A búzanemesítés kihívásai a szupergyomokkal szemben
A farminguk.com internetes portálon egy nemrégiben idézett tanulmány rávilágít arra az érdekes jelenségre, hogy a herbicidek megjelenése óta kultúrnövényeink ellenállóképessége nemhogy erősödött, de jelentősen csökkent. A világ leghosszabb tartamkísérletét az angol Rothamsted kutatóintézet végezte el, melyet Broadbalk őszibúza-kísérletként ismerünk.
A vizsgálat 1843-ban indult, fókuszpontjában a természetes szerves trágyák és a szervetlen műtrágyák összehasonlítása állt. Az 1960-as évek közepe óta egyes területeken herbicideket is alkalmaztak, míg másokon mellőzték használatukat. Egy, a napjainkra széles körben rendelkezésre álló adatok alapján készített friss tanulmány szerint azokon a területeken, ahol nem használtak gyomirtókat, a konkurens fajok jelenléte miatti terméskiesés mértéke a 60-as évektől számítva folyamatosan nő. Míg az első évtizedben a várható hozam kevesebb, mint egyharmada veszett el a gyomoknak köszönhetően, addigra 2005-2014 között ez a mennyiség már több, mint fele az összes termésnek. Ennek alapján kijelenthető, hogy a konkurens növények jelenléte napjainkra már nagyobb veszélyt jelent, mint a herbicidek megjelenése előtt.
Mindez az élelmiszerbiztonságra is kedvezőtlen hatást gyakorol, melyet nem ellensúlyoz kellő mértékben az, hogy a búza potenciális hozama növekvő tendenciát mutat. A gyomok ellenállóképessége a globális klímaváltozással szemben nagyobb, mivel a melegedésre gyorsabb növekedéssel reagálnak, mint a kultúrnövények.
A búza szempontjából kedvezőtlennek mondható az is, hogy a nemesítések során a rövidebb szalmájú fajták kerültek előtérbe, melyeket a gyorsabban növekvő gyomok könnyebben túlnőnek. Mindezeken túl a gyomok a műtrágyázás hatásaira is jól reagáltak. A herbicidmentes parcellákon a magasabb műtrágyaadagokkal arányosan fokozódott a gyomosodás is. Ugyanakkor, ha az intenzív technológia együtt járt a gyomirtással is, akkor a terméshozamok is kedvezően alakultak, abban az esetben, ha a herbicidek is hatásosnak bizonyultak.
A kísérletek során mintegy 41 gyomfajt jegyeztek fel a parcellákon, köztük a legnagyobb kihívást jelentő parlagi ecsetpázsit állandó jelenlétét, különösen a gazdagon műtrágyázott parcellákon. A parlagi ecsetpázsitnak napjainkra számos vegyszerellenálló típusa alakult ki.
A kísérletek összegzéseként elmondható, hogy a rezisztens növények terjedésével egyre inkább csak a gyomok profitálnak az intenzív technológiákból, míg a búza esélyei egyre inkább romlanak. A permetezett területeken ez a legfőbb probléma, mely az 1960-as évek óta mért hozamnövekedés ellenére komoly problémát jelent. Hiába terem többet a búza, ha a konkurens növények miatt elveszítjük a keletkezett többletet.
Mindezek alapján a permetezés a jövőben nem jelent egyedüli és kizárólagos megoldást. A mai növényfajták hozampotenciálját integrált növényvédelmi megoldásokkal kell támogatni és biztosítani. A gyomirtási technikák vonatkozásában a mechanikai gyomirtást, az ugaroltatást, valamint a gyomirtást hatékonyabbá tevő vetésforgók alkalmazását javasolt alkalmazni.
Forrás: www.farminguk.com
(Biokultúra 2021/2-3)
