A Biokultúra érzés

Sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy léteznek-e olyan láthatatlan, lelkeket összekötő kapcsok ismeretlenek, vagy alig ismerősök között egy összeverődött közösségben, amelyek eredménye, hogy jól érzik magunkat egymással, holott talán korábban nem is találkoztak. Ez ahhoz hasonlatos, mint amikor az ember első találkozás után úgy érzi, mintha „ezer éve” ismerné a másikat. Felemelő érzés, a jó Isten ajándéka, amelyet a magyar biósok – szent meggyőződésem szerint – megkaptak.

A Biokultúra Klub, majd Egyesület már ilyen hangulatot árasztott, amikor a szennyes, fojtó hangulatú, reménytelenséget sugárzó szocializmus körülményei között megjelent. Legfőbb célja már akkor is a jobbra való törekvés volt. Én például a családomon és a templomon kívül csak közöttük, a biosok között éreztem jól magamat, a már elment és hála Istennek még velünk lévők társaságában. Nagy felelősséget, több száz ember létét befolyásoló felső vezetői munkám ellenére alig vártam, hogy Győr-Moson-Sopron megyéből, Bezi községből indulva, több száz kilométert utazva megint velük lehessek egy-két órát, leggyakrabban Pesten, de esetenként Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Hajdúböszörményben, vagy az Őrségben, vagy Békésben, máskor Szarvason, gyakran Kolozsvárott, Régenben, Marosvásárhelyen, Szabadkán és sok más helyen a történelmi Magyarországon.

Ez a jó érzés a biosok között máig megmaradt. Évek, évtizedek óta nem találkozott ismerősök a bio rendezvényeken megölelik egymást és beszélgetéseiket ott folytatják, ahol korábban abbahagyták.

A múlt évek Biokultúra Tudományos Napjaira meghívott előadóink, világszerte ismert tudósok, kutatók, akadémikusok, akik eddig nem is ismertek minket – mindegyiküket szó szerint nem idézhetem –, de valahogy így nyilatkoztak: „jó Veletek”, „máskor is jövök, ha hívtok”, „nem csak előadóként, de résztvevőként is jönnék”.

A közelmúlt időszaka bővelkedett az ilyen lélekemelő bio rendezvényekben. Ilyenek az OKÉS (Országos Közétkeztetési Szakácsverseny, a Magyar Biokultúra Szövetség testületi ülései, a XXXII. (!) Biokultúra Tudományos Nap és a cikket inspiráló Miklós nap(ok)on tartott 3. Biomikulás a Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyad várban. Volt itt „bios hangulatban” kétezer, a szépre-jóra még nyitott, lelkes gyermek szülőkkel, pedagógusokkal, lelkes szervezők, a gyermekeknek az élet, az élelemtermelését szépségét bemutató biogazdák, méhészek, biológusok, a magyarság értékeit őrző népművészek, tágra nyitott gyermek szemek és ősi tudást, szépséget faló értelem.

Rajtunk múlik, hogy ez így maradjon, de azért kérjük ehhez a jó Isten áldását!

Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánunk!

A Magyar Biokultúra Szövetség és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
Dr. Roszík Péter
(Biokultúra 2019/6)