termelés: elsődleges termékek előállítása, termesztése, vagy tenyésztése, beleértve a termés betakarítását, a fejést és a haszonállat-tenyésztést az állatok levágásáig.
• Alaptermékek: elsődleges termelésből származó termékek, beleértve a termőföldről, állattenyésztésből, vadászatból és halászatból származó termékeket.
• Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő
  • a) születésétől, vagy kikelésétől kezdve, vagy
  • b) a levágást közvetlenül megelőzően,
    • baromfi esetében legalább 3 hét;
    • nyúlfélék esetében legalább 4 hét;
    • sertés, szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, ló, szamár, öszvér, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartamban az általa üzemeltetett gazdaságban nevelt.
• Kistermelői élelmiszer: a kistermelő által megtermelt, vagy összegyűjtött vadon termő alaptermék, előállított élelmiszer, valamint a jogszerűen kifogott hal.
• Feldolgozatlan termék: olyan élelmiszer, amelyen még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott, vagy kiolvasztott élelmiszerek.
• Előhűtött hús: 0°C és +4°C közötti hőmérsékleten tárolt, feldolgozatlan hús.
• Friss hús: fogyaszthatósági idővel rendelkező előhűtött hús.
• Feldolgozott termék: a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszer.
• Húskészítmény: feldolgozott termék, amely a hús feldolgozásából, vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származik és amely vágási felülete azt mutatja, hogy a termék már nem rendelkezik a friss hús tulajdonságaival.
• Hústermék: a húskészítmény, a darált hús, az előkészített hús (pl. apróra darabolt nyers hús, fűszerezett nyers hús), a kiolvasztott állati zsiradék és a töpörtyű.

4. melléklet: A kistermelő által nyújtható szolgáltatások

A szolgáltatás megnevezése	A szolgáltatás nyújtásának helye
Füstölés	A szolgáltatást nyújtó kistermelő gazdaságának helye
Aszalás, szárítás, őrlés	A szolgáltatást nyújtó kistermelő gazdaságának helye
Terménytisztítás	A szolgáltatást nyújtó, vagy a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye
Olajos magvak préselése (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása	A szolgáltatást nyújtó, vagy a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának hely

Csarnai Erzsébet
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. munkatársa
Forrás: https://kisleptek.hu/
(Biokultúra 2024/2)