A Közös Agrárpolitika módosításának szükségessége

Európa vezetői nyílt levélben fordulnak az EU-hoz a Közös Agrárpolitika (KAP) mielőbbi átalakításáért, a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében.

A jelenlegi KAP mintegy 60 milliárd eurós adófizetői forrásból gazdálkodhat, melyből nagyrészt a nagyüzemi mezőgazdálkodást támogatjuk. Az intenzív, iparszerű mezőgazdálkodásról ma már tudjuk, hogy a biológiai sokféleség csökkenése, az élőhelyek beszűkülése, a környezeti erőforrások csökkenése, a levegőszennyezés és a talaj intenzív használatából eredő problémakör tekintetében nagymértékben felelőssé tehető.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is erre világít rá közleményében. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatait példaként véve, a 60 évvel ezelőtti közel egymilliós hazai őshonos fogolyállomány ma már csak mintegy 11 000 egyedszámot mutat. Grafikonon ábrázolva jól kivehető lenne, hogy a Magyarországra is jellemző intenzív, nagytáblás mezőgazdálkodás a rovarirtószer-használattal együtt szinte a kipusztulás szélére sodorta a hazai fogoly populációt és kedvezőtlen hatást gyakorol a fácán és a mezei nyúl állományra is.

Sajnos a hüllők és a kétéltűek sem kivételek e tendencia alól. Az Országos Vadászkamara kezdeményezése folytán harmadik alkalommal is lehetőség nyílik a gazdálkodók számára a Vadgazdálkodási Alapra pályázatot benyújtani, amely támogatások útján lehetőséget nyújt a táblaszegélyek, pillangósok és bozótosok, a mozaikszerű élőhelyek visszaállítására, a madár- és rovarfajok nagy veszteségeket elszenvedő állományainak helyreállítására.

Forrás: https://magyarmezogazdasag.hu
(Biokultúra 2020/1)