A biovilág hírei (Biokultúra 2019/1-2)

A méhek tudnak számolni

Tudósok nemrégiben arra a felismerésre jutottak, hogy a méhek agya oly mértékben energiatakarékos, hogy a számoláshoz mindössze négy idegsejtet használ. A kísérletek során számítógépes szimulációkat végeztek egy hasonló, mindössze négy idegsejtet használó agyi modellel és azt találták, hogy ez az egyszerű szerv akár arra is képes, hogy ötig, vagy még tovább is elszámoljon. A számoláshoz használt idegsejtek alacsony száma tehát azt jelzi, hogy az agy mérete nem annyira jelentős, mint inkább az agy szerkezete, állítják a tudósok.

A szimulációk azt mutatták, hogy ez az egyszerű agy képes volt kisebb mennyiségeket megszámolni úgy, hogy egyszerre csak egy dolgot tanulmányozott közelről. Mi emberek másképpen számolunk, mivel mi az egész csoportra tekintünk rá először, mielőtt elkezdjük megszámolni azt. Laboratóriumi kísérletekben a méhek ötig is el tudtak számolni és kiképezhetők voltak arra is, hogy két érték közül kiválasszák a kisebbet vagy a nagyobbat. A méhek a nulla értékét is ki tudták választani, amikor arra képezték ki őket, hogy két érték közül a kisebbet válasszák ki.

A tudósok szerint a méheknek nem kell komplex matematikai ismeretekkel rendelkezniük ahhoz, hogy az említett mennyiségi összehasonlításokat el tudják végezni. „Modellünk azt mutatja be, hogy jelenlegi tudásunk szerint a számoláshoz is magasszintű intelligenciára és nagyméretű agyra van szükségünk, azonban a méhekkel végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy akár még a legkisebb, egymáshoz megfelelő módon kapcsolódó idegsejtekkel is tökéletesen elvégezhetők e feladatok” – mondta Vera Vasas, a Londoni Queen Mary University kutató munkatársa. „Véleményünk szerint a méhek speciális repülő mozgásokkal mérik fel a célpontot és nem numerikus koncepciókkal, ez magyarázza a méhek úgynevezett „számolási képességét.” Mindezek alapján a kutatók azt állítják, hogy az állati intelligencia nem mindig nagyszámú idegsejtek függvénye.

Forrás: www.dailymail.co.uk


Kertészkedő robotok

A kertészetek is egyre jobban nyitottak a robotok használatára a munkaerőhiány pótlásának szükségessége miatt. A francia Naio Technologies cég már négy robotot fejlesztett e célból, melyekből kettőt már több francia kertészetben is alkalmaznak. A berendezések elsősorban az ismétlődő feladatok kiváltására használhatók. Az általuk végzett munka minősége és hatékonysága akár a humán munkaerőével is vetekedhet. A felszabaduló időt és energiát a gazdálkodók másra fordíthatják, növényvédelmi munkák esetében pedig a vegyszerek hatásainak sincs annyira kitéve a felhasználó. A hét éve alapított francia cég saját fejlesztésű elektromos gépei szántóföldi kultúrák, fóliák és szőlőültetvények kézimunkaigényes feladatainak kiváltására használhatók.

Az eddig eladott 130 robot többsége az első fejlesztés, az Oz nevet viselő gyomirtó robot, mely elsősorban az 1-10 hektár közötti zöldségkertészetekben használható hatékonyan. A 80×70×50 centiméteres, 150 kilogrammos gép óránként 1,5 kilométeren végzi el a mechanikai gyomirtást, illetve hordozóeszközként is használható, akkumulátortól függően 3-10 órás működési kapacitással. A gép haladását vezeték nélküli távirányítóval lehet vezérelni, de önálló működésre is képes. A robot lézeres érzékelő és kamera segítségével követi az ültetett növények sorát és végzi a művelési feladatokat. A munka végeztével szöveges üzenetet küld a tulajdonosnak, csakúgy, mint az esetlegesen felmerült, a munkát akadályozó jelenségekről, akadályokról, blokkolódott művelő eszközökről, téves sorhosszúságról.

A robotokról bővebb tájékoztatás a Kertcentertől kérhető (www.kertcenter.com).

Forrás: www.naio-technologies.com


Új szabályok a borok eredetmegjelölésére

A közelmúltban két új EU-rendelet jelent meg a borok eredet­megjelölésére, földrajzi jelzésére és a hagyományos kifejezésekre, valamint a címkézésre vonatkozóan. A 2019/33 EU bizottsági felhatalmazáson alapuló és a 2019/34 EU bizottsági végrehajtási rendelet együttesen a 607/2009/EK rendeletet váltják fel. A változások főként az OEM, OFJ borok és hagyományos kifejezések elismerését, a meglévő termékleírások módosítását, valamint bizonyos címkézési előírásokat célozzák meg.

A rendelet többek között pontosítja az oltalomra bejelentett eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és a hagyományos kifejezések elismerésére vonatkozó nemzeti eljárási szakaszt, továbbá egyértelműsíti az átmeneti oltalom megszerzését a nemzeti eljárási szakasz pozitív elbírálása esetén. A kifogásolási szakaszt lerövidítették és bevezetik az egyeztetési eljárást is. Az OEM/OFJ borokra vonatkozó termékleírásának módosítási eljárása egyszerűsödött, illetve a módosítások új osztályozási rendszerbe lettek sorolva: Bizottsági jóváhagyást igénylő uniós módosítások, illetve a standard módosítások, amelyek a tagállami jóváhagyást követően azonnal alkalmazhatók.

Új lehetőség az elismerésre benyújtott, de még oltalmat nem szerzett földrajzi nevek ideiglenes címkézési lehetősége az elismerési kérelem nemzeti szakaszban történő pozitív elbírálása esetén. Az „OEM” illetve az „OFJ” rövidítések az oltalommal rendelkező borelnevezések hivatalos címkén feltüntethető jelölések lettek.

A fahordóban történő erjesztés, vagy érlelés feltüntetésére magyarul új kifejezések használhatóak: „ászokhordóban erjesztett”, illetve „ászokhordóban érlelt”. Az „ászokhordó” szó helyett a „barrikhordó” kifejezést is lehet használni. A két új EU-s jogszabály alapján az érintett hazai végrehajtási rendeletek módosítása a közeljövőben várható.

Forrás: http://nak.hu


Bemutatkozik a kasszáva

Mi van akkor, ha kedvenc müzliszeletünk valójában csak egy édesség álruhában, tele egészségtelen cukrokkal és génmódosított összetevőkkel? Ma már sokan tudják, hogy a legnépszerűbb müzliszeletek édesítőket tartalmaznak, magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot, nádszirupot és mesterséges édesítőket, például aszpartámot. Egy átlagos szelet akár 20-40 gramm cukrot is tartalmazhat.

A finomságok egy újabb, egészségesebb verziója lehet a kasszáva müzli, melynek cukortartama és kalóriaértéke alacsonyabb, ezzel egyidejűleg egészséges zsírok rostban gazdag kiváló forrása. A kasszáva (Manihot esculenta), más néven manióka, trópusi gyökérnövény, melyet Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában is sokan fogyasztanak, mivel bőventermő és olcsó.

A kasszáva szénhidrát tartalma magas, ezzel egyidejűleg glikémiás indexe alacsony. Természetes módon glutén­mentes, szaponin tartalma gyulladáscsökkentő hatású, a bélflórát kiegyensúlyozza, ásványi anyagokban gazdag.

A tápióka nevű keményítőt is kasszáva gyökérből vonják ki. Lisztként széleskörűen felhasználható, akár cöliákiás betegek számára is. A vércukorszint csökkentésére is alkalmas.

A kasszáva édes, húsos és mogyoróízű gumója kedvelt alapanyaga lehet a konyhának. Dél-Amerika erdős régióiban terem, termesztése Ázsiában, Afrikában és az USA déli részén is olcsónak számít. Évszázadokon át millióknak jelentett táplálékot. Különböző fajtái két fő csoportba sorolhatók: édes kasszáva és keserű kasszáva. Évelő növény, általában trópusi éghajlaton terem, nagyon egyszerűen szaporítható, a szár egy részét kell csak levágni és szaporítani. A gyökereit gyakran a nagy jamgyökérhez hasonlítják, akár fél kilogrammot is nyomhatnak. Vastag, pikkelyes, barna héja és kemény, fehér húsa van belül, ám betakarításakor nagyon elővigyázatosnak kell lenni, mert eltarthatósága szobahőmérsékleten nagyjából egy hét.

Hámozást követően főzhető, süthető, aszalható és fermentálható. A növény leveleit is használják étkezési célokra, ez százszor annyi fehérjét tartalmaz, mint a gyökér és szintén meg lehet főzni.

A kasszáva gyökere leginkább a fehér burgonyához hasonlít. Természetes módon gluténmentes, ezért gluténérzékeny betegek és a tudatosan táplálkozók számára kimondottan hasznos. Glikémiás indexe alacsony, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják.

A kasszáva fogyasztása segít a fizikai állóképesség erősítésében is, mivel a vér cukorszintjét mértékletesen tartja, ahelyett, hogy az inzulintermeléskor lezuhanna. A kasszávát fogyasztó csodatápláléknak is nevezik, mivel étvágycsökkentő hatása van és csökkenti a zsírsejtekben tárolt zsír mennyiségét is. B-vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag.

Forrás: https://articles.mercola.com


Valóban biztonságos a biztonságos?

Ha ma egy élelmiszerre az van írva, hogy biztonságos, az még nem biztos, hogy valóban is az. Amerikában végzett tudományos ellenőrzések és kutatások igazolják, hogy az élelmiszerekben található szermaradványok száma folyamatosan növekszik, ennélfogva a jelenlegi törvényi védelem megkérdőjelezhető. Gyomirtószer található a kekszekben és müzlikben, rovarirtó az almalében, szermaradványok keveréke a spenótban, zöldbabban és más zöldségekben, tehát olyan ételféleségekben, melyek mind részei az amerikaiak napi étkezésének.

Több évtizeddel ezelőtt a szövetségi hivatalnokok még úgy nyilatkoztak, hogy ezen szennyeződések minimális mértékben még biztonságosnak tekinthetők. De a tudományos kutatások új hulláma ma már nagyon is megkérdőjelezi ezt. Nemrégiben még a jó ideje szigorúan tiltott DDT-t is kimutatták élelmiszerekben, egy sor más szermaradvánnyal együtt, melyeket a tudósok számos betegséggel összeköttetésbe hoznak. Az ugyancsak élelmiszerekben talált endoszulfánt például világszinten be kellene tiltani, mivel tudvalévő, hogy az idegrendszerre is káros és a szaporodási képességre nézve is problémát jelent. Az USA törvényhozói és a gazdálkodóknak vegyszereket árusító vállalatok azonban továbbra is mereven ragaszkodnak ahhoz, hogy ezek a szermaradványok nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre.

A legtöbb, élelmiszerekben talált szermaradvány a jogszabályban rögzített határértéken belül van. Az USA Környezetvédelmi Hivatala (Environmental Protection Agency – EPA) is oly mértékben ragaszkodik ahhoz, hogy az élelmiszerekben talált peszticidek szintje veszélytelen az emberekre nézve, hogy teljesítette néhány vállalat kérését és még feljebb emelte a korábbi határértékek szintjét. A jelenlegi szakmai tanulmányok egyre sürgetik az érintett döntéshozókat, hogy vizsgálják felül a korábbi határértékeket. Amíg valaki holtan nem rogy össze egy tál szermaradványt tartalmazó müzlitől, addig az egyes ételekben található alacsony szintű szermaradványok számos egészségügyi problémáért lesznek felelősek és ez leginkább a gyerekekre nézve veszélyes.

A szermaradványoknak minden bizonnyal jóval több egészségügyi hatása van, mint amit ma ismerünk, csak még nem tanulmányozták őket kellő részletességgel. Ma az amerikai lakosság kilencven százalékának vizeletében és vérében mutatható ki valamilyen szermaradvány, ezért halaszthatatlanul sürgős kérdésekkel van dolgunk. A jelenlegi tolerancia küszöb értékek megóvnak ugyan az akut mérgezéstől, azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy milyen mértékű hosszútávú hatásokkal kell számolnunk. A biztonságosság kérdése ugyanakkor nagyon összetett, mivel eltérő az emberek genetikája, életkora, következésképpen mindenki másképp reagál.

Másik probléma, hogy a szermaradványokat általában egyenként vizsgálják, pedig szinergikus hatásukat is kellene elemezni. Sok vizsgálati eljárást négy-öt évtizeddel ezelőtt fejlesztettek ki, melyek ma már nem adnak választ az aktuálisan felmerülő kérdésekre. Így tehát a jogilag engedélyezett ma már nem jelenti azt, hogy biztonságos is. A jelenleg hatalmon lévő kormányok pedig a lakosság egészségét veszélyeztetik azzal, ha a klórpirifoszt és más veszélyes szereket továbbra is a mezőgazdasági élelmiszertermelésben tartanak.

Forrás: www.organicconsumers.org


Nem csak a vidékiek

Ki gondolná, hogy egy városban élő embernek is vigyáznia kell, ha egy szarvasállományban az úgynevezett krónikus sorvadásos betegség (chronic wasting disease – CWD) üti fel a fejét?

Több száz fogságban élő szarvast kellett elaltatni nemrégiben az Egyesült Államok több tagállamában – Michigan, Wisconsin, Illinois, Iowa, Pennsylvania – működő kereskedelmi célú szarvastenyésztő farmon. A betegség a nem fogságban tartott, vadon élő szarvas állományokat is megfertőzte. A betegségről nem tájékoztatták a széles közönséget, így nem meglepő, hogy sokan nem is hallottak a témáról. Jóllehet sok városi lakos, aki értesült a hírről, nem is aggódik a kór miatt, mivel a legtöbben azt gondolják, hogy a CWD csak a vidéki területekre nézve veszélyes. Azonban a legfrissebb tudományos vizsgálati jelentés szerint akár városi, külvárosi vagy vidéki lakosságról van szó, a CWD-vel kapcsolatban mindenkinek elővigyázatosnak kell lennie.

CWD mintavétel (Fotó: commons.wikimedia.org)

CWD mintavétel (Fotó: commons.wikimedia.org)

De mi is az a CWD? A CWD egy végzetes, fertőző neurológiai betegség, mely a szarvasfélék családját támadja meg. Prionnak is szokták nevezni, mivel mikroszkópikus méretű prionok okozzák, melyek a testben természetes módon előforduló fehérjék hibás változatai, amik a normál prion molekulákkal találkozva fertőző molekulákká képesek azokat alakítani. Az USA Nemzeti Egészségügyi Intézetének (National Institutes of Health – NIH) tájékoztatása szerint ezek a torz alakú prion fehérjék felhalmozódnak és az agyszövetben akkumulálódnak, ami, ha egyszer bekövetkezik, lehetetlen megszabadulni tőlük. Nem lehet semlegesíteni sem főzéssel, sem hőkezeléssel, sem gyorsfőzzéssel, ammóniával, hidrogén-peroxiddal, alkohollal, fenollal, lúggal, formaldehiddel, vagy sugárzással sem. Egy dolog azonban sajnos nagyon csekély figyelmet kap: a prionok közvetve a talajba is bekerülnek és ott tartósan megmaradnak. Colorado államban megkísérelték egy szennyezett területről eltávolítani a prionokat. Először klórral kezelték a területet, majd eltávolították a szennyeződött talajréteget, ezután újabb klóros kezelés következett a megmaradt talajrétegben. Ezt követően több mint egy évig üresen hagyták a kezelt részt. Döbbenetes módon az egy évvel később elvégzett talajvizsgálatok még mindig kimutatták a fertőző prionok jelenlétét!

Az emberi szervezetben a prionnal kapcsolatos betegség Creutzfeld-Jakob-kórként ismeretes, ami egy sorvadásos agybetegség, mely kezdetben demenciát okoz, majd biztos halálhoz vezet. A betegség hasonlít a kergemarha kórként ismert szarvasmarha megbetegedésekhez.

A CWD tehát sajnos nem csak az állatokra nézve veszélyes. A Texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának 2015-ben készített tanulmánya szerint a levelek és a fűfélék gyökerei is felveszik, megkötik és tovább szállítják a fertőző prionokat. Egy kísérlet során a prion-szennyezett fűvel etetett hörcsögök is elkapták a fertőzést. Mivel mi emberek is eszünk fűféléket, például a mostanában népszerű, kimondottan egészségesnek tartott búzafüvet, ránk nézve is egyértelmű veszélyt jelent a fertőzés, legyen szó tehát akár városon, akár vidéken élő emberekről.

A CWD elterjedéséért az emberi tevékenység tehető felelőssé. A zárt szarvastelepeken fogva tartott állatoktól indul a betegség, mely ijesztően gyorsan terjed. Hivatalos álláspont szerint a Creutzfeldt-Jakob betegség nem kapható el CWD-vel fertőzött vadhús fogyasztásától. Sajnos azonban több olyan esetet is regisztráltak már, amikor CWD-vel fertőzött vadhús fogyasztását követően a húst elfogyasztó személyeknél a Creutzfeldt-Jakob-kórt diagnosztizálták. Fogyasztóként tehát javasolt kerülni a vadhús fogyasztását, különösképpen a fogságban tartott állatoktól származó húst.

Forrás: www.organicconsumers.org


Bajor népszavazás a rovarok megmentéséért

A Münchner Merkur bajorországi konzervatív napilap beszámolója szerint 2019. február 12-ig 1 040 683 bajorországi választópolgár adta aláírását a „Fajok sokfélesége népi kezdeményezés – Mentsétek meg a méheket!” elnevezésű akcióhoz. A rovarfajok kipusztulásának megfékezéséért indított népi kezdeményezés első lépése tehát sikeres volt, ugyanis a német tartományban élő választópolgárok legkevesebb 10 százalékának, mintegy 950 ezer főnek az aláírását kellett összegyűjteni két hét alatt.

A kezdeményezést szervező alkalmi szövetség, köztük az ellenzéki Zöldek jogszabálytervezetet dolgoztak ki, mely az eddigieknél szigorúbb előírásokat tartalmaz a műtrágyázás és a növényvédő szerek alkalmazására vonatkozóan annak érdekében, hogy a környezetvédelmi előírások hathatósan segítsék a Bajorországban is tapasztalható rovarpusztulás feltartóztatását. A tartományi környezetvédelmi szövetség adatai szerint a rovarállomány csökkenése 1989 óta mintegy 75%, ezzel egyidejűleg a mezei madarak 65%-a kipusztult, továbbá a honos kétéltűfajok több mint felét is a kihalás veszélye fenyegeti. Az aláírások hitelesítése esetén a tartományi törvényhozásnak napirendre kell vennie az említett tervezetet. Amennyiben nem fogadják el változtatás nélkül a környezetvédelmi törvény módosítását célzó javaslatot, úgy ügydöntő népszavazásra kell bocsájtani a kérdést. Markus Söder tartományi miniszterelnök, a CSU elnöke hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a társadalmi egyetértés. Nyíltan és a pártpolitikai hovatartozáson felülemelkedve kell tárgyalni a lehetséges megoldásokról, s nagyon fontos, hogy nem a gazdálkodókkal szemben, hanem velük együtt kell dönteni.

Forrás: https://hu.euronews.com


Élelmiszeripari kézikönyvek

Az elmúlt év szeptemberében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Élelmiszeripari kézikönyvek” című sorozatot indított el. A magyarországi élelmiszer-előállítók informálását, ismereteinek bővítését szolgáló kiadványok első része az élelmiszeripari alapfogalmakat mutatta be ágazati bontásban. A minőségi élelmiszerek előállításának támogatására létrejött kiadványsorozat decemberben megjelent második, „Gluténmentes élelmiszerek” című része kiemelt aktualitással bíró jelenséget tárgyal.

A gluténérzékenység, vagy más néven cöliákia egyre több embert érintő betegség. Megelőzés, vagy gyógyulás céljából sokan a gluténmentes élelmiszereket keresik és fogyasztják. A gluténmentes élelmiszerekre vonatkozó szigorú gyártási feltételek teljesítése még a legtapasztaltabb szakemberek számára is nagy kihívást jelent, a kiadvány nekik is hasznos segítséget nyújt, ahogyan a kezdő élelmiszerelőállítók számára is.

Az „Élelmiszeripari kézikönyvek” sorozat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara portálján, a kiadványok között elektronikus formában is elérhető az alábbi linken: http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2613-glutenmentes-elelmiszerek.

Forrás: www.nak.hu


Stop glifozát

Az Európai Unió 2017-ben a glifozát használatának újra engedélyezésének időszakát 15 évről 5 évre csökkentette, miután a Nemzetközi Rákkutató Intézet (International Agency for Research on Cancer – IARC) a hatóanyagot lehetséges humán karcinogénnek minősítette. Több más EU tagállamhoz hasonlóan Franciaország és Németország bejelentette, hogy az elkövetkező néhány évben fokozatosan, véglegesen megszüntetni a gyomirtó használatát.

A francia kormány innovatív módszert talált ki a folyamat elindítására. Az online termelői platform létrehozásával és a herbicidek használatára kivetett adóval megkísérlik segíteni a gazdálkodókat az egész országban, hogy még 2020 előtt hagyják abba a világ legelterjedtebb gyomirtójának használatát. Az online platform felületén minden olyan gazdálkodó, aki szeretné, elmondhatja, hogy ő már felhagyott a glifozát használatával, vagy jelezheti elhatározását, hogy felhagy a használattal három éven belül. A francia elnök Emmanuel Macron maga is elmondta, hogy a platform minden gazdálkodónak szól, aki szeretne feliratkozni és láthatóvá tenni elhatározását, ezzel nyomást gyakorolni a többi gazdálkodóra, valamint nyomonkövetést biztosítani arra vonatkozóan, hogy glifozát használata nélkül végzi termelő tevékenységét.

A tervek szerint mintegy 25 000 gazdaság regisztrálását várják a felületre ez év végéig. Francois Goullet de Rugy francia környezetvédelmi miniszter is megerősítette, hogy a glifozát használatára kivetett adó is segíteni fogja a fokozatos megszüntetést, az ökológiai gazdálkodás finanszírozásának javítását. Az adóból származó bevételek évi 50 millió euróval fogják segíteni az ökológiai gazdálkodás fejlesztését az Ecophyto programban odaítélt 71 millió euró mellett, mely program a növényegészségügyi termékek felhasználásának csökkentését hivatott támogatni.

Az említett tervekkel kapcsolatban azt is fontos leszögezni, hogy a glifozát fokozatos kivezetésével egyidejűleg milyen alternatívák léteznek a glifozát helyettesítésére gyomirtás tekintetében. Célszerű lenne elkerülni a közel-keleti országokban és a Sri-Lankán is bekövetkezett helyzetet, ahol ugyan korlátozták a glifozát használatát, ám a gyakorlatban a gazdálkodók csupán más káros szerekkel helyettesítették azt. Létezik néhány új, nem mérgező gyomirtási eljárás, azonban ezen módszerek elterjesztésébe invesztálni kell az elkövetkező néhány évben.

Forrás: https://sustainablepulse.com


Tehéntoalett

A Hollandiában működő Hanskamp cég 2016-tól kezdődően dolgozik új találmánya megalkotásán, mely a tehéntoalett (CowToilet) elnevezést kapta. Az automata rendszer elkülönítve gyűjti az állatok vizeletét, csökkentve ezzel a környezetvédelmi szempontból hangsúlyos ammónia-kibocsátás mértékét. A szerkezet megalkotása mögött az a gondolat húzódik, hogy ha a vizelet nem érintkezik a szilárd trágyával, akkor lényegesen kevesebb ammónia keletkezik, ez nem csak az állatokra és az istállóklímára nézve kedvezőbb, de a környezetterhelés is csökken.

A tejelő szarvasmarha-tenyésztésben használandó vizeletgyűjtő rendszer működése egy természetes, a tehén vizelését kiváltó idegi reflexen alapul. A berendezés a tőgy központi szalagját nyomva együtt mozog az abraktakarmányt kínáló állomáson tartózkodó állattal, közben megérinti a húgyhólyag ürítési reflexét stimuláló ideget, mire a tehén vizelni kezd. A vizelet egy tartályba gyűlik, majd elszívásra és külön tárolásra kerül.

Fontos kiemelni, hogy a tehenek önkéntesen használják a wc-t, ugyanis a toalett meglátogatása a napi takarmányadag elfogyasztásával jár együtt. Az ammónia-kibocsátás csökkentését európai egyezmények ösztönzik, ezen túl nemzeti határértékeket is meghatároztak, ugyanis az ammónia kibocsátás 90%-a a mezőgazdaságból származik. A trágya és a vizelet keveredéséből ammónia keletkezik, mely a levegőbe kerülve kicsapódik a természetbe, nagy mennyiségű nitrogént juttatva a földfelszínre. A növények csak egy bizonyos mértékű nitrogén feldolgozására képesek, az ezen túl fennmaradó mennyiség elsavasítja a talajokat és a felszíni vizekbe is bekerül, ily módon az ammónia magas szintű koncentrációja az emberre és az állatokra nézve egyaránt káros.

A tejtermelők magas összegeket költenek az ammónia­kibocsátás és a trágya kihelyezés követelményeinek teljesítésére, ezért a tehéntoalett számukra kulcsfontosságú találmány lehet. A berendezés használata lehetőséget kínál új bevételi források megteremtésére is, ugyanis az összegyűjtött tiszta vizelet magas minőségű nyersanyagot jelenthet a precíziós fertőtlenítésben, illetve olyan fejlesztések is folyamatban vannak, melyben a vizeletet úgynevezett sárga energia generálására használják. A tehéntoalett tehát hozzájárul a tejipar fenntartható és profitábilis jövőjéhez. A berendezés várhatóan 2020 közepétől lesz megvásárolható.

Forrás: www.hanskamp.nl


Natura 2000 területek bővülése

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemrégiben hirdette ki az Európai Bizottság 2019/16 számú végrehajtási határozatát, mely a biogeográfiai régió közösségi jelentőségű természeti területeinek immáron tizedik alkalommal aktualizált jegyzékét tartalmazza. A jegyzékben szereplő területek a Natura 2000 hálózat részei, amely kiemelkedő fontosságú eleme a biológai sokféleség Európai Unión belüli védelmének. A legutóbbi módosítás alapján a magyarországi Natura 2000 területek nagysága mintegy 30 000 hektárral bővült. Érdemes áttekinteni a frissített listát, mivel az újonnan bevont területeken ezután szigorúbb környezetvédelmi feltételek mellett lehet gazdálkodni és természetesen a vonatkozó támogatási konstrukciók esetleges változásait is javasolt figyelemmel kísérni.

Forrás: agronaplo.hu


A katicák nem AC/DC rajongók

Egy, a Mississippi Állami Egyetemen végzett, az Ecology and Evolution (Ökológia és Evolúció) című lapban megjelent érdekes vizsgálatból kiderült, hogy az emberi tevékenységek által keltett, úgynevezett antropogén zajok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az élő szervezetek működésére. Dr. Brandon Barton, a kutatás vezetőjének beszámolója szerint az általa kedvelt rockzenekarok számait játszották le katicáknak, vizsgálva az állatok viselkedésében bekövetkező lehetséges változásokat. Az 1980-as években a világhírű ausztrál rockegyüttes, az AC/DC kiadta a Rock and Roll nem zajszennyezés (Rock and Roll Ain’t Noise Pollution) című dalát. A vizsgálatsorozatból azonban épp ennek ellenkezője derült ki. A különböző hanghatások, mint például a rockzene, a zsúfolt városban mérhető zajok, sziréna, gépjárművek, építkezések hangjai által keltett zajszennyezés hatására a bogarak jóval kevesebb levéltetűt fogyasztottak el, ezzel jelentős károkat okozva a környezeti rendszerben, hiszen a katicák a mezőgazdasági kártevők, legfőképpen a levéltetvek legfontosabb ragadozói.

A vizsgálat során egy-egy petricsészében 30-30 db levéltetűt szolgáltak fel ugyanannak a katicabogárnak, melyeket csendes majd zajos körülmények között fogyaszthatott el. Mindkét esetben tizenhat óra elteltével számolták meg az addigi fogyasztást és egyértelműen kevesebb táplálék fogyott zajos körülmények között.

A kutatást később kiterjesztették és szójaültetvényeken is elvégezték. Két héten át, a hét minden napján, huszonnégy órán keresztül az AC/DC zenekar Back in Black című albumát játszották a területen. A két hét elteltével az ültetvényeken a levéltetvek száma robbanásszerűen megnőtt, mert a ragadozók nem fogyasztották őket kellő aktivitással.

Dr. Barton következtetése szerint tehát a zajszennyezés dominóeffektust indított el az ökoszisztémában. Jóllehet a gazdálkodók a valós gyakorlatban nem küszöbölhetik ki teljesen a zajszennyezést, azonban törekedhetnek arra, hogy próbálják elkerülni, illetve mérsékelni azt. A zajszennyezés önmagában nem jelent óriási fenyegetést a farmerekre nézve, azonban, ha figyelembe vesszük a zajszennyezés mellett a klímaváltozást, a változó csapadékmennyiségeket, a lassuló széljárásokat, mindezek együtt véve egyértelműen hatással vannak a kártevők természetes ellenségeire, a kártevők szaporodására, a felhasznált rovarölő szerek mennyiségére és természetesen a terméshozamra is.

Forrás: www.abc.net.au


Kormányhatározat a Magyarország GMO-mentességét és élelmiszerbiztonságát garantáló környezet kialakításáról

Az 1725/2018. (XII. 18.) Kormányhatározat értelmében hazánkban továbbra is kiemelten kell kezelni a mezőgazdasági termelés GMO-mentességét és az élelmiszerlánc GMO-mentessé tétele érdekében továbbra is meg kell tenni minden lehetséges intézkedést a géntechnológiával módosított szója iránti függőség csökkentésére. A kormány támogatja az élelmiszerbűnözés visszaszorítását és egyetért az élelmiszerlánc biztonságának erősítésére közvetett eszközként alkalmazható büntetőjog kiterjesztésével, ennek keretében az élelmiszerlánc körébe tartozó termékek (élelmiszer, engedélyköteles növényvédő szer, termésnövelő anyag, állatgyógyászati termék) hamisításának szabályozásával.

A kormányhatározat felkérte az igazságügyi minisztert, hogy az agrárminiszter bevonásával gondoskodjon a büntetőjogi szabályozás kidolgozásáról, melynek határidejéül 2019. március 31. lett megjelölve.

Forrás: Magyar Közlöny


Betiltott méhészeti termék

A méhcsaládokban jelentős veszteségeket okozó Varroa destruktor atka világszerte elterjedt, az ellene való védekezés minden méhészet számára kiemelt feladat. Az engedélyezett gyógyszerek és gyógyhatású készítmények körében hazánkban nemrégiben az Oxxovar 5% oldattal kapcsolatban emelt kifogást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), ugyanis az elmúlt év végén több alkalommal is az Oxxovar oldattal kezelt méhek elhullásáról érkezett bejelentés. A méhészek által leadott és bevizsgált termékminták szennyezőanyag vizsgálata megtörtént, szermaradvány nem volt kimutatható, a hatóanyagtartalom is megfelelőnek bizonyult. Az egyik esetből származó méhhullák vizsgálata azonban fipronil jelenlétét igazolta, így a kezelésükre használt termékeket is bevizsgálták e konkrét hatóanyagra.

A méhészek által beküldött bontott és a kereskedelmi forgalomban fellelhető kiszereléseket egyaránt bevizsgálták és négy gyártási tételben is kimutatható volt a fipronil jelenléte. A fentiek alapján a NÉBIH megtiltotta az Oxxovar 5%-os oldat összes gyártási tételének forgalmazását, felhasználását és felhasználói szintig kivonta a terméket a hazai piacról.

A varroózis gyógykezelése, illetve kiegészítő kezelése hasonló felhasználási célú állatgyógyászati készítményekkel és gyógyhatású termékekkel továbbra is megoldható. A gyártó további készítményeinek és termékeinek vizsgálata is folyamatban van, különös tekintettel a mézelő méhek kezelésére használt készítményekre. A NÉBIH kéri, hogy aki rendelkezik az Oxxovar 5% oldat termékkel, a továbbiakban semmiképp se használja fel.

Forrás: www.agrarszektor.hu


Nem tárgyal az EU az élelmiszerekről

Az előkészítés alatt álló, az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi tárgyalásokból kimarad a mezőgazdaság és az élelmiszeripar témaköre. Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos benyújtotta a tárgyalásokra vonatkozó irányelveket, melyet az Európai Bizottság elfogadott. A tárgyalásokon egyrészt az ipari áruk vámjainak felszámolására irányuló kereskedelmi megállapodás célját rögzítik, illetve a nem vámjellegű akadályok lebontását célzó megfelelőségértékelésről egyeztetnek. Donald Trump elnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője tavaly júliusban kötött megállapodást a tárgyalások megindításáról, miután májusban az amerikai elnök döntésére védővámokat vezettek be az EU-ból, Kanadából és Mexikóból érkező acél- és alumíniumtermékekre. Az EU akkor erre ellenvámokkal válaszolt.

A szabadkereskedelmi egyezmény előkészítési szakaszában a V4-ek agrárkamarái többször hangoztatták az esetleges liberalizáció okozta élelmiszer-biztonsági kockázatok veszélyét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közelmúltban megjelent közleményében elismerését fejezte ki, hogy az USA követelései ellenére az Európai Unió elkötelezett marad az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar védelme mellett. (Forrás: www.agrotrend.hu)


Fűkaszáló robotok

Egy az évente Svájcban megrendezésre kerülő gyakorlati kertészeti rendezvényen került bemutatásra az a függetlenül működő berendezés, mely az ember helyett képes elvégezni a fűkaszálás fárasztó feladatát. A robot akár az ültetvények sorközeit is képes lekaszálni, a sor végén meg is fordul.

A gép elsősorban szőlőültetvények és kertészeti gyümölcskultúrák gondozásában nyújthat segítséget. A lenyírandó részeket GPS koordináták megadásával lehet betáplálni a berendezésbe, a koordinátákat el lehet menteni. A gépkezelő először a területhez irányítja a robotot, majd a gép elkezdi lekaszálni az előzetesen betáplált területeket. Az optimális sávok kiválasztásában és az azon való közlekedésben szenzorok segítik a robotot, mely statikus vagy mozgó akadály észlelése esetén vagy megáll, vagy megkerüli azt. A gép felügyeletét a gépkezelő végzi, aki bármikor közbeavatkozhat.

A berendezés multifunkcionális, több munkaeszközt is lehet csatlakoztatni hozzá. Az alapeszköz mulcsozó illetve fűnyíró adapterrel bővíthető, a szőlőtőkék és a fák között a gyomirtási feladatok is kivitelezhetők. Mivel a berendezés bizonyos feladatokat átvesz, ezért a gépkezelő hosszabb ideig tud az adott munkafolyamatra figyelni, illetve nem is kell folyamatosan a gép mellet lennie, ezért időközben más feladatokat is végezhet, illetve egyszerre több járművet is irányíthat, ezáltal a munkavégzés hatékonysága is növelhető. A gépkezelőnek nem kell a járműben ülnie, így a rázkódásból adódó egészségügyi kellemetlenségek is mérsékelhetők. Bővebb információ a gyártó honlapján érhető el.

Forrás: robotmakers.de


Ehető vakcinák a méhek megmentéséért

A Helsinki Egyetem kutatói, Dalial Freitak és Heli Salmela a méheket pusztító és állományukat világszinten megtizedelő bakteriális ferőzések ellen PrimeBEE néven védőoltást fejlesztett ki. Ezt megelőzően fel sem merült, hogy egyáltalán lehetséges a rovarok beoltása, mert immunrendszerüknek, bár emlékeztet az emlősökére, van egy nagy hiányossága: a méheknek nincsenek antitestjeik, azaz hiányzik a szervezetükből az immunmemória egyik központi mechanizmusa.

A finn oltóanyag ehető vakcina formájában, a méhek etetésére gyakran használt cukorszirup felhasználásával készül. Ugyan a vakcina csak a baktériumokat veszi célba, de a fejlesztők szerint így is hatékonyan lassíthatja a beporzók populációinak csökkenését.

A méhek ökológiai és élelmiszer-biztonsági jelentősége vitathatatlan. Beporzóként a biológiai egyensúly fenntartásában nélkülözhetetlen szerepük és feladatuk van, a humán, az állat- és növényvilágban egyaránt. A találmány egy egyszerű tényen alapszik. Ha a méhkirálynő elfogyaszt valamit, amiben egy adott kórokozó található, a kórokozókat jelző molekulák a vitellogenin nevű, állati szervezetekben termelődő fehérjéhez kötődnek, ez juttatja el a jelzőmolekulákat a királynő petéibe is, ahol azok kiváltják a majdani immunválaszt a később kikelő egyedeknél.

Az oltószer segítségével elsőként az egyik legrombolóbb fertőzéssel, a nyúlós költésrothadás nevű méhbetegség okozójával, a Paenibacillus larvae nevű baktériummal vennék fel a harcot, de remélik, hogy a méhállományokat tizedelő gombás betegségekre, a jóindulatú költésrothadásra és a többi fertőzésre is hamarosan felfedezik a hatékony ellenszert.

Forrás: www.helsinki.fi


Segítség a méheknek

Az elmúlt év végén megrendezésre került ENSZ biodiverzitási konferenciának egyik fontos témája a méhekre és egyéb beporzókra vonatkozó jövőbeni irányelvek megvitatása, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése és fokozatos kivezetése is. Az egyiptomi Sarm-el Sejkben folyó konferencián Stefanie Christman, a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója bemutatta új gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, mely arról szól, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel – fűszer-, gyógy-, olaj- és takarmánynövényekkel – való benépesítése gazdagítja a biodiverzitást és a vizsgálatok tapasztalatai szerint a gazdák bevételét is jelentősen növeli.

Az Üzbegisztánban és Marokkóban sikerre vitt kutatások lényege, hogy a termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek. A beporzók megtelepedését több módon is segítették. A földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el, vagy üreget vájtak a földbe, a termőföld közelében pedig szélfogónak napraforgót vetettek.

Négy különféle klímájú területen végezték el a kísérleteket és mindenhol bevételnövekedést mértek. A csapadékosabb térségekben a paradicsomtermés kétszeresére, a padlizsán két és félszeresére nőtt. A hegyvidékeken a cukkinitermés megháromszorozódott, a töké megduplázódott. A legnagyobb növekedés a félsivatagi területen történt, ahol a tök terméshozama több, mint ötszörösére, a padlizsáné több, mint háromszorosára, a disznóbab közel kétszeresére nőtt.

A jelenlegi gyakorlatok megváltoztatása halaszthatatlan. Az élelmiszernövények több mint nyolcvan százalékának szüksége van beporzásra, ám az elmúlt években világszinten tapasztalható hanyatlás aggasztó. Németországban például az elmúlt két és fél évtizedben mintegy 75 százalékkal csökkent a beporzók aránya, Puerto Ricóban még ennél is rosszabb a helyzet. Erre reagálva az uniós tagállamokban betiltották a széles körben elterjedt neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket és több európai országban vadvirágokat vetnek a rovarok bevonzására.

Sajnos ennek ellenpéldája is létezik. Brazíliában például, a világ legnagyobb élelmiszer exportőr országában feloldották a rovarölők használatára vonatkozó tilalmat. A bemutatott módszer nagy előnye, hogy szegény régiókban is megvalósítható, mivel csak a vetőmagokba kell befektetni, az elért eredmények pedig magukért beszélnek. A méhek beporzó tevékenysége jóval hatékonyabb, a levéltetvek és más kártevők száma csökken, a termésnek pedig nem csak a mennyisége növekedik, de a minősége is javul. Stefanie Christman azért dolgozik, hogy növelje a tudatosságot a beporzókkal kapcsolatban és arra bátorítja az érintett döntéshozókat, hogy támogassák az egyre több vadvirág, bogyós gyümölcsöket termő bokrok és virágzó fák telepítését. Nemcsak környezetünk lehet így gazdagabb, gyönyörűbb, az éghajlatváltozásnak ellenállóbb. Több rovar, virág és madár venne körül minket, ezáltal az egész rendszer sokkal inkább önfenntartóbb lehet.

Forrás: www.theguardian.com


Merre tovább?

(Fotó: www.soilassociation.org)

A Soil Association, az Egyesült Királyság vezető ökológiai szervezete reagált Michael Gove környezetvédelmi titkár azon megjegyzésére, miszerint az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését követően a brit tudósoknak és gazdálkodóknak rá kellene lépniük a génszerkesztés útjára.

Gove szerint a Brexitet követően a génszerkesztés technológiájával nagyobb hozamú, a betegségekkel szemben ellenállóbb, az éghajlati változások tekintetében rugalmasabb növényeket termeszthetnének. Véleménye szerint mégha vannak is egyéni lobby csoportok, akik jogos aggodalmuknak adnak hangot, a génszerkesztéssel segítő kezet nyújtanának természetanyánknak, oly módon gyorsítva fel az evolúciót, hogy jelentősen megnövelnék a hozamokat és csökkentenék a szigetország függőségét a vegyszerek és más inputok tekintetében. Angliának, a tudósoknak és a gazdálkodóknak lehetősége lesz erre.

Emma Hockridge, a Soil Association vezetője erre adott válaszában kifejtette abbéli aggodalmát, hogy az Egyesült Királyság megfelelő szabályozás nélkül fogadja be a génszerkesztést. A tudományos kutatások ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a génszerkesztési technológiák növelik a génmódosításban mindig is benne rejlő bizonytalanságot és kockázatokat, ezért sürgetni kellene a brit kormányzatot arra, biztosítsa, hogy az ország továbbra is igazodik majd az Unió jelenleg érvényben lévő szabályaihoz, miszerint a génszerkesztés a génmódosítás egyik formája. Ezt az álláspontot tudományos bizonyítékok támasztják alá, miszerint a génszerkesztés technikája mélyreható mutációkat és DNS károsodást okoz. A kormánynak nagyon óvatosan kell kezelnie a génszerkesztés kérdését és ahogy ígérte, a Brexit után is fenn kell tartaniuk az elővigyázatosság elvét. A génszerkesztés nem csodaszer, a benne rejlő kockázatok zavaróak és maga az innováció nem visz közelebb a hiteles fenntarthatósághoz, az agroökológiai gazdálkodáshoz, ami megoldást jelenthet a 21. század kihívásaira, vagyis biztosítja a népesség egészséges táplálását és a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok zéró kibocsátását. Annak ellenére, hogy évtizedek óta hangoztatják, hogy a hagyományos génmódosított növénytermesztés teljesen biztonságos és megoldja a világ élelmezési problémáit, csökkenti a peszticidek használatát, továbbá számos más haszonnal is jár, a valóságban gyakran megmutatkozik, hogy a génmódosítás maga a katasztrófa. A Soil Association mindig egyértelműen kijelentette, hogy ezek az új növénytermesztési technikák GMO-k, ezért tilos alkalmazni az ökológiai gazdálkodásban és élelmiszerelőállításban.

A Brexit tehát válaszút elé állítja Angliát. Az Unió elhagyását követően a vezetőknek dönteniük kell, hogy megőrzik-e a jól bevált gyakorlatokat az élelmiszerelőállítás, gazdálkodás, halászat és kereskedelem területén és ésszerű megállapodást kötnek-e az EU-val? Bíznunk kell benne, hogy igen.

Forrás: www.sustainweb.org


Veszélyes kukoricát az EU-ba?!

Nem sokkal karácsony előtt az EU bizottság jóváhagyta a Bayer/Monsanto által előállított kukorica behozatalának engedélyezését. A szóban forgó növény hat rovarölő Bt toxint termel. A döntést annak ellenére meghozták, hogy a jelenlegi tudományos álláspont szerint kockázatot jelenthet a környezetre és az emberi egészségre a kukoricára permetezett nagy mennyiségű gyomirtó glifozátból és glufozinátból visszamaradó szermaradvány, melyekre a növény maga rezisztens.

„Az EU Bizottság nem veszi figyelembe sem a tudományt, sem az elővigyázatosság elvét. Jó okunk van azt feltételezni, hogy a génmódosított kukoricának kedvezőtlen hatásai lehetnek az egészségre. A döntés komolyan alááshatja az EU érintett intézményei iránti bizalmat” – nyilatkozta Christoph Then a Testbiotech, a non-profit alapon működő, a génmódosítás humán és környezetre gyakorolt hatásait, kockázatát és következményeit vizsgáló, a biotechnológiai ipartól független, privát, alapítványi és projekt támogatásokból finanszírozott szervezet munkatársa. A gyomirtószer rezisztens kukorica hasonlít a Monsanto SmartStax nevű növényi termékeihez, azzal a különbséggel, hogy glifozáttal szembeni ellenállósága nagyobb. Következésképpen a kukorica permetezhető nagyobb dózisú herbiciddel is, ami magasabb szermaradvány szintekhez vezethet.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority – EFSA) jelentése szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem elégségesek ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le ezen szermaradványok biztonságosságával kapcsolatban. Ezért a Testbiotech azt követeli, hogy tiltsák be a kukorica behozatalát, különösképpen további adatok hiányában. Nemrégiben a Testbiotech tájékoztatta az EU Bizottságot arról, hogy az EFSA nem értékelte még ki teljeskörűen a Bt toxinok immunrendszerre gyakorolt hatását. A legújabb tudományos vizsgálatok azt igazolják, hogy a Bt toxinok allergiás tüneteket okozhatnak és más immunválaszokat idézhetnek elő. Az EFSA és az EU Bizottság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a permetezésből származó szermaradványok és a rovarölő toxinok kombinatorikus hatásait is, melyek még magasabb szintű toxicitást eredményezhetnek, mintha egyenként vizsgálnánk az adott hatóanyagokat. A Testbiotech jelenlegi célja, hogy még részletesebb vizsgálatokat tegyen kötelezővé a génmódosított növények esetében, mielőtt egy adott döntés az EU Bíróság elé kerülne.

Forrás: www.testbiotech.org


Az igazi egészséges táplálkozás

Az USA-ban 1969-ben Dawid Brower által alapított Friends of the Earth (Föld barátai) nevű nemzetközi szervezet egy egészségesebb és igazságosabb világért folytat küzdelmet. Környezetvédelmi csoportokat tömörítő világméretű hálózatként több, mint 1,5 millió tagot és támogatót számlál, tevékenységével mintegy 75 országban van jelen. A szervezet fő célkitűzései között szerepel az élelmiszertermelésnek a vegyszer-intenzív konvencionálisról az ökológiai, gazdaságos és regeneratív termelési módszerekre való átállítása.

Ez év januárjában megjelent átfogó tanulmányukban bemutatnak egy érdekes és meggyőző vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy mi történik az emberi szervezetben ökológiai élelmiszerek fogyasztásának hatására, csökkenthető-e ténylegesen a szervezetben kimutatható szermaradványok mennyisége. A vizsgálatba négy átlagos amerikai családot vontak be, akik alapvetően nem ökológiai élelmiszereket fogyasztanak. A független laboratóriumokban végzett vizsgálatok során a szermaradványok szintjét mérték szervezetükben hat olyan napon keresztül, amikor nem ökológiai táplálékot fogyasztottak. Az elemzések során 14 féle vegyszert találtak, ami mintegy 40 különböző peszticidnek való kitettséget jelent mindegy egyes, a tanulmányban résztvevő fő tekintetében. A feltárt szermaradványok (szerves foszfátok, piretroidok, neonikotinoidok, fenoxi-herbicidek) mérgek, a rák, meddőség, tanulási nehézségek, a Parkinson-kór, Alzheimer-kór, az autizmus kialakulásának kockázatát növelik. Ezt követően a résztvevők hat napon keresztül teljes mértékben ökológiai táplálékot fogyasztottak és megismételték a vizsgálatokat, mely folyamat során kiderült, hogy az ökológiai táplálkozásra való áttérés gyorsan és drámai mértékben csökkentette a peszticideknek való kitettséget. Vagyis a vizsgálatok első szakaszában feltárt vegyi anyagok kimutatható szintje átlagosan 60,5%-ot mérséklődött, csupán hat napi ökológiai táplálkozásnak köszönhetően. A legjelentősebb csökkenés az idegméregnek minősülő szerves foszfátok esetében volt kimutatható. Ebbe az osztályba tartozik a klórpirifosz, egy nagymértékben mérgező pesziticid, mely felelőssé tehető az autizmus, a tanulási nehézségek és a gyermekek csökkent intelligenciahányadosának (IQ) növekvő mértékéért. A szerves foszfátok oly mértékben károsak a gyermekek fejlődő agyára, hogy a tudósok napjainkban már a szer teljes betiltását követelik. A neonikotinoidok körébe tartozó klotianidin mértéke szintén jelentősen csökkent. A neonikotinoidok a fő felelősök a beporzók számában bekövetkezett drámai csökkenésért, a méhek kipusztulásáért és ez a leggyakrabban jelentett szermaradvány a csecsemők és kisgyermekek élelmiszereiben is.

A Föld barátai szervezet szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy tiszta élelmiszert fogyasszon. Amellett, hogy csökkenti a fogyasztók mérgező peszticideknek való kitettségét, az ökológiai gazdálkodási rendszerek védik a gazdálkodók és dolgozóik egészségét, óvja levegőnk, vizeink, a talaj tisztaságát, a beporzók és más kulcsfontosságú fajok életét. Mindannyiunknak szüksége van az ökológiai táplálékra. Senkit nem szabadna kitenni az élelmiszerekben található mérgező szermaradványoknak. Egyetlen gazdának sem szabadna feláldoznia saját és gyermekeinek egészségét az említett káros élelmiszerek előállítása során. A mód, ahogyan termesztjük ételeinket védelmezze és ne károsítsa az ökoszisztémát, mely mindannyiunk létfenntartásának kulcsa.

Forrás: https://foe.org


Díszoklevél Hubai Imrének

Február hónap folyamán a Magyar Növényvédelmi Társaság közhasznú civil szervezet díszoklevelet adományozott Hubai Imre Csaba úrnak, a magyar növényvédelem érdekében végzett több évtizedes kimagasló munkásságáért. A tudomány társadalmi elismertségéért, tapasztalatai hasznosításáért és fejlődésének előmozdításáért küzdő szervezet elismerésével ezúttal az első olyan növényvédelmi szakembert jutalmazta hazánkban, aki több évtizede ökológiai gazdálkodást folytat.

Hubai Imre Csaba és családja küldetésének tekinti a hosszú ideje kemikáliákra alapozott általános gyakorlat ellenében elismertetni és megismertetni az ökológiai növényvédelem lényegét, miszerint a növényvédelem nem egyenlő a hagyományos permetezéssel és annál sokkal előbbre mutat: a természet, az ember és a jövő egészségének megőrzését, fenntartását és utódainkra hagyományozását tartja szem előtt.


Az Európai Bíróság ítélete az állatok vágásával kapcsolatban

Az Európai Bíróság 2019. február elején a vágóállatok leölése során alkalmazott módszerek ökológiai termeléssel való összeegyeztethetőségéről és a kapcsolódó ökológiai jelölésről hozott ítéletet. A 834/2007-es uniós rendelet értelmében az ökológiai termelés többek között magas szintű állatjóléti szabványokat is alkalmaz, összhangban a fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti elvárásaival. Az ökológiai termelésre vonatkozó uniós jogi keretrendszer célja többek között az ökológiai jelölésű termékek iránti fogyasztói bizalom fenntartása is. Az EU ökológiai logóját ezért csak azoknak a termékeknek az esetében lehet használni, amelyeket az ökológiai termelésre vonatkozó rendeletekben szereplő követelmények szerint állítottak elő. A 889/2008 rendelet kimondja, hogy az ökológiai állattartás során elsődleges fontosságú az állatok magas szintű jóllétének biztosítása. A vonatkozó rendelkezéseket az állatok vágása során is figyelembe kell venni, azaz az állatoknak nemcsak teljes életük során, de a levágáskor is a lehető legkisebb legyen a szenvedése.

A fenti indokok alapján a Bíróság a következőképpen határozott: nem engedélyezi az Európai Unió ökológiai termelés jelölésére szolgáló logójának olyan állatokból származó termékeken való elhelyezését, amelyek előzetes kábítás nélkül olyan vallási célú vágás tárgyát képezték, amelyet az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendeletben, különösen a 4. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően végeztek el. A Bíróság ítéletéről a következő linken tájékozódhatnak: https://eur-lex.europa.eu.


Az ökológiai mozgalom a Közösségi Agrárpolitika célzottabb reformjára szólít fel

Ez év április másodikán az Európai Parlament a jövőbeni Közösségi Agrárpolitika (KAP) vonatkozásában tartott szavazást. A májusi választásokat követően felálló következő Európai Parlament feladata lesz a KAP véglegesítése és a tagállamokkal történő egyeztetése. Ezzel párhuzamban a tagállamok már dolgoznak saját nemzeti agrárpolitikai stratégiai tervükön. Döntő fontosságú lesz, hogy e tervek az ökológiai gazdálkodást és a fenntartható mezőgazdaságot középpontba helyezik.

Az Európai Unió 28 tagállamából, a csatlakozó országokból és az EFTA-országokból több mint 200 tagszervezetet képviselő, a teljes ökológiai élelmiszerlánc tagjait, gazdálkodókat, feldolgozókat, kereskedőket, tanúsító szervezeteket, tanácsadókat, kutatókat, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szakembereket tömörítő Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége, az IFOAM EU (International Federation of Organic Agriculture Movements – Organics International) sajnálatát fejezi ki, hogy a Parlament Mezőgazdasági Bizottsága csak mérsékelt törekvéseket tesz a Közösségi Agrárpolitika (KAP) jövőbeni reformjára vonatkozóan, valamint felhívja az EU Miniszterek Tanácsa és a következő EU Parlament figyelmét arra, hogy hallgassák meg az európai polgárok és ökológiai gazdálkodók követeléseit egy klímabarát és környezetbarát közösségi agrárpolitika kialakítására.

Jan Plagge, az IFOAM elnöke szerint az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának sokkal ambíciózusabban kellene képviselnie a KAP valós megreformálását. Az új KAP eredmény-alapú megközelítése csak akkor fog jól működni, ha a költségvetés jelentős hányadát azon termelők jutalmazására fordítják, akik ténylegesen tesznek a környezetért és éghajlatunkért.

Az IFOAM EU felkérte az unió Mezőgazdasági Minisztereit, hogy a KAP teljes költségvetésének 70%-át a klíma- és környezetvédelem, valamint az állatjólét segítésére fordítsák. Eric Gall, az IFOAM EU igazgatóhelyettese hozzátette, hogy az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága elismeri az ökológiai gazdálkodás törekvéseit azzal, hogy kéri egy az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó új jogi cikkely megfogalmazását. Véleménye szerint az említett szavazás során a Mezőgazdasági Bizottság tagjai sajnos elmulasztottak egy lehetőséget annak biztosítására, hogy valamennyi tagállam felmérje saját ökológiai szektorának helyzetét és a KAP stratégiai tervének keretein belül kialakítson egy stratégiát erre vonatkozóan. Hozzátette, az IFOAM elkötelezett, hogy megvalósítsa az új KAP rá vonatkozó részeit.

Több százezer ökológiai gazdálkodó szerte Európában már ma is azon dolgozik, hogy a mezőgazdaságot fenntarthatóbbá tegye, megvédje a talajt, a vízkészleteket és a biodiverzitást és segítsen regenerálni a vidéki területeket és közösségeket. Az ökológiai gazdálkodók remélik, hogy a következő Parlament és a Miniszterek Tanácsa nagyobb mértékben támogatja majd erőfeszítéseiket az új KAP-on belül. (Forrás: www.ifoam-eu.org)

Válogatta és fordította:
Kiszely Klára
(Biokultúra 2019/1-2)