Hírek, cikkek

2008-07-30

A biovilág hírei (2008/3)

Wales kész betiltani a GM növényeket

A nemzetgyűlés indítványára be fogják tiltani Walesben a genetikailag módosított növényeket. Amennyiben az új rendelet bevezetésre kerül, szigorú elveket alkalmaznak majd a szennyezés elkerülésére és felszámolják még a kísérleti ültetvényeket is. Az ügy támogatói közt van a Walesi Gazdaszövetség is, mint GM-mentes Szövetség tagja. A GM-mentes Szövetség környezetvédelmi és vidékfejlesztési szervezetek csoportja. Azt várják, hogy Skócia és Észak Írország is kövesse példájukat.

A Monsanto egyik szóvivője megjegyezte, hogy a javaslat összeegyeztethetetlen az EU koegzisztenciára vonatkozó irányelveivel, amelyek részletezik, hogy a tagállamok rendelkezéseinek tiszteletben kell tartaniuk mind a GM termesztő, mind a GM-mentes termesztést választó gazdák jogait. http://icwales.icnetwork.co.uk


Románia nemet mond a MON 810-es GM kukoricára

A román környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy országa csatlakozik Franciaországhoz, Magyarországhoz, Olaszországhoz, Ausztriához, Görögországhoz és Lengyelországhoz és április 15.-től moratóriumot léptet életbe a Monsanto MON 810 génmanipulált kukoricafajtája ellen. Az Európai Unióban ez a kukoricafajta az egyetlen génmódosított termény, melynek termesztése engedélyezett. Ezzel a döntéssel Európa egyik legnagyobb kukoricatermesztője GM-mentessé válik. Románia évi 3 millió hektáron termel kukoricát, melyből közel 3000 hektáron termeltek MON 810-es kukoricát. Kórodi Attila Románia környezetvédelmi minisztere azzal indokolta a döntést, hogy tudományos kutatások igazolják, hogy a kukoricamollyal szemben génsebészeti úton ellenállóvá tett kukoricafajta komoly környezeti kockázatot jelent a Kárpát-medence élővilágára, továbbá a szakértői vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a kukoricamoly egyáltalán nem jelentős kártevő sem hazánkban, sem Romániában. www.alterglob.blog.hu, www.greenpeace.org


Világszerte növekszik a GMO termesztése

A genetikailag módosított növények termesztése az elmúlt évben világszerte jelenősen megnövekedett. A Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) adatai szerint a gazdák a GMO teljes vetésterületét kb. 12%-kal 114 millió hektárra növelték. A GM kukorica termesztése esetén volt világszerte a legnagyobb plusz. A területe több mint 40%-kal nőtt 32,5 millió hektárra. A gyapot (15 millió ha) és a repce (5 millió ha) esetében is volt egy kisebb növekedés. Ezzel szemben a szójabab termesztése stagnál 58,6 millió hektárnál.

A legfontosabb termelőhelyeken a területek nem fejlődnek egységesen. Brazíliában a terület lényegesen nőtt, míg Argentínában és az USA-ban lecsökkentek a területek a kukorica javára. A GM növények területének nagyjából a fele van az USA-ban. Ezt követi Argentína, Brazília, Kanada, Kína, India. Összesen 23 országban történik termesztés, köztük EU tagállamban is. Először több mint 0,1 millió hektáron kezdték a termesztést. A legnagyobb termelők Európában Spanyolország és Franciaország*. www.zmp.de

A lektor megjegyzése: * 2008. januárjától Franciaország is moratóriumot hirdetett a MON 810 kukoricákra.


Németország módosítja a GM élelmiszer törvényt

2008 februárjában a német parlament alsóháza, a Bundestag új szabályokat fogadott el a GM mentes állati termék, valamint a genetikailag módosított kukorica jelöléséről. Az állatoktól származó élelmiszerek, mint a hús-, tej-, tojásfélék mindaddig “géntechnológia nélkül”-iként jelölhetők, amíg a takarmányuk nem tartalmaz GM terményt. Amennyiben a piacon nincsenek olyan alternatív adalékanyagok, amelyeknél nem alkalmaztak géntechnológiai eljárást, akkor megengedettek a génmódosított szervezetek segítségével előállított olyan takarmánykiegészítők, mint a vitaminok, enzimek vagy az aminosavak. A “géntechnológia nélkül” címke önkéntes alapon használható. A keresztbeporzás elkerülése érdekében, a konvencionális és ökológiai kukorica védelmében a Bundestag a GM és konvencionális kukorica közé minimum 150 méter, a GM és az ökológiai kukorica közé pedig 300 méter távolságot terjesztett elő.

Azoknak a gazdáknak, akik genetikailag módosított kukoricát kívánnak termeszteni, a vetés tervezett időpontja előtt három hónappal írásban kell értesíteni a szomszédos gazdálkodót. Közös megegyezéssel a minimum távolságon belül maradhatnak. Bármely ilyen megállapodást jelenteni kell az illetékes szövetségi hatóság felé, valamint be kell jegyeztetni a nemzeti területi nyilvántartásba. A nyilvános lista szerint közel 250 német gazdálkodó tervezi, hogy több mint 3600 hektárnyi genetikailag módosított kukoricát vet 2008-ban. A Német Gazdálkodók Szövetsége (DBV) valamint az élelmiszeripar rossznak minősítették az új jelölésre vonatkozó előírásokat továbbá félrevezető csomagnak nevezték.

Ugyanakkor a fogyasztók és a környezetvédelmi csoportok a GMO mentes jelölést üdvözölték, mivel megvan a lehetőség, hogy a fogyasztók maguk döntsék el, kívánnak-e génmódosított terméket választani. Másrészről, a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályokat túlságosan gyengének minősítették. A német parlament felső háza is jóváhagyta az új jelölési rendeletet. www.gmo-compass.org


Szermaradványokkal szennyezett európai borok

A Pesticide Action Network Europe nem-kormányzati osztrák, francia és német szervezetekkel közösen feltárta, hogy az Európai Unió kereskedelmi forgalmában lévő borok nagy számban tartalmazhatnak növényvédő szereket. 40 palack az EU-n belül vásárolt bort vizsgáltak be, melyek között világhírű szőlőültetvényekről származó borok is voltak. 34 konvencionális (10 francia, 10 német, 7 osztrák, 3 olasz, 1 portugál, 1 dél-afrikai, 1 ausztrál, 1 chilei) valamint 6 üveg ökológiai (3 francia, 3 osztrák) bor volt köztük. A tesztelt konvencionális borok mindegyikében találtak növényvédő szert, egyikben 10 félét is. Átlagban minden egyes minta több mint 4 féle növényvédő-szer maradékot tartalmazott.

A vizsgálat során összesen 24 féle szermaradék szennyeződést találtak, köztük 5 olyat, melyek karcinogénként, mutagénként, reprodukciós- vagy az endokrin rendszert károsító anyagként vannak számon tartva az EU-ban. A bormintákban felfedezett vegyszerek között 15 olyan volt, amely a szőlőből került a borba. A szőlő az egyik legszennyezettebb élelmiszer az EU piacán. A borokban jelenlevő peszticidek ezért jelentenek növekvő problémát.

Az ökológiai borok eredményei sokkal jobb képet festettek. A 6 közül 5 nem tartalmazott kimutatható szermaradékot. Ezek az eredmények egyértelműen azt az elvet igazolják, hogy a peszticidmentes borkészítés ott lehetséges, ahol nem alkalmaznak a szőlőtermesztés során szintetikus növényvédő szereket. Egy mintában találtak alacsony koncentrációjú pirimetanilt**, mely karcinogén lehet. www.pan-europe.info

** A szennyezett bor nem lehetett bio. A vegyszer eredete ismeretlen, vélhetőleg elsodródás, keveredés vagy csalás következménye. A bioborban nem lehet ilyen maradék!


Társaság az ökológiai takarmányozásért

A biotakarmány előállítása sokáig túlnyomórészt a konvencionális takarmánygyártók melléktevékenységeként zajlott. 2008 tavaszán a biotakarmánykeverékek gyártói Németországban saját egyesületet alapítottak. “Az ökológiai takarmányozásban magas követelmények vannak. Ennek megfelelni a jelenlegi szűkös nyersanyagpiac mellett csak közös fellépéssel és közös elvekkel lehet.” – állítja az újonnan megalakult társaság elnöke. Az alapszabályban a következő célokat tűzték ki: nyersanyag-biztosítás lehetőleg hazai termelésből, GM-mentes takarmánygyártás, hüvelyesek (szója, borsó, csillagfürt, bab) termesztésének támogatása a fenntartható fehérjeellátáshoz és a nyersanyag állandó nyomonkövethetősége egészen a szántóföldig.

Az alapítótagok (AHG, Curo, Kaisermühle, Merka, Handelsgesellschaft Gut Rosenkrautz, Meyerhof zu Bakum, Fa. Reudink) mától kb. 100 000 tonna biotápot fognak gyártani a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelően és ezzel a szektor legnagyobb részét képviselik. Minden alapító tag a Bioland Szövetséghez tartozik éppúgy, mint néhány német termelőszövetség és kizárólag elkülönített üzemben gyártják biotakarmányaikat. www.oekolandbau.de


Ökológiai gazdálkodás Izraelben

Az izraeli ökogazdálkodást 2007-ben jelentős növekedés jellemezte. Az izraeli ökológiai gazdálkodás társaságának (IBOAA) adatai szerint a biogazdák 1 milliárd sékel bevételt szereztek az ökogazdálkodásból, ez az előző évhez képest a belföldi forgalomban 30%-os, az exportban pedig 60%-os növekedést jelent. Az ökológiai gazdálkodás az összes izraeli agrártermelés 5%-át teszi ki. Izrael az elmúlt évben 70 ezer tonna biozöldséget exportált, ennek a fele burgonya volt. Ezen kívül 8000 tonna sárgarépa, 8000 tonna paprika és 8500 tonna gyümölcs, mindenek előtt avokádó és grapefruit ment exportra Izraelből. Az export 93%-a Európába érkezett, a maradék Ázsiába és az USA-ba. Az IBOAA vezérigazgatója szerint az előrejelzések az izraeli biotermékek nagy keresletére engednek következtetni, a piacnak pedig megvan a termék felvevő potenciálja. Erre alapozva több biotermék csomagoló üzem nyílt, melyekbe 3 millió sékelt invesztáltak. www.bio-markt.info


Még több biotojás Húsvétkor

A szövetségi statisztikai hivatal becslése szerint 2007 decemberében Németországban 1, 58 millió bio-tojótyúk volt. Ez a teljes tojótyúk állomány 5%-a. Az olyan üzemek adják az összállomány 43%-át, amelyek 30 ezer feletti tojólétszámmal rendelkeznek. A biotojás-termelés súlypontja az összállomány negyedével Mecklenburg-Előpomerániában és Alsó Szászországban található, aztán következik Brandenburg (19%) és Szászország-Anhalt (11%). Látható, hogy a német biotojás nagy része a keletnémet tartományokban termelődik. Mecklenburg-Előpomerániában a legmagasabb a bio tojóállomány aránya a teljes tojóállományhoz képest. www.zmp.de


Alig van előszerződés az új biogabona aratásra

A biogabona piacán az árak úgy tűnik fokozatosan elérték a csúcsot. Márciusban ugyan volt még áremelkedés, de forgalom már alig. A malmok az új gabonáig lényegében ellátottak és addig alig lesz szükségük újabb beszerzésre. A kereskedelem a meglévő szállítási szerződések teljesítésére korlátozódik.

A fehérje-termékek ajánlata szűkös. A bab és a takarmányborsó már csak a törzsvásárlóknak jut, szabad áru alig akad. A 2008-as betakarításkor alig számolhatnak területbővüléssel, mert a mostani piaci feltételeknél más kultúrák termesztése jobban megéri.

Az új betakarításra alig született előszerződés. A gazdák még nem fogadták el a malmok és a feldolgozók árajánlatait, és arra spekulálnak, hogy ez a mostani árszint az új betakarításig fennmarad.

Az orosz, román és magyar behozatal érezhetően gyarapodott 2008-ra és Ausztrália is újra feltűnt a beszállítók közt. Németországban egy normál aratás esetén szűkös piaci helyzetre számíthatnak. Azt ajánlják a gazdáknak, hogy az aratás egy részére fogadják el a kereskedők ajánlatát és ne várjanak őszig, amikor esetleg alacsonyabb is lehet az ajánlott ár. www.zmp.de


Válogatta és fordította:
Császár Alexandra,
Sárközy Adrienn

(Biokultúra 2008/3)

A biovilág hírei ,