A jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit díjazták
Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviselői 2024. február 7-én ünnepi keretek között adták át az Országos Jégkármérséklő Rendszer legjobb generátorkezelőinek járó elismeréseket. A díjakat Győrffy Balázs NAK elnök, dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár és a NAK vármegyei igazgatói adták át a NAK oktatóközpontjában.
Győrffy Balázs köszöntőjében elmondta, hogy a hazai Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer működtetése rendkívül hatékony, melynek fontos eleme a Jégkármérséklő Rendszer. A sikerben kiemelt szerepe van a generátorok kezelőinek, akik munkája áldozatokat, figyelmet, fegyelmet, gyors reagálást és szolgálatkészséget igényel. A 2023. évet tekintve április 15. és szeptember 30. között a generátorokat 96 napon, összesen 176.639 üzemórát kellett működtetni. A gazdálkodók 30.686 hektár területre jelentettek be jégkárt, amely a rendszer működését megelőzőekhez képest (2017-es évben, amikor 72.000 hektár volt érintett a jég kártételével), fele akkora területet jelent.
A klímaváltozás hatása világszerte érződik, megszaporodott az időjárási anomáliák száma – így a jégesőké is – mely mutatja, hogy a JÉGER rendszerre a jövőben is szükség lesz. Egy nemrégiben közölt szakmai elemzés adatai alapján a tavalyi esztendőben Európában az elmúlt húsz év legtöbb jégesője volt. Harmadik éve dőlnek meg a jégeső rekordok. Néhány év alatt a korábbi 2 500-ról 10 000-re emelkedett azon jégesők száma, ahol a szemcseméretek átmérője meghaladta a 2 centimétert. Tavaly nyáron öt napon belül kétszer is megdőlt a legnagyobb átmérőjű jégszemcse rekordja Olaszországban, előbb 16, majd 19 centiméteres átmérőnagysággal. A jégesők károkozásának mértékét csak mérsékelni lehet, melyben továbbra is szükség van a generátorkezelők munkájára.
Dr. Feldman Zsolt szintén köszönetét fejezte ki a generátorkezelőknek. Az államtitkár elmondta, hogy 2012-ben került átgondolásra a Hazai Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer, melyben a klímaváltozás hatásainak megelőző célú, vagy utólagos csökkentését tűzték ki célul. Egyre inkább tetten érhetőek a mindennapokban az atipikus időjárási jelenségek – mint a jégeső, az aszály, vagy a hirtelen lecsapó viharok –, melyek miatt fontos, hogy az erőforrások biztosítottak legyenek az ellenük való fellépés érdekében. A mezőgazdasági termelők nem rendelkeznek minden természeti kár ellen megfelelő eszközzel, a jégkár ellen az egyéni védekezésre nincs esély. A kollektív és az országos szinten megvalósuló védelem kiemelten fontos a jég által okozott károk megelőzésben, amely a generátorkezelők közreműködésével, a NAK szervezésében és az Agrárminisztérium pénzügyi támogatásával biztosítható. Segítség ez a mezőgazdasági termelőknek és a többi állampolgárnak is, hiszen a jég a járműveket és az épített környezetet egyaránt veszélyezteti.
Elmondható, hogy a jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaságra építve az ország egész területét védi. A megváltozott időjárási körülmények minden bizonnyal tartósan részei maradnak a mindennapoknak, ezért figyelemmel kell kísérni, hogy más Európai Uniós tagországok hogyan végzik akár egyén, vagy közösség szintjén a védekezést. Az Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban látottak az itthoni tapasztalatokkal kiegészülve jó kiindulópontnak tekinthetőek a rendszer fejlesztése szempontjából, amely már így is élen jár Európában.
A vármegyék legjobb generátorkezelői
A díjazottak kiválasztása az alapján történt, hogy az év során milyen gyorsan és hatékonyan reagáltak; valamint a generátorokat hogyan működtették és azok környékét milyen rendben tartották. Az ország legjobb generátorkezelője Polotár Róbertné lett Somogy vármegyéből.
Elismerésben részesültek még: Szeitz Mária (Bács-Kiskun vármegye); Kiss Árpád (Baranya vármegye); Szabó Ferencné (Békés vármegye); Szécsi Csabáné (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye); Fődi János (Csongrád-Csanád vármegye); Barabád Dávid (Fejér vármegye); Drázsnyák Róbert (Győr-Moson-Sopron vármegye); Kovácsné Garai Hajnalka (Hajdú-Bihar vármegye); Nyúl Józsefné (Heves vármegye); Nagy József (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye); Somlai Miklós (Komáros-Esztergom vármegye); Gácsi Mihályné (Nógrád vármegye); Varga Ede György (Pest vármegye); Polotár Róbertné (Somogy vármegye); Pótor Dezső (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye); Sára József (Tolna vármegye); Szücsi Tibor (Vas vármegye); Tábori Ferencné (Veszprém vármegye); Réti Zoltán (Zala vármegye).
A vármegyék legjobb generátorkezelői
Az Országos Jégkármérséklő Rendszerről
A NAK által kiépített Országos Jégkármérséklő Rendszer 2018 óta üzemel, melynek működtetéséhez az Agrárminisztérium 2023-ban a Kárenyhítési Alapból 1,8 milliárd forintot biztosított. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azonban garantálható, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz, mint az a rendszer üzemeltetése nélkül várható lenne. A talajgenerátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jutva csökkenti a kialakuló jégszemcsék méretét. A rendszer működését szakmailag az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatja. Az ország 986 pontján 219 automata és 767 manuális generátor működik. Számítások szerint a rendszerre fordított minden forint mintegy 33 forintnyi termelési értéket óv meg.
Ádám Tamás
(Biokultúra 2024/2)
