A kaolin részecske film technológia hatékonysága a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum L.) elleni védekezésben

Európában az elmúlt évtizedben az ökológiai almatermesztés aránya jelentősen növekedett. Emellett az integrált termesztésben is a széles hatásspektrumú inszekticidek egyre inkább háttérbe szorulnak, ezáltal egyes, eddig csak másodlagosnak tartott kártevők, köztük a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum L.) előtérbe került.

A bimbólikasztó bogár életmódja és kártétele

A bimbólikasztó bogár hazánkban egynemzedékes kártevő, amely imágó alakban, avarban telel. Tipikus szegélykártevőnek számít, egy svájci jelöléses vizsgálatban kimutatták, hogy a bimbólikasztó bogarak betelepüléskor megtett átlagos távolsága 19 m volt, míg napi mozgásuk átlagosan 6,8 +- 7 m. Tömeges bevándorlásuk 7-9°C közötti napi átlaghőmérséklet esetében kezdődik meg, majd érési táplálkozásba kezdenek. Tojásaikat a fejlődő bimbókba rakják bele, a tojásrakás intenzitása egérfüles állapotban a legnagyobb. A lárvák a bimbóban fejlődnek, melynek minden részét elfogyasztják. Egyedül a sziromleveleket hagyják meg, melyek összeborult állapotban megszáradva védik a bent fejlődő lárvát. Így alakul ki tipikus kártételi tünetük, melyet a hazai szakirodalomban „rozsdás golyó”-nak neveznek. A lárvák hamar elérik a kifejlett stádiumot, amikor lyukat rágnak maguknak az elszáradt bimbón (innen a bimbólikasztó név is) és elrepülnek. Néhány hetes táplálkozás után már a nyár derekán telelőhelyet keresnek maguknak.

A széles hatásspektrumú rovarölőszerek háttérbe szorulásával a faj Európa szerte előtérbe került. Franciaország egyes részein az ökológiai almatermesztés növekedésével a bimbólikasztó bogarak komolyan felszaporodtak, egyes helyeken akár 64%-os kártételt is tapasztaltak. Hazánkban az új generációs, szelektív inszekticidek használatával jelentősége hamar elkezdett nőni.

Ökológiai termesztésben a kártevő elleni védekezés nem egyszerű feladat. Lengyelországban spinozad hatóanyaggal védekeztek sikeresen a kártevő ellen. Franciaországban laboratóriumi körülmények között a spinozad mellett a Quassia amara kivonata, piretrin, valamint fonálféreg fajok hatékonysága is megfelelőnek bizonyult. Svájcban elsősorban piretrinnel, másodsorban rotenonnal védekeznek az ökológiai gazdálkodók, bár a kutatások eredményei a spinozadot hatékonyabb és a hasznos szervezetekre kevésbé veszélyes szernek tartják.

Ökológiai termesztésben hazánkon kívül számos országban használható a kaolin részecske film technológia. A kaolin, más néven porcelánföld, tiszta agyag, túlnyomórészt a kaolinit nevű agyagásványokból áll, amely egy víztartalmú alumínium-szilikát. A finomított, apró szemcseméretű kaolin a növények felületén filmszerű védőréteget alkot, fizikai repellensként viselkedik. Első növényvédelmi célú alkalmazására 1996-ban került sor az Egyesült Államokban, mai formájában 2000-től kapott engedélyt ökológiai gazdálkodásban is használható készítményként, Surround WP elnevezéssel. Hazánkban egyelőre még nem engedélyezett.

A Surround WP készítménnyel bimbólikasztó bogár ellen Hollandiában 51%-os hatékonysággal védekeztek. Mások a nemzetségbe tartozó Anthonomus grandis grandis faj ellen is hatékonyan védekeztek gyapot kultúrában.

Észak-Amerikában egy rokon ormányos faj, az amerikai szilvaormányos (Conotrachelus nenuphar) ellen védekeztek sikeresen almaültetvényekben. A kaolin kezelések a kémiai inszekticideknél gyengébb hatékonyságúak voltak ugyan, azonban szignifikánsan csökkentették mind a tojásrakással, mind a közvetlen táplálkozással okozott kártételt. Más szerzők ugyanezt tapasztalták őszibarack ültetvényben.

A kártevőnek számos parazitoidja ismert, melyek hosszútávon átlagosan 10-18%-os parazitáltságot okoznak. Közülük Európa-szerte a leggyakoribb faj a Scambus (Pimpla) pomorum. Általában a faj kis mértékben (

Anyag és módszer

Szabadföldi vizsgálatainkban a rügypattanás előtti kezelések hatékonyságát vizsgáltuk ökológiai almaültetvényben, három helyszínen: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ludastón (2009-2010) és Nagykállón (2010), valamint Zala megyében Gutorföldén (2010-2011).

2009-ben Ludastón egy kezelést végeztünk Freedom és Pinova fajtákon április 8-án. 2010-ben április1-jén és április 10-én is kezeltünk. Ebben az ültetvényben a parcellanagyság öt fa volt, öt ismétlésben. A kaolinos kezeléseket kezeletlen kontrollal hasonlítottuk össze, külön almafajtánként. A nagykállói ültetvényben 2010-ben ugyanazokon a napokon végeztük a kezeléseket, mint Ludastón, itt azonban a vizsgált almafajták a Florina és a Mutsu voltak. A parcellaméret 4 fa volt, öt ismétlésben. Gutorföldén 2010-ben április 20-án és 27-én, 2011-ben pedig március 22-én és április 4-én végeztük a kaolinos kezeléseket. Mindkét évben kizárólag Florina fajtán állítottuk be a kísérletet, parcellánként hét fán, négy ismétlésben. A 2011-es évben nemcsak kezeletlen kontroll fákat jelöltünk ki, hanem az ökológiai termesztésben használható más készítmények, a spinozad hatóanyagú Laser, valamint a Bacillus thuringiensis var. tenebrionis hatóanyagú Novodor hatékonyságát is teszteltük. Ez utóbbi két kezelést március 29-én és április 4-én juttattuk ki.

Mindegyik évben a kaolinos kezeléseket 4%-os töménységű kaolinnal, 800 l/ha lémennyiséggel juttattuk ki, légszállításos háti permetezővel. A Lasert narancsolajjal keverve 0,5 l/ha dózisban, a Novodort pedig 5 l/ha dózisban juttattuk ki, 500 l /ha permetlé mennyiséggel.

Külön értékeltük az imágók egyedszámát, melyet kopogtatásos módszerrel végeztünk. A lárvák által károsított bimbók arányát a tipikus tünetek megjelenésekor (rozsdás golyók) virágzatonkénti megszámolással határoztuk meg és százalékos formában fejeztünk ki.

A fertőzött bimbókból a rozsdás golyó fázisban mintákat gyűjtöttünk, melyeket itatóspapíron laboratóriumban kineveltünk. A bimbókból kinevelt parazitoidokat leöltük, majd alkoholban tartósítva dr. Thúróczy Csaba specialistának küldtük el meghatározásra.

Eredmények és értékelésük

Az 1. táblázatban a kifejlett bimbólikasztó bogarak egyedszámát mutatjuk be a különböző években, különböző kezelések mellett.

Helyszín, időpont	Fajta	Kaolin	Kontroll	Laser	Novodor
Ludastó, 2009	Pinova	0,6 (0,9) a	2,0 (1,0) b	*	*
	Freedom	0,8 (0,8) a	1,2 (0,8) a	*	*
Ludastó, 2010	Pinova	3,8 (1,9) a	3,8 (2,3) a	*	*
	Freedom	2,2 (2,3) a	2,4 (3,4) a	*	*
Nagykálló, 2010 ápr.	Florina	6,0 (1,7) a	3,6 (1,1) a	*	*
	Mutsu	2,2 (1,5) a	1,4 (0,9) a	*	*
Nagykálló, 2010 máj.	Florina	6,8 (2,4) a	10,8 (4,3) b	*	*
	Mutsu	1,0 (1,0) a	4,4 (1,3) b	*	*
Gutorfölde, 2010	Florina	0,6 (0,7) a	0,6 (1,0) a	*	*
Gutorfölde, 2011	Florina	8,0 (3,2) a	6,0 (4,9) ab	1,0 (1,4) b	7,25 (3,1) a

1. táblázat | A kifejlett bimbólikasztó bogarak átlagos egyedszáma az egyes vizsgálatokban

A szórások a zárójelen belül találhatóak, a különböző betűk egymástól kezelésenként szignifikánsan különböznek.

2009-ben Ludastón viszonylag kis egyedsűrűséget figyeltünk meg, a két fajtán mindössze 23 imágót gyűjtöttünk, így eredményeinket fenntartással kell kezelni. Statisztikailag igazolható különbség csak a Pinova fajtán mutatkozott, melyen a kaolin 70%-kal csökkentette az imágók átlagos egyedszámát (1. ábra).

2010- ben ugyanebben az ültetvényben április 21-én, 11 nappal a kezelés után a bimbólikasztó bogarak egyedsűrűsége egyik fajtában sem különbözött a kezelt és a kontroll fák között (2. ábra).

A másik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bioültetvényben, Nagykállón a vizsgálat évében, 2010-ben két időpontban is végeztünk kopogtatásokat. Április 21-én, 11 nappal a második kezelést követően az áttelelő nemzedék egyedszáma nem különbözött egyik fajta esetében sem (3. ábra).

Május 27-én, 47 nappal a második kezelést követően már a második, nyári nemzedék imágóit gyűjtöttük, mely nagyobb egyedsűrűséggel fordult elő, mint az áttelelt nemzedék. Mindkét fajtán a kaolinnal kezelt parcellákban figyeltünk meg szignifikánsan kisebb átlagértéket (4. ábra).

A hatékonyság Florinán 37,04%, míg a Mutsun 77,27% volt.

Az ország nyugati felében, Gutorföldén elhelyezkedő kísérleti ültetvényben a 2010-es évben május 5-én, 9 nappal a második kezelés után nem találtunk statisztikailag igazolható különbséget a kezelt és a kontroll fák között (5. ábra). 2011-ben három készítményt hasonlítottunk össze a kezeletlen parcellákkal. Az első kezelés után 13 nappal, április 4-én statisztikailag a legtöbb imágót a kaolinnal és a Novodorral kezelt parcellákon figyeltük meg, míg a legkevesebb bimbólikasztó bogár a Laserrel kezelt parcellákon volt (83,33%-os hatékonyság). A kezeletlen parcellákon a kettő közötti átlagos egyedszám értékeket figyeltünk meg, melyek egyik kezeléstől sem különböztek szignifikánsan (5. ábra).

A 2. táblázatban a kártétel mértékét mutatjuk be a károsított bimbók százalékában kifejezve. Ludastón 2009-ben olyan csekély mértékű kártételt figyeltünk meg, hogy annak bemutatása nem mérvadó.

Helyszín, időpont	Fajta	Kaolin	Kontroll	Laser	Novodor
Ludastó, 2009	Pinova	0,6 (0,9) a	2,0 (1,0) b	*	*
	Freedom	0,8 (0,8) a	1,2 (0,8) a	*	*
Ludastó, 2010	Pinova	3,8 (1,9) a	3,8 (2,3) a	*	*
	Freedom	2,2 (2,3) a	2,4 (3,4) a	*	*
Nagykálló, 2010 ápr.	Florina	6,0 (1,7) a	3,6 (1,1) a	*	*
	Mutsu	2,2 (1,5) a	1,4 (0,9) a	*	*
Nagykálló, 2010 máj.	Florina	6,8 (2,4) a	10,8 (4,3) b	*	*
	Mutsu	1,0 (1,0) a	4,4 (1,3) b	*	*
Gutorfölde, 2010	Florina	0,6 (0,7) a	0,6 (1,0) a	*	*
Gutorfölde, 2011	Florina	8,0 (3,2) a	6,0 (4,9) ab	1,0 (1,4) b	7,25 (3,1) a

1. táblázat | A kifejlett bimbólikasztó bogarak átlagos egyedszáma az egyes vizsgálatokban

A szórások a zárójelen belül találhatóak, a különböző betűk egymástól kezelésenként szignifikánsan különböznek.

Ezzel szemben a 2010-es évben a kártétel mértéke már számottevő volt. A Pinova fajtán lényegesen nagyobb virágfertőzöttséget figyeltünk meg a kontroll parcellákban, míg a kaolinos kezelések szignifikánsan, 88,89%-kal csökkentették a kártételt. Ezzel szemben a Freedom fajtán nem figyeltünk meg eltérést (6. ábra).

2010-ben Nagykállón a Mutsu fajtán olyan kevés virág fordult elő, hogy a kártétel értékelése nem volt indokolt. A Florina fajtákon a kezelés hatására csak a nagykállói ültetvényben csökkent a kártétel, itt azonban szignifikánsan igazolható mértékben, 40,7%-kal (7. ábra).

2011-ben Gutorföldén két időpontban is értékeltük a bogarak kártételét. Mindkét időpontban szignifikánsan a legjobb eredményt a Laserrel kezelt parcellákon tapasztaltuk (93,6, valamint 88,3%-os hatékonyság, 8. ábra). A kontroll, valamint a Novodorral kezelt fákon voltak a legsúlyosabbak a károk, melyektől a kaolin kezelés a korábbi értékelési időpontban szignifikánsan (20,8% hatékonyság), míg az április végi értékelési időpontban csak tendenciaszerűen (90%-os megbízhatóság, 12,3% hatékonyság) különbözött. A második értékelés alkalmával az üzemi kezelést (kisebb dózisú Laser kezelés) is értékeltük ugyanazon a fajtán, mely a Laser és a többi parcella kártételi értéke között helyezkedett el (34,31%-os hatékonyság, 8. ábra).

A kineveléses vizsgálatokkal összesen 330 fürkészt neveltünk ki a károsított bimbókból. A meghatározott fürkészek 83%-a Scambus pomorum, 15,5%-a Pteromalus varians volt, a fennmaradó egyedekből 1 db az Apenteles nemzetséghez, 2 db a Braconidae családhoz tartozott, valamint 2 példányt gyűjtöttünk a Pnigalio vidanoi fémfürkész fajból, mely eddig még csak Olaszországból került elő. Mindkét gyűjtött egyed a nyírségi körzetből származott (Nagykálló, illetve Újfehértó). Az egyes fajok aránya lényegesen nem különbözött, bár a Zala megyei ültetvényben valamelyest nagyobb arányban fordult elő a szubdomináns P. varians faj (34,3%).

Következtetések, javaslatok

Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum) komoly veszélyt jelenthet az ökológiai almatermesztésben, egyes esetekben akár 80%-ot meghaladó kártételre is képes. Továbbá megfigyeltük, hogy előfordulása évjáratonként és fajtánként ingadozik.

A kaolin részecske film technológia alkalmazása csak bizonyos esetekben hatott a kártevő ellen. Az imágók egyedszámát kis egyedsűrűség mellett 2009-ben 70%-kal gyérítette Ludastón, a következő csapadékos évben azonban nem hatott. 2010-ben Ludastón és Nagykállón a kezelések az áttelelt imágók számát nem gyérítették, azonban a károsított bimbók számát csökkentették (88,89%, illetve 40%-kal), mely Nagykállón a frissen kikelt új nemzedék egyedszámára is hatott. Eredményünk összhangban van más szerzők megfigyelésével, akik a nemzetségbe tartozó Anthonomus grandis grandis tojásrakásának csökkenését figyelték meg kaolinnal kezelt gyapoton, valamint más rokon ormányos fajokon citrus növényeken. A fekunditás csökkenése és a tojások csökkent életképessége miatt használják zsizsikek ellen is magtárolókban.

Gutorföldén a csapadékos 2010-es évben a kissé megkésett kezelések nem hoztak eredményt sem az imágók egyedszámában, sem a károsítás mértékében. 2011-ben ezzel szemben mindkét vizsgált időpontban csökkent a károsított bimbók aránya (20,8 és 12,3%-os hatékonyság) a kezeletlenhez képest, míg a gyűjtött imágók egyedszáma nem csökkent. Összességében megállapítható, hogy vizsgálatainkban a tojásrakás gátlását célzó kaolin kezelések csökkentették ugyan a kártétel mértékét, azonban a hatékonyság egyik esetben sem haladta meg a 90%-os szintet.

A többi készítményt tekintve a Novodornak semmilyen hatását nem tudtuk kimutatni, míg egyértelműen a leghatékonyabb készítménynek a spinozad hatóanyagú Laser bizonyult. Az összes kísérletet tekintve egyedül a Laserrel sikerült 90% körüli hatékonyságot elérni.

A parazitoid fürkészdarazsak mindegyik vizsgálatban számottevő mennyiségben fordultak elő, a különböző kezelések nem hatottak negatívan egyedsűrűségükre. A domináns faj hasonlóan a legtöbb európai országhoz a Scambus pomorum volt.

Vizsgálataink során hazai faunára új fajként bukkant elő a Pnigalio vidanoi fémfürkész faj, melyből a nyírségi körzetben egy-egy példányt gyűjtöttünk Újfehértóról és Nagykállóról. A P. vidanoi fajt mindössze egy bő évtizeddel ezelőtt, 1999-ben írta le P. Navone (Navone 1999) Olaszországban. A faj a nemzetközi adatbázisok és publikációs jegyzékek alapján azóta más országban nem fordult elő. Valószínűleg a Scambus pomorum hiperparazitoidja.

Sipos Péter – Markó Viktor
(Biokultúra 2014/3)