A Bt toxint tartalmazó génmódosított növények veszélyei
A Monsanto adatai szerint a géntechnológiai eljárással módosított (GE) növényekben található Bt fehérjék sokkal mérgezőbbnek bizonyulnak, mint a természetes Bt toxinok. Már harminc éve annak, amikor 1990-ben a Monsanto első alkalommal kimutatta, hogy ha például szójából, gyapotból és kukoricából származó növényi anyaggal keverjük, akkor a Bt fehérjék toxicitása akár hússzorosára is emelkedhet. Ez a jelenség a számos haszonnövény szövetében természetesen jelen lévő enzimeknek tudható be.
Ezeket az eredményeket azonban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) mindezidáig teljesen figyelmen kívül hagyta. Az EFSA a gyakorlatban a GE növények kockázatát mérő vizsgálatok tekintetében rutinszerűen elfogadja a baktériumok által termelt, izolált Bt fehérjékkel végzett mérések adatait. A Testbiotech erről a mintegy három évtizede megjelent publikációról egyes génmódosított növények import jóváhagyási kérelmének értékelésekor értesült, ezt követően számos újabb publikációt is talált az eredeti Monsanto eredmények alátámasztására.
A talajban élő baktériumok által természetesen előállított Bt fehérjéket azzal a céllal vezették be a génmódosított növényekbe, hogy azokat egyes kártevő rovarok számára mérgezővé tegyék. Ezzel egyidejűleg a szója, gyapot és kukorica természetes módon is előállítanak un. proteáz-inhibitorokként (PI) is ismert enzimeket, melyek megakadályozzák a fehérjék lebomlását. Kis mennyiségben a PI-k is felelőssé tehetők a Bt toxinok húszszoros mérgezőképességéért, ezt a tényt azonban az eddigi kockázatértékelések során teljesen figyelmen kívül hagyták. A PI enzimek valószínűleg késleltetik a BT toxinok lebomlását, és ez felerősíti a Bt fehérjék toxicitását. A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok többsége rovarokra vonatkozik.
További, erre vonatkozó megállapítások szerint azonban a génmódosított növények által termelt Bt toxinok sokkal hosszabb ideig maradnak életképesek az emlősök bélcsatornájában, mint azt korábban gondolták. Következésképpen a növényekben termelt Bt-fehérjék toxicitását és immunogenitását például a már előbb említett növényekben is sokkal magasabbnak kell feltételezni, mint a természetben előforduló Bt-toxinokét. Ez a probléma valamennyi, az Európai Unió területére behozatali engedéllyel, vagy termesztési engedéllyel rendelkező Bt-növény, valamint élelmiszer- és takarmánykeverékek esetében is fennáll. Különösen figyelembe kell venni az úgynevezett többszörös eseményeket (stacked events – ennek során a módosítás egyszerre több gén átvitelével történik), amelyek során többféle Bt fehérje keletkezik, és ezáltal magasabb lehet a növények összes méreganyag tartalma is.
Eddig sem az EFSA, sem pedig az ipar nem említette és nem is vizsgálta ennek a környezettel, vagy egészséggel kapcsolatos kockázatát. Az EFSA például soha nem kért be empirikus adatokat az akár hat Bt fehérjét is párhuzamosan expresszáló, többszörös események általános toxicitásáról. A közeljövőben várható, hogy számos új kérelmet elfogadhatnak GE növények behozatalára vonatkozóan. Eddig öt új kérelmet nyújtottak be Bt-toxinokat előállító és/vagy herbicidekkel szemben ellenálló kukorica és szója esetében. Az érintett vállalatok a Bayer (Monsanto) és a Syngenta. A Testbiotech szerint az EFSA kockázatértékelésében mutatkozó hatalmas hiányosságokat, a rendelkezésre álló, fentiekben ismertetett, megalapozott bizonyítékát nem lehet figyelmen kívül hagyni a közelgő döntéshozatal során. Ezért a Testbiotech követeli, hogy állítsák le a jelenlegi jóváhagyási folyamatokat és folytassanak lényegi felülvizsgálatot.
www.testbiotech.org
(Biokultúra 2021/1)