A halipar veszélyeztetheti az egészséget
Nicolas Daniel „Fillet-Oh-Fish” című dokumentumfilmjében kritikus szemmel mutatja be a halágazatot és exkluzív felvételeket közöl a halgazdaságok és gyárak működéséről szerte a világon.
Az emberek többségének még mindig meglehetősen romantikus nézete van a halászatról, azonban, ha a tömeges élelmiszergyártásról beszélünk, a kép valójában meglehetősen komor. A halászati ágazat manapság számos súlyos gondokkal küzd, a túlhalászástól a kémiai szennyezésig és a tengeri állatok toxikus anyagoknak való kitettségből származó genetikai mutációjáig.
Amint a film készítői megjegyezték, „az intenzív gazdálkodás és a globális szennyezés révén az általunk fogyasztott hal húsa halálos kémiai koktéllá változott.” Ennek ellenére a halágazat virágzik, részben annak köszönhetően, hogy a modern halászat piszkos oldalát a nyilvánosság előtt titokban tartják. A mesterséges tavakban és medencékben végzett akvakultúrás haltermelést a túlhalászással szembeni fenntartható megoldásként tartják számon, a valóságban azonban a halgazdaságok több problémát okoznak, mint amennyire megoldást jelentenek. Környezetszennyezés szempontjából valójában kevés különbség van a szárazföldi és a vízbázisú hizlaló telepek között.
A film Norvégiában indul, a halgazdaságokban használt vegyi anyagokat vizsgálva. Kurt Oddekalv elismert norvég környezetvédelmi aktivista, és úgy véli, hogy a lazactenyésztés katasztrófa a környezetre és az emberi egészségre nézve egyaránt. A norvég fjordok mentén sokasodó lazacgazdaságok alatt körülbelül 15 méter magas, baktériumokkal, gyógyszerekkel és peszticidekkel telített hulladékréteg tornyosodik. Röviden: mára a teljes tengerfenék megsemmisült, és mivel a gazdaságok nyílt vízben helyezkednek el, az ezekből a gazdaságokból származó szennyezés semmilyen módon nem korlátozódik. A lazacgazdaságokban viszonylag kis térben akár kétmillió lazac is összezsúfolódik. Ezen említett körülmények betegségek kialakulásához vezetnek, mely gyorsan terjed a stresszes lazacok között.
Oddekalv szerint a tengeri tetvek, a hasnyálmirigy-betegség és a lazacok fertőző vérszegénysége elterjedt kórok Norvégiában, ám a fogyasztókat nem tájékoztatják a járványokról. Számos veszélyes kemikáliát használnak a betegséget okozó kártevők elkerülésére, amelyek közül egyiknek például közismerten neurotoxikus hatása van. A beteg halak eladása ennek ellenére továbbra is változatlanul folytatódik. A halakat eddig ugyan egészséges tápláléknak tekintettük, de Oddekalv szerint a mai tenyésztett lazac a világ egyik legmérgezőbb étele! Jerome Ruzzin toxikológiai kutató megerősítette Oddekalv állításait. Norvégiában számos különféle élelmiszercsoportot megvizsgált toxinok szempontjából és valóban, a legtöbb mérgező anyagot a tenyésztett lazac tartalmazta, hihetetlenül nagy különbséggel a többi vizsgált élelmiszerhez képest. Összességében a tenyésztett lazac ötször mérgezőbb, mint bármely más vizsgált élelem. Az állatok takarmányozására irányuló vizsgálatokban a tenyésztett lazaccal táplált egerek elhíztak, belső szerveik köré vastag zsírrétegek rakódtak, cukorbetegséget is diagnosztizáltak náluk. Ruzzin megjegyezte, hogy egy jelenleg uralkodó elmélet szerint az emberek körében tapasztalható egyre növekvő arányú elhízás a környezetünkben és az elfogyasztott ételeinkben található toxinok és szennyező anyagok növekvő számával is összefügg. Saját tanulmányai fényében Ruzzin felhagyott a tenyésztett lazac fogyasztásával.
https://articles.mercola.com
(Biokultúra 2019/6)
