A biotermékek táplálkozásbeli előnyei

Sokan ismerik azt a közmondást, hogy „az vagy, amit eszel”, de csak kevesen gondolkodnak el igazán azon, hogy ez mit is jelent valójában. Ha jól belegondolunk, születésünktől fogva a testünk, ezen belül minden sejtünk azokból a táplálékokból épült fel, amit eddig magunkhoz vettünk. Éppen ezért fontos annyira odafigyelni arra, hogy mit eszünk és az élelmünk milyen forrásból származik.

A szupermarketekben többnyire a nagyüzemi mezőgazdaságban előállított, olcsó, tömegélelmiszereket találjuk. A fejlett országokban a vegyszereken alapuló mezőgazdaság sokféle, viszonylag olcsó élelmiszerhez juttatja a fogyasztókat. Ennek három ellentétes következménye van:

  • A jobb táplálkozás miatt az emberek ellenállóbbak a betegségekkel szemben és nő az átlagéletkor.
  • Ugyanakkor az elhízás népbetegséggé válik és ez hosszú távon megrövidíti az életkort.
  • A legfontosabb hatás az, hogy az élelmünkben lévő vegyszerek okozta rákos és egyéb betegségek egyre gyakoribbak.

Ez utóbbi azért nem meglepő, mert az élelmiszereink tartalmazzák az összes mezőgazdasági termesztésben használt szintetikus vegyszer maradék-anyagait a gyomirtó szerektől kezdve, a rovar- és gombaölő szereken, a talajfertőtlenítőkön át, egészen a műtrágyák maradékáig. Ehhez adódnak az ipari feldolgozás során az élelmiszerek gyártásánál használt technológiai segéd- és adalékanyagok, az ún. E-számok (adalékok, színezők, tartósítók, állagjavítók, kenőanyagok, detergensek stb.). A tárolás, érlelés és csomagolás során újabb szintetikus vegyi anyagok kerülnek az élelembe.

Az állati eredetű élelmiszerek gyakran tartalmaznak még hormonokat és állatgyógyászati szereket is. A felsorolt vegyszereknek a biztonságát ugyan egyenként megvizsgálták*, de együttes hatásukat és a köztük megjelenő, valamint a további lehetséges kölcsönhatásokat nem. Senki sem tudja azt előre kiszámítani, hogy a táplálékkal magunkhoz vett vegyszer koktélnak milyen hatásai lehetnek. Annyit már tapasztalatból tudunk, hogy a táplálékunkban és a környezetünkben jelenlévő szintetikus vegyületek egészségügyi kockázatot jelentenek. Egyre gyakrabban figyelhetők meg (a mutagén szerek következtében) az emberi- és állati génállomány meghibásodásai. A rákkeltő anyagok miatt növekszik a tumoros megbetegedések száma. A teratogén anyagok hatására gyakoribbak lettek a fejlődési rendellenességek. Népbetegséggé vált a cukorbetegség, a szív, érrendszeri- és a légzőszervi megbetegedések, az immunrendszer megbetegedései, az allergia. A hormonzavarok és az idegrendszeri meghibásodások (mint pl. a Parkinson kór, az Alzheimer kór stb.) is egyre nagyobb arányban fordulnak elő.

✓ 1. A bioélelmiszerek első nagy előnye, hogy ezek nem, vagy csak alig tartalmaznak szintetikus vegyszereket és szermaradékokat.

A kétes biztonságú genetikailag módosított élelmiszerek (GMO-k) egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elő a takarmányban és sajnos az élelmiszereinkben is. Ezeket a növényeket nem tesztelték megfelelő alapossággal. Számos egészségkárosító hatást írtak már le a tudományos irodalomban a GMO-kal kapcsolatban. Arra is vannak már adatok, hogy a GM szója csökkent tápértékű. Több benne az antinutriens, az allergén (a Kunitz tripszin inhibítor) és kevesebb a fehérjetartalma, ahogy ezt az 1. táblázat is mutatja. Nem tudjuk, hogy melyek a GMO-k hosszú távú hatásai, ezért jogos elővigyázatosnak lenni és elkerülni a GMO tartalmú élelmiszerek fogyasztását.

Ország
Fehérjetartalom
Gmo-arány
Argentína
32,6%
95%
USA
37,1%
50%
Brazília
39,3%
20%
Kína
44,9%
0%

1. táblázat: A 2000/2001 évi szója fehérje tartalma és GMO aránya
(Karr-Lilienthal és mtsai., 2004 alapján)

✓ 2. A biotermékek második előnye a nagyüzemi termelésből származókkal szemben az, hogy ezekben nem engedélyezik a GMO-k, azaz – ahogy azt hivatalosan nevezik – a rekombináns DNS technológia termékeinek jelenlétét vagy alkalmazását.

A világon az egyik nagy probléma az éhezés. A TV képernyőjéről mindenki ismeri azokat a szomorú képeket, amelyek csonttá, bőrré fogyott embereket, gyermekeket mutatnak be. Ők a háborúk, vagy az időjárási viszontagságok miatt nem jutnak élelemhez. Náluk „A” típusú éhezésről beszélünk. Az „A” típusú éhezésnél a szervezet nem jut sem elég kalóriához, sem elegendő ásványi anyaghoz és vitaminhoz. Azt már kevesebben tudják, hogy van egy másik fajta, úgynevezett „B” típusú éhezés is. Ilyenkor a szervezet ugyan elegendő kalóriát kap, de a táplálék nem fedezi a működéséhez szükséges vitamint és ásványi anyag mennyiséget. A „B” típusú éhezésben szenvedőkről ránézésre sohasem gondolnánk, hogy ezek az emberek valóban éheznek, mert gyakran kövérek (1. ábra). A sok, de sajnos rossz minőségű táplálék fogyasztása miatt a szervezetükből hiányoznak alapvető, de létfontosságú egészségvédő anyagok, köztük a vitaminok, ásványi anyagok, mikro- és nyomelemek, valamint az egészséget védő másodlagos növényi metabolitok.

1. ábra: A

1. ábra: A „B” típusú éhezés (Paul Claytontól)

A nagyüzemi termeléssel és az ehhez csatlakozó nemesítéssel a táplálék tápértéke jelentősen megváltozott. 1900 óta az élelmünkben található flavonoidok mennyisége 75%-kal, a C vitaminé 50-60%-kal, az omega-3 zsírsavaké 50%-kal, a karotinoidoké 40%-kal, a foszfolipideké 50%-kal csökkent. 1960-tól napjainkig pl. a szelenium tartalom 50%-kal, a prebiotikus rost 50%-kal és a szterolok mennyisége 66%-kal csökkent. A vitamin tartalom csökkenése is jelentős. Paul Clayton (2007) adatai szerint a nagyüzemi gazdálkodás és nemesítés következtében a táplálékunkban bekövetkezett vitamintartalom csökkenése is jelentős (2. táblázat).

Vitamin
C
E
A
B1
B2
Niacin
Folsav
B6
B12
Csökkenés (%)
37
68
55
32
31
27
34
54
17

2. táblázat: A vitamin tartalom csökkenése az ipari forradalom óta

A hazai haszonnövényeink hasonló, vagy még nagyobb változásokat mutatnak. Mint ahogy az dr. Márai Géza adataiból kiderül, a búza nyomelem-tartalmának 50, a kukorica 81, az árpa 62, a répafélék 15 és a burgonya 14%-át vesztette el. A borsó vitamintartalma 53, a tej 95, a káposzta 95 és a sárgarépa 40%-kal csökkent.

Mára már bebizonyosodott, hogy a biogazdálkodás táplálóbb gyümölcsöt, zöldséget és gabonát biztosít. A bio­termesztésből származó növények sokkal táplálóbbak. Egy átlagos adag bioétel körülbelül 25%-kal több vitamint, ásványi- és egészségvédő anyagot tartalmaz, mint annak nagyüzemi módszerekkel előállított változata. A biotáplálékok fogyasztása képes megelőzni a „B” típusú éhezést.

✓ 3. A bioélelmiszerek több vitamint, ásványi anyagot és egészségvédő másodlagos növényi anyagot tartalmaznak, mint a hagyományos mezőgazdaságból származóak.

Ezt bizonyítja az Amerikai Bioszövetség 2008-ban kiadott riportja. Ebben áttekintették az összes 1980-tól megjelent tudományos cikket és azt találták, hogy a nagyüzemi módszerrel termesztett növények valamivel több fehérjét, bétakarotint és sokkal több nitrátot tartalmaztak, de a C-vitamin tartalmuk alacsonyabb volt. A reprodukciós szakasz alatt és az éréskor a növények a fölösleges energiájukat másodlagos metabolitok szintézisére fordítják. A növényt érő stressz hatására megnő bennük a polifenolok, flavonoidok, terpének, alkaloidok és a kéntartalmú anyagok mennyisége. Ezek hatására alakulnak ki a színek és az ízek. E vegyületek egészségmegőrző szerepe bizonyított, hiszen csökkentik a koleszterinszintet, a fájdalmat, a gyulladást, védenek a ráktól, növelik az erek rugalmasságát stb. A növényi metabolizmus másodlagos termékei nem szolgáltatnak ugyan energiát és tápanyagot az emberi szervezet számára, de olyan biokémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek elősegítik az egészség megőrzését. Számos fitovegyület antioxidáns, immunrendszert erősítő, antikarcinogén, koleszterinszint-csökkentő, gyulladást gátló hatással rendelkezik. Ezek közé a vegyületek közé tartoznak a vitaminokon és provitaminokon kívül a glükozinolátok, az izotiocianátok, a polifenolok, a flavonoidok, a fitoösztrogének stb.

✓ 4. Ezért a bioélelmiszerek sokkal ízesebbek, mint a nagyüzemileg előállítottak.

Az is bizonyított, hogy az ökogazdálkodásból származó szárnyasok és egyéb állatok teje, tojása valamivel több fehérjét, de szignifikánsan több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Több benne az omega-3 zsírsav és a konjugált linolsav (CLA), amelyek a szív és az érrendszer egészségét támogatják. A biotápon tartott állatok több, nagyobb súlyú és egészségesebb utódot hoznak létre, ahogy azt Velmirov vizsgálatai is igazolták. Fogyókúrázók figyelmébe ajánlom, hogy aki kevesebbet eszik, de bioélelmiszert fogyaszt, az kevesebb kalóriát visz be a szervezetébe, emellett mégis biztosítani tudja a megfelelő vitamin- és ásványi anyag ellátást. Rendkívül fontos, hogy gyermekeinket, családunkat és barátainkat amikor csak tudjuk, egészséges és ízletes bioélelemmel tápláljuk. Megéri még akkor is, ha ezek kicsit többe kerülnek. Gondoljunk csak arra, hogy megtakaríthatjuk a gyógyszerek árát, ezen kívül egyben használunk a környezetünknek is.

Bardócz Zsuzsa – Pusztai Árpád
(Biokultúra 2011/4, 2019/3)

* A szerkesztő megjegyzése: ezek a vizsgálatok sem teljesen megbízhatóak, amit igazol, hogy egyes anyagokat a használat tapasztalatai alapján törölnek a listákról.