A minősített ökológiai vetőmagok jövőjéről

Egy nagyszerű, jövőbemutató esemény adja most az apropót, hogy a hazai fémzárolt ökológiai vetőmaghasználat és ökológiai növénynemesítés fejlődési kilátásairól tájékoztassuk az ökológiai mezőgazdaság iránt érdeklődőket: a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) keretein belül megalakult az Ökológiai Vetőmag Munkacsoport.

A VSZT már két évtizede a szívén viseli az ökológiai vetőmagokkal kapcsolatos szakmai kérdések megvitatását, melyet kezdetben egy önálló bio vetőmag szekció keretein belül, majd az utolsó szekcióelnök, Dr. Kovács Géza halálát követően, növénycsoportonkénti szekciók hatáskörében végzett. A 2020. március 3-án megalakult Ökológiai Vetőmag Munkacsoport nyolc év elteltével ismét lehetővé teszi, hogy a tagok önálló, szekciókon átívelő témaként és a szekciókhoz képest kevésbé kötött formában, a bio vetőmaggal kapcsolatos szakmai kérdésekkel foglalkozzanak, javaslatokat dolgozzanak ki.

Kezdetek és célok

Közel egyéves út vezetett idáig, melynek első állomása egy, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) szervezésében megrendezett műhelymunka volt, ahol az ökológiai mezőgazdaság legfontosabb képviselői együttesen tárták fel az ökológiai vetőmagszektor jelenlegi helyzetét, hiányosságait, lehetőségeit és fogalmaztak meg ajánlásokat annak fejlesztésére. A műhelymunka kereteit egy EU H2020 projekt (LIVESEED: www.liveseed.eu) adta, melyben hazánkból az ÖMKi és az Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári Mezőgazdasági Intézete (ATK MGI) vesz részt. A projekt célja az európai ökológiai mezőgazdaság fejlődésének ösztönzése, melyet az ökológiai vetőmagforgalom és növénynemesítés fejlesztésével kíván elérni a 17 országot képviselő 50 kutatópartner közössége.

E célok eléréséhez elengedhetetlen az országonkénti helyzetelemzés elvégzése és annak alapján tervezett fejlesztési javaslatok kidolgozása. A lehetőségeket és a műhelymunkán résztvevőkben lévő tettrekészséget látva, tavaly ősszel már a felmerült kérdésekre adható konkrét válaszok kidolgozását kezdtük el egy szakmai munkacsoport keretei között. Ebben nemcsak a kutató- és nemesítő intézetek, vetőmagos cégek, a magyarországi tanúsító szervezetek, a VSZT, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és az Agrárminisztérium képviselői vettek részt, hanem a biogazdák nevében a Magyar Biokultúra Szövetség is képviseltette magát.

E munkacsoport harmadik ülésén született a döntés, hogy – élve a VSZT felajánlásával – a hazai ökológiai vetőmagszektor minél több képviselőjét megpróbáljuk bevonni a tanácskozásba a munkánk hatékonyságának növelése érdekében. A VSZT tagjainak kiküldött meghívóra reagálva számos ökológiai vetőmag-termeltetéssel is foglalkozó cég jelezte, hogy részt kíván venni a munkacsoport munkájában, így első összejövetelük alkalmával megalakulhatott a VSZT Ökológiai Vetőmag Munkacsoportja. A munkacsoportban továbbra is részt vehetnek az előző munkacsoport VSZT tagsággal nem rendelkező tagjai, ezért a további munkát már e keretek között folytatjuk.

Hazánkban több mint egy évszázados kultúrája van a minőségi vetőmag előállításnak, mely szaktudásra alapozva, a rendelkezésre álló magas technológiai színvonalat és a kiváló növénytermesztési adottságainkat kihasználva, az ökológiai fémzárolt vetőmag-előállítás is jelentősen fejleszthető. Jelenleg az ökológiai vetőmag kereslet és kínálat is alacsony szinten van Magyarországon. Ennek oka egyrészt, hogy a hazai bio gazdálkodók jellemzően saját, visszafogott, vagy konvencionális csávázatlan magot használnak, másrészt a hazai – egyébként jelentős volumenű – ökológiai vetőmag-előállítás többsége szerződéses keretek között, export célra történik. Ebből következően, a munkacsoport célja is kettős: egyrészt a biogazdák fémzárolt ökológiai vetőmaghasználatának ösztönzése, másrészt az elsődlegesen export célra termelő vetőmagos cégek bevonása a hazai öko vetőmag forgalmazásba.

Öko vetőmag adatbázis

A fentebb említett célok eléréshez első lépésként a NÉBIH által üzemeltetett ökológiai vetőmag adatbázis (https://portal.nebih.gov.hu/oko-vetomag) fejlesztése, valamint minél több vetőmagtétellel történő feltöltése vezet. Jelenleg egyetlen, bio zöldségvetőmagokat forgalmazó cég ajánlata adja az adatbázis kínálati listájának nagy részét, míg szántóföldi növények csak elvétve szerepelnek rajta. Ezt látva a biogazdák jogosan érvelhetnek, hogy ajánlat híján kénytelenek konvencionális csávázatlan, vagy visszafogott vetőmagot használni, mely akár a gazdaságuk termelékenységére is negatív hatással lehet.

Minden EU tagállam rendeletileg (889/2008 EK Bizottsági rendelet) előírt kötelessége egy öko vetőmag adatbázis fenntartása, mivel ennek tartalma alapján tudják a bio tanúsító szervezetek a nem öko vetőmagok felhasználását célzó derogációs kérelmeket jóváhagyni. A hatályos EU bio rendelet három kategóriába sorolja a termesztett növényfajokat (egyes esetekben fajtacsoportokat), melyek közül az I. kategóriához tartoznak azok a fajok, amelyek ökológiai gazdálkodás feltételrendszere mellett szaporított, fémzárolt vetőmagjából minden igényt kielégítő, széles fajtaválaszték áll a gazdálkodók rendelkezésére, ezért derogáció ezen fajok egyik fajtájára sem adható ki.

Ezzel ellentétben a III. kategóriába tartozó fajokra általános engedély adható ki, mivel az öko vetőmag-kínálati oldalon évek óta nem jelenik meg egyetlen fajtájuk sem, amit a gazdák megvásárolhatnának. E két kategória nem tartalmaz jelenleg egyetlen fajt, fajtacsoportot sem, mivel a legtöbb faj esetében rendelkezésre áll bio vetőmag, azonban csak szűk fajtaválasztékkal.

Jól látható, hogy hazánkban ez utóbbi, II. kategóriába tartozik az összes növényfaj, melyek nem bio vetőmagjának felhasználásához minden esetben egyedi engedély kiadására van szükség, mely adminisztratív túlterheltséget okoz a két hazai öko tanúsító szervezetnek és a biogazdáknak egyaránt. Ezenkívül ez a gyakorlat az öko fémzárolt vetőmagok használatának térnyerését is gátolja, így közvetve az ökológiai gazdálkodást célzó növénynemesítés fenntarthatóságát, végső soron a biogazdaságok jövedelmezőségét is veszélyezteti.

Öko fajtatesztelő hálózat

A munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy először néhány fajjal, fajcsoporttal célszerű a munkát elkezdeni, és a tapasztalatok alapján később lehetőség lesz a kört szélesíteni. Első lépésként a kalászos gabonák vetőmagkínálatát kívánják növelni, ezért a munkacsoport tagság jelentős részét kitevő vetőmag-szaporító és -értékesítő cégek külön figyelmet fognak arra fordítani, hogy az itthon előállított bio vetőmagtételeik legalább egy része felkerüljön az adatbázisba, így ösztönözve a gazdákat újabb fajták kipróbálására is. A hazánkban előállított bio vetőmag esetében nagy valószínűséggel egy, már a korábbi években végzett próbatermesztésekben is jól szereplő fajtáról van szó, mely választása kisebb kockázatot hordoz magában, mint például egy konvencionális csávázatlan vetőmaggal rendelkező, ám ökoban ismeretlenebb fajta. A gazdák választását elősegítendő, a munkacsoport tagjai előreláthatólag az idei évtől országos lefedettségű, kisparcellás kalászos fajtatesztelést fognak elindítani a NÉBIH fajtaminősítő állomásokkal és hazai kutatóintézetekkel együttműködésben. E fajtatesztek jól kiegészítik az ÖMKi által 2012 óta országosan működtetett nagyparcellás, úgynevezett on-farm, üzemi fajtateszteket, így a hálózat az első néhány éves eredmények alapján jóval pontosabb fajtahasználati ajánlásokat adhat a biogazdáknak, amelyek vetőmag-kínálati oldalát az adott cégek előre fogják tudni biztosítani. A tervek szerint az öko fajtatesztelési hálózat őszi búzafajták vizsgálatával fog indulni idén körülbelül 10 helyszínnel, melyek hazánk jellemző búzatermő régióinak mindegyikét képviselik.

Öko fajtanemesítés

A munkacsoport ambiciózus távlati célja, hogy a rendszerszinten bejáratott kísérleti hálózat később otthont adjon egy jövőben bevezetendő ökológiai fajtaminősítésnek is, ahol a különböző nemesítő cégek és kutatóintézetek ökológiai termesztésre szánt fajtajelöltjeinek teljesítményét vizsgálják (gazdasági értékvizsgálat) és a legjobbakat öko fajtaként ismerik el hivatalosan. A biogazdák versenyképességét növelő öko fajták nemesítésének legalább részbeni finanszírozását reményeink szerint a felfutatott öko vetőmageladásokból származó nemesítői jogdíjak fedezhetik majd. Egy minden szempontból kiforrott öko fajtaminősítési rendszer kidolgozásához mindenképpen szükség van előzetes kísérletekre, ezért az EU a közeljövőben életbelépő új bio rendeletben (2018/848 EK) is szorgalmaz a tagállamoknak egy hétéves öko fajtaminősítési kísérleti periódusban való részvételt, melyhez terveink szerint hazánk is csatlakozni fog. Ez a lépés hatékonyan járulhat hozzá az öko fajtahasználat részarányának növeléséhez a jövőben, ezért a munkacsoport, az ATK MGI és az ÖMKi előkészítő munkában való aktív részvételével támogatja azt.

Az öko fajták mellett az úgynevezett ökológiai heterogén szaporítóanyagok bevezetésének és minősítésének lehetőségét is hasonló keretek között vizsgáltatja az EU, mely 2021 februárjában ér véget. Sajnos Magyarország csak az utolsó évre csatlakozott e szintén hétéves kísérlethez, de a többi résztvevő tagállam tapasztalataiból mi is tanulhatunk és az utolsó évre bejelentett búza (ATK MGI), illetve durum (ÖMKi) kompozit populációk szemlézése során a NÉBIH is megismerkedhet ezzel a típusú szaporítóanyaggal. A heterogén szaporítóanyagok olyan növénypopulációk, melyek (a heterogén genetikai háttérben rejlő nagyobb alkalmazkodóképesség révén) nagyfokú környezeti stabilitással rendelkeznek, így termés-mennyiségük és -minőségük az évjárat és a földrajzi elhelyezkedés tekintetében is kiegyenlítettebb, mint a homogén genetikai háttérrel rendelkező fajtáké. E tulajdonság főleg a nagyobb környezeti kitettséggel jellemezhető ökológiai mezőgazdaságban tevékenykedők számára lehet hasznos, ezért az új bio rendelet értelmében néhány éven belül hivatalos vetőmagpiaci forgalomban is megjelenhetnek (regisztrációt követően) ezek a szaporítóanyagok, amennyiben teljesítik a vetőmag minőségi és nyomonkövethetőségi feltételeket.

Mindeddig hazánkban csak a martonvásári kutatóintézet (ATK MGI) lépett piacra öko fajtákkal (alakor és tönke), de hatósági öko fajtaminősítés híján azokat nem lehet hivatalosan ökonak nevezni, függetlenül attól, hogy nemesítésük végig tanúsított öko területen zajlott. Mind a minősített öko fajták, mind az ökológiai heterogén szaporítóanyagok a hazai ökológiai növénytermesztés hatékonyságának növelését segítik, ezért a nemesítők ezirányú tevékenysége is támogatandó. Ennek legcélravezetőbb és mindenki számára előnyös módja a fémzárolt öko vetőmagok használata, mely növekedése pozitív visszacsatolásként az öko nemesítői tevékenységet is ösztönzi, ezzel generálva még szélesebb faj- és fajtaválasztékot a biogazdáknak. Az Ökológiai Vetőmag Munkacsoport rendszeres ülésein az öko vetőmagpiacot érintő kérdésekben közös álláspontot kíván kialakítani (pl. adatbázis aktív használatának ösztönzése, fajtahasználati ajánlások), amely az ökológiai szektor összes tagjának, tehát nemcsak a nemesítőknek, vetőmag-kereskedőknek, hanem a biogazdáknak, feldolgozóknak és nekünk, fogyasztóknak is hasznára válhat a jövőben.

Mikó Péter (ATK MGI),
Drexler Dóra (ÖMKi),
Fehér Judit (ÖMKi),
Megyeri Mária (ATK MGI),
Apostol Emília (VSZT)
(Biokultúra 2020/2-3)