A hajdina reneszánsza Hollandiában
A hajdina egykoron igen jelenetős szerepet játszott a holland nemzeti konyhában, ám egészen a közelmúltig sajnos nagymértékben kiszorult a termesztésből. Szerencsére a reform konyha újra felfedezte ezt a növényt, így mára már a termesztésében is egyre jobb lehetőségeket látnak a holland gazdák.
A Drenthe provinciában tevékenykedik Kees Sijbenga harmadik generációs gazda, aki a hajdina újbóli elterjesztésén dolgozik egy sikeresen működő mezőgazdasági projekt résztvevőjeként.
A 19. század elején a hajdina az ország egyik alapélelmiszere volt, a rozs után a második legnagyobb mennyiségben termesztett növényként tartották számon. A 20. században, a műtrágyák elterjedése kapcsán a gazdák azonban a nagyobb hozamú, jobban jövedelmező növények termesztésére álltak át, mely a hajdina visszaszorulását, majdhogynem teljes eltűnését jelentette. 2019-ben Peter Brul organikus növénytermesztési tanácsadó úgy döntött, hogy visszahozza a növényt a holland mezőgazdaságba.
A növény újbóli reneszánszát többek között annak köszönheti, hogy gluténmentes, rost és antioxidáns-tartalma magas, mindemellett beporzó-barát növényként is ismert. Hollandia méhfajainak több mint felét a kihalás veszélyezteti, ezért nagy segítséget jelent, hogy a növény termesztése 2019-ben újra indult, kezdetben egy egy hektáros területen. Napjainkban már 23 gazda 85 hektáron termeli a növényt Groningenben és Drentheben.
A hajdina nyári főnövényként jól érzi magát a sovány, homokos kelet-hollandiai talajokon. Kevés kártevője ismert, a fagyokat is jól tűri. 2021-ben 1750 kg hektáronkénti termést produkált, kicsit elmaradva a tervezett 2000 kg hektáronkénti hozamtól. Takarónövényként is hasznos, segíti a talajok regenerálódását, dús növényzete a gyomokkal szemben is hatékonyan veszi fel a küzdelmet. Vetési ideje általában május közepére esik, egy hónappal később várható a virágzása. A több milliónyi virág a mézelő méheket és a vadon élő beporzókat is vonzza. A virágzási időszak egészen az augusztus végi betakarításig eltart, így ellátva a rovarokat táplálékkal egy olyan időszakban, amikor a legtöbb agrár területen nem található elegendő mennyiségű nektár.
A hajdinaföldeken található rovarok tanulmányozásáról This Fijen, a holland Wageningeni Egyetem adjunktusa számolt be, miszerint a virágzás maximumának idején bármely időpontban átlagosan 6500 vad beporzó, zengőlegyek, vadméhek, lepkék voltak találhatók egy hektárnyi terület fölött, mely a jelenlévő beporzók 51 százalékát jelentik. A maradék 49 százalék a háziméheket jelenti.
Megfigyelték, hogy a házimézek más területekkel szemben előnyben részesítik a hajdinaföldek látogatását, így a hajdinaföldek látogatásának idején kisebb versenyt jelentenek a más területeken élő többi beporzó számára. Megállapították továbbá, hogy hektáronként két méhkaptár elhelyezése nem befolyásolja a vad beporzók mennyiségét, ugyanakkor támogatja a hajdinatermés növelését. Mindez alátámasztja azt a tényt, hogy a hajdina termesztésében jelentős potenciál rejlik a biológiai sokféleség megőrzése terén is.
Forrás: www.theguardian.com
(Biokultúra 2022/6)
