A GM-lobbi 7 bűne a tudomány ellen
Napjainkban erősen vitatott politikai kérdés, hogy milyen szerepet töltsenek be a génmódosított élelmiszerek a táplálékláncunkban. Az elmúlt években a vita egyik érdekes metszete, hogy a GM-lobbi saját magát az értelem és haladás hangjaként tüntette fel, míg ellenfeleit a tudomány ellenségeként, afféle ludditákként ábrázolta, akik érvelésüket dogmákra és érzelmekre alapozzák. Peter Melchett, a Soil Association politikai igazgatójának írása segíthet a kép árnyalásában.
A nyugati társadalmakban a befolyásos erők az 1990-es évek közepétől nagyban támogatták a szántóföldi növények génmódosítását. Számos kormány, neves politikusok, tudományos testületek, kutatók és a GM termékeket értékesítő vállalatok tartoznak ehhez a csoporthoz. Figyelmen kívül hagyták a polgárok szempontjait, a legtöbb GM termék értékesítése titokban történt, megtagadva a fogyasztóktól az információkat. A legrosszabb azonban, hogy folyamatosan olyan módszerekkel népszerűsítették a génmódosítást, melyek nemcsak hogy nem tudományosak, hanem kifejezetten káros hatást gyakorolnak a tudomány integritására.
✓ Első bűn. A GM mellett kiálló kutatók elkövetik azt a hibát, hogy összemossák az ellenzők kereskedelmi termékekkel (GM növények) és tudománnyal kapcsolatos kifogásait. A GM növények ellenzői más jellegű, sokkal pontosabb ismeretekkel rendelkeznek a nézeteiket alátámasztó tudomány területén. A GM szója vetőmag azonban nem „tudomány”, hanem kereskedelmi termék.
Ezeknek a termékeknek számos hatása van a világban. Például megváltoztatták a gazdálkodók és a vetőmagtermesztők kapcsolatát, megakadályozva a gazdák saját magtermesztését. A gazdának, miután egyszer GM növényt termesztett, a szennyeződés következtében nehéz lesz visszaállni a nem GM növények termesztésére. Tehát a GM növények termesztése hosszú távon a GM vetőmag termesztőkhöz köti a gazdálkodókat. Ez pedig lehetővé teszi ezen cégek számára, hogy óriási mértékben befolyásolják a gazdák költségeit. Ma már teljesen egyértelmű, hogy a GM növények elősegítették a herbicid-toleráns gyomok és a rovarirtószer-rezisztens kártevők megjelenését. Ezek ellen még nagyobb dózisú, még összetettebb vegyszerekkel védekeznek. Mindezek következményeként a legtöbb GM növény bevezetése növekvő növényvédő szer használathoz vezetett, ellentétben a GM ipar által jósolt csökkenéssel. A GM vonalak kereszteződéssel a növényfaj vad rokonaiba is bekerülhetnek és a génmódosított Bt növényekben található toxin károsíthatja a talajban élő gombákat.
A GM növények fenti okokból való ellenzése nem tudományellenes. Ellenkezőleg, a GM ellenzői tudományos bizonyítékokra és a GM növények termesztésének gyakorlati következményeire hivatkoznak.
✓ Második bűn. A GM támogatói elkövették azt a hibát, hogy azt feltételezték, miszerint a DNS szerkezetének és működésének feltárása, valamint a DNS manipuláló enzimek felfedezése a gének működésének teljes megértésén alapult. A tudomány történetében számtalanszor előfordul, hogy egy hatalmas tudományos áttörés először úgy tűnik, megold egy régóta fennálló problémát. Aztán tovább vizsgálva kiderül, hogy ezekből sokszor újabb és újabb kérdések és kutatási témák születnek. A tudomány kedvelői számára ez lenyűgöző.
Azonban a GM növényeket fejlesztő vállalatok elképzeléseiket a génexpresszió szabályozásának egy rendkívül leegyszerűsített modelljére alapozták, és meggyőzték magukat, hogy egy egyértelmű folyamattal foglalkoznak. Úgy hitték, minden génnek van egy külön, egyedi, független funkciója, és ha egy gént egy növényből vagy egy állatból egy másikba helyeznek át, akkor lehetővé válik az adott funkció gén általi megjelenése, bárhol és bárhogyan helyezkedik el ez a gén.
Már az 1990-es évek közepén jelezték kutatók, hogy a GM párti genetikusok túlságosan is leegyszerűsítették a génexpresszió folyamatát. Rámutattak, hogy a genetikusok figyelmen kívül hagyták a gének és az egyes géncsoportok egymáshoz fűződő kapcsolatát, valamint a génexpresszió szabályozását befolyásoló egyéb tényezőket. Most már tudjuk, hogy ezeknek a kutatóknak igazuk volt és a génexpresszió valóban sokkal összetettebb, mint azt először hitték. A génállományban a gének szerveződése nem véletlenszerű. A gének általában a szabályozott funkcióknak megfelelően csoportokban helyezkednek el és az expresszió szabályozása sokkal összetettebb, mint korábban feltételezték.
A GM transzformációs eljárás káros hatásának egyik következménye, hogy kedvezőtlen hatást gyakorolhat a növény teljesítményére. Újfajta toxinok és allergének termelődhetnek, illetve romolhat a tápérték.
✓ Harmadik bűn. Ahelyett, hogy új tudományos felfedezéseket is felhasználtak volna, a GM technológia népszerűsítésében részt vevő kutatók számos módot találtak arra, hogy elrejtsék, vagy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az általuk támogatott folyamatok sokkal bonyolultabbak, mint ahogy állítják. Például a gének áthelyezése egyik növényből a másikba sokkal bizonytalanabb, instabilabb és veszélyesebb folyamat, mint korábban gondolták. Az új technológiával előállított élelmiszerek biztonságának tesztelése költséges és időigényes, hogy ezt elkerüljék, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) előállt a lényegi egyenértékűség fogalmával. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy GM kukorica esetében a fehérjék, szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok viszonylag egyszerű kémiai elemzése során olyan értékeket mérnek, mint a nem génmódosított fajtáknál, akkor a GM kukorica nem különböztethető meg, így ugyanolyan biztonságos, mint a nem GM kukorica.
A lényegi egyenértékűséget arra használták, hogy tagadják a GM élelmiszerek biológiai és toxikológiai biztonsági vizsgálatának szükségességét, hiszen a GM élelmiszereket a nem módosított, az emberek által évszázadok óta fogyasztott élelmiszerekkel egyenértékűnek nyilvánították. Ez egy politikai és gazdasági döntés volt, amit a kisszámú, ám annál nagyobb méretű GM vállalattal közösen és az ő nevükben hoztak. Ennek a tudományhoz semmi köze nem volt. Ugyanez a megközelítés számos országba elterjedt, bár többen már kevésbé lelkesek, és az EU kerüli a lényegi egyenértékűség kifejezést, inkább az összehasonlító elemzés eljárást használja. Az összehasonlító elemzés koncepció európai hívei is elismerik azonban, hogy ez nagyjából ugyanazt jelenti, mint a lényegi egyenértékűség.
Egyre több részletes biológiai vizsgálatot folytatnak a GM és az egyenértékű nem GM növények összehasonlítása céljából, melyekben nem csak a különböző típusú fehérjék és más biokémiai összetevők mennyiségét, hanem sokkal inkább azok spektrumát vizsgálják. Ezek a tanulmányok, bár egyelőre nem sok ilyen van, egyértelműen igazolják a GM és nem GM növények közötti nagy eltéréseket, tehát a lényegi egyenértékűséget cáfolják.
A világ egyetlen országában sem követelmény a GM élelmiszerek hosszú távú, vagy élethosszig tartó etetéses vizsgálata állatokon. Azt sem írják elő, hogy egereket, vagy patkányokat több generáción át GM táplálékkal etetve megfigyeljék, van-e bármilyen hatása. Tehát semmilyen jogszabály nem írja a GM élelmiszer vizsgálatát, hogy biztonságos-e a fogyasztása az ember számára.
Válaszként arra hivatkoznak, hogy számos nem GM növény nemesítésénél besugárzást, vagy mutagén anyagokat alkalmaznak, ami ugyanolyan kockázatos, mint a GM növénynemesítés, ezért nem volna helyes a GM növényekre és élelmiszerekre külön vizsgálatokat alkalmazni. Való igaz, hogy a kémiai úton, vagy besugárzással előállított mutációs növénynemesítés erősen mutagén, azonban nem alkalmazzák széles körben, ugyanis nagyon sok nem egészséges, deformálódott növény keletkezik. Néhány kutató azt javasolta, hogy a mutációs nemesítéssel előállított növényeket a GM növényekkel azonos vizsgálatoknak vessék alá. Ráadásul fennáll a lehetősége, hogy maga a GM eljárás is befolyásolhatja a genomot oly módon, ami a nem GM növénynemesítés esetében nem lehetséges. A GM eljárással a gén egy teljesen más élelmiszerbe is beilleszthető. Például ha valaki allergiás, nem tudja elkerülni azt az élelmiszert, amiről tudja, hogy nem fogyaszthatja, mivel a GM növénynemesítés toxikus, allergén, vagy érzékenységet kiváltó fehérjéket juttathat bármilyen élelmiszerbe, figyelmeztető címkézés nélkül.
✓ Negyedik bűn. A GM vállalatok arról próbálnak meggyőzni, hogy független kutatók egyáltalán nem képesek vizsgálatokat végezni a GM növények fogyasztásával kapcsolatban. 2009-ben a következőket tették közzé a Scientific American folyóiratban: „Lehetetlen bebizonyítani, hogy a génmódosított növények úgy teljesítenek, ahogy hirdetik őket. Ennek az az oka, hogy a mezőgazdasági vállalatok megvétózhatják a független kutatók munkájának eredményeit. Természetesen most is publikálnak a génmódosított vetőmagokkal kapcsolatos kutatásokról, de csakis a vállalatok által jóváhagyott tanulmányok juthatnak el a szakfolyóiratokig. Többször előfordult, hogy a vetőmag vállalatok által hallgatólagosan támogatott vizsgálatokat később nem engedtek publikálni, mert az eredmény nem volt túl hízelgő. Elképesztő volna, ha akármelyik vállalat megakadályozhatná, hogy független kutatók ne hozhassák nyilvánosságra a termékeik vizsgálatának eredményeit.
…Amikor azonban a kutatók nem vizsgálhatják egy nemzet élelmiszerellátásának alapját képező nyersanyagokat, vagy az ország mezőgazdasági területének nagy részén termesztett növényeket, akkor a vizsgálatok szabad elvégzésének megakadályozása már veszélyes.”
A GM növényekkel kapcsolatos kutatások megakadályozásának egyik következménye, hogy számos GM párti kutató abba a nem kifejezetten tudományos hibába esett amikor azzal érvel, hogy a GM élelmiszerek biztonságosak, hiszen évek óta milliók fogyasztják.
Mivel a legtöbb GM élelmiszert az USA-ban fogyasztják és a GM élelmiszerek előállításának időszakában óriási mértékben emelkedett a táplálkozással összefüggő betegségek száma, ezek a kutatók azzal is érvelhetnének, hogy a GM élelmiszerek rendkívül ártalmasak az emberi szervezetre. Mivel azonban az USA-ban nem jelölik a GM élelmiszereket, nincs monitoring, nincsenek epidemiológiai vizsgálatok, így egyszerűen nem tudjuk. Arra hivatkozni, hogy mivel nem bizonyították a GM élelmiszerek káros hatásait, ez azt jelenti, hogy a GM élelmiszerek egészségesek, amikor a szükséges kutatásokat nem végezték el, egyértelműen a tudományos alapelvek szándékos semmibevétele.
✓ Ötödik bűn. Bár nem könnyű megfelelő vizsgálatokat végezni, mivel nehezen lehet megfelelő génmódosított mintákat szerezni, néhányan tanulmányozták a GM táplálék állatokra gyakorolt hatását. Aggasztó, hogy ezek a független kutatók által végzett vizsgálatok egészségre gyakorolt káros hatást mutatnak.
Az első és legismertebb ilyen vizsgálatot dr. Pusztai Árpád végezte Skóciában. Az általa végzett és az azóta folytatott kutatások arra engednek következtetni, hogy a kísérleti állatok szervezetére kedvezőtlen hatást gyakorolt. Egyik kutatás sem nevezhető teljesen meggyőzőnek, és némelyik nem volt kellően megalapozott, de a lehetséges veszélyt bizonyították és az érintett kutatók mind azt mondták, további vizsgálatokra van szükség. Valamennyi kutatót nagy erőkkel támadták a GM párti kutatótársak. A toxicitás egyértelmű jeleit találták azok a független kutatók is, aki a GM ipar saját állat etetési kísérleteiből származó adatokat újraértékelték. Egyértelműen a máj és a vese érintett, de a szív, a mellékvese, a lép és a vérsejtek is mutattak betegségre utaló jeleket.
Hosszú távú, élethosszig tartó állat etetési kísérletekre van szükség, hogy láthassuk, milyen hatása lehet a GM élelmiszerek fogyasztásának. Emellett több generáción át végzett kutatásokra is szükség van a szaporodásra és a következő generációkra gyakorolt hatás vizsgálata céljából. Ezek kötelezőek egy növényvédő szer, vagy gyógyszer esetében, de a GM élelmiszereknél nem, holott a kitettség valószínűleg hosszabb távú, mint egy peszticid, vagy gyógyszer esetében.
A tudományban az a legnagyszerűbb, legalábbis elméletben, hogy nem függ a hatalmon lévők szeszélyeitől, vagy pénzétől. Ha egy tudományos tény alapján bárki állít valamit, akkor publikálnia kell a bizonyítékait, méghozzá olyan formában, hogy más kutatók megismételhessék a vizsgálatait, és bizonyíthassák, hogy helyes, vagy helytelen az állítása. Dr. Pusztai Árpádot és munkáját a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb szervezetei támadták. Azonban ezek egyike sem felelt meg még a legalapvetőbb követelménynek sem, miszerint az első lépés, hogy megismételjük a vizsgálatot. Egy vizsgálat ugyanis megismételhető bármilyen módosítással, ami a kritikusok számára elfogadhatóvá teszi a tanulmányt.
Orosz és osztrák kutatókat ugyanígy támadtak és senki nem vette a fáradtságot, hogy megismételje a vizsgálatokat és igazolja a vádakat. Ezeket a személyes támadásokat néha súlyosbította az érintett kutatók állásuk elvesztésével, vagy a támogatás megvonásával való fenyegetése. Eddig azonban még egyetlen egyszer nem fordult elő, hogy egy GM párti kutatóintézet vagy vállalat úgy reagált volna egy neki nem tetsző publikációra, ahogy azt bárki, aki egy kicsit is ad a tudományra, tenné – hogy megismételte volna a kísérletet.
✓ Hatodik bűn. A kritikára a GM pártoló kutatók egyik válasza az, hogy a szigorú tudományos és jogszabályi rendszerek, pl. az USA-ban vagy az Egyesült Királyságban, azt bizonyítják, hogy a GM növények biztonságosak. A GM növényeket szabályozó rendszerek alapja azonban nem a tudomány, hanem sokkal inkább a GM vállalatoktól származó válogatott információ. Az üzleti titokra való tekintettel azonban nem hoznak nyilvánosságra minden átadott eredményt.
A tudomány csúcsa a szakmai bírálatnak alávetett, publikált kutatás. A tudomány integritásának alapja, hogy bárki nyíltan publikálhasson, és ez a tudomány egy másik alapelvének is előfeltétele, nevezetesen hogy a következtetések a kísérlet megismétlésével mindig vizsgálhatók. A GM növények esetében a tudományosnak nevezett szabályozás a tudomány elferdítésén alapul – titkos és (mivel nem írják elő, hogy a tanulmányokat publikálni, vagy legalább listázni kelljen) valószínűleg erősen szelektív információkon.
Független kutatók és civil szervezetek bírósági végzéssel hozzáférhettek korábban titkos vállalati tanulmányokhoz. A vállalatok nyers adatainak újraértékelése azt mutatja, hogy a bevont kutatók csak néhány kérdést tanulmányoztak és a birtokukban lévő kevés bizonyítékot a vállalatok érdekeinek megfelelően mutatták be. A vizsgálatok megtervezésében egyértelműek a súlyos hiányosságok, melyek így inkább a génmódosítás hatásainak elfedésére, semmint azok felfedésére voltak alkalmasak. Ennek ellenére ezek a rövid, 90 napos patkány etetési kísérletek is egyértelműen mutatták a GM takarmány toxicitását a nem GM takarmányhoz képest. Ha 90 nap után egyértelműek a toxicitás jelei, akkor világos, hogy sürgősen szükség van az élethosszig tartó (2 éves) vizsgálatra.
✓ Hetedik bűn. A technológia támogatóinak a GM növények érdekében felsorakoztatott érvei közül a legtöbb a technológia jövőbeli előnyeiről szól. Ez nem egy új jelenség, már az 1990-es évek végén felhoztak ilyen érveket. Az állítások, miszerint a GM növények megoldják az éhezés problémáját a világban, hogy szárazságtűrő, nitrogénmegkötő, vagy tápanyagban dús növényeket fognak előállítani, nem a tudományról szólnak, hanem jóslatok. A GM-lobbi és a média úgy kezeli ezeket az állításokat, mintha tudományosan megalapozottak volnának, de nem azok. Ezek véleménynek tekinthetők, nem tudománynak, melyet gyakran olyan vállalatok, vagy kutatók hangoztatnak, akiknek jelentős anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy ezeket tényként kezeljék.
Szerkesztette és fordította: Nagy Judit
Forrás: www.soilassociation.org
The pro-GM lobby’s seven sins against science
(Biokultúra 2014/1)
