2012 ápr 25

A riolittufa (vulkáni hamu) a mezőgazdaságban

Nincs hozzászólás

Hazánkban a vulkáni tevékenység során a riolittufák vulkáni hamuként rakódtak le a magas vonulatokon. A Zemplén-hegységben és még az országban több helyen.
(A felvételen a szerző riolittufa blokktéglával boltolt pincében Tarcalon.)

Kezdetben az ipari és építőipari alkalmazása volt a jellemző:

  • felhasználták a lakóházak építési anyagaként;
  • könnyű megmunkálhatósága miatt, továbbá hófehér színe és fagyállósága révén kiválóan alkalmas lábazati kő készítésére;
  • magas nedvesség felvevő képessége miatt használható borospincék boltozására és állandó páratartalmának biztosítására;
    a tetőkertek ágyazatának a kialakítására;
  • az útpadkák készítéséhez és töltésépítéshez;
  • az égetett burkolólap gyártásnak fontos alapanyag itthon és külföldön egyaránt.
A bodrogkeresztúri riolittufa bánya

A bodrogkeresztúri riolittufa bánya

Az ÉSZAKKŐ tarcali központja 1986-ban adott megbízást a DATE Termelés Fejlesztési Intézetének a riolittufa mezőgazdasági felhasználásának kutatására. Az intézet 12 kutatóintézettel és több nagy- és kisüzemmel együttműködve végzett kísérleti eredményeik alapján a riolittufa 1993-ban a Földművelésügyi Minisztériumtól engedélyt kapott: üveg és fólia alatti hajtatáshoz, szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz, ültetvényekhez, gyepekhez, szőlő és faiskolákhoz, továbbá termesztő közegekhez történő alkalmazásra.

A melioráció területére Köhler M. és Szinay M. kidolgozták a „drénárok szűrőzése riolittufával”, majd Köhler a „kommunális szennyvizek, híg- és almostrágyák bűztelen kezelése” eljárásokat, melyek vizsgálatát a VITUKI végezte. Az utóbbi eljárás ma is rendelkezik alkalmazási engedéllyel.

Gyakorlati alkalmazás

A hazai mezőgazdaságot 1988 óta minden ágazatban a leépülés jellemzi. Különösen kirívó az állatállomány csökkenése és emiatt a trágyatermelés visszaesése. Az utóbbiak indokolják, hogy a tápanyag-gazdálkodásban előtérbe kerüljenek a természetes ásványi anyagok, melyek makro-, mikro- és nyomelemekben gazdagok. Az utóbbiak a talaj és a növény számára nélkülözhetetlenek. Az egészséges, teljes értékű élelmiszer előállításához ezekre nagy szükség van. A riolittufa őrlemény az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett.

A riolittufa őrleményt 0-5 mm szemcseméretben az alábbi fizikai kategóriájú talajokon alkalmazzuk:

  • homoktalajokon 0-5 mm szemcseméretben 2-3 kg/m2 mennyiségben;
  • vályogtalajokon 0-5 mm szemcseméretben 0,5-1 kg/m2 mennyiségben;
  • agyagtalajokon 0-5 mm és 0-12 mm szemcseméretben 2 kg/m2 mennyiségben;
  • ültetvénytelepítéseknél az őrleményt felhasználhatjuk az ültető gödrökben, a gödör nagyságától függően 5-15 kg mennyiségben.

A szőlőtelepítésnél a gödörbe kijuttatott ásványi anyagon kívül, az oltvány csirkézésekor, az ehhez használt földhöz 25-30% mennyiségű, 0-5 mm szemcseméretű őrleményt is keverhetünk. A szőlőültetvények területének kezeléséhez a fenti fizikai talajkategóriáknál meghatározott ásványi anyag mennyiségeken túl, nagyobb dózis is alkalmazható (3-7 kg/m2). A felsorolt dózissal kezelt területek tartamhatása 6-8 év.

A hajtatóházak talajához

  • Palántaneveléshez és hajtatáshoz 0-5 mm szemcseméretben 3-5 kg/m2 mennyiségben.
  • Biocsöves virág, zöldség és egyéb növények termesztéséhez. Azokon a helyeken és területeken, ahol a talajon való termesztésnek nincsenek meg a feltételei, ott a biocsöves termesztési mód biztosítja a hengerré formált riolittufás termőközeggel feltöltött palástban a fenti növények biztonságos termesztését (Lőrinc J. – Köhler M. által kidolgozott technológia szerint).
  • Alomkezeléshez minden állatfajnál az istálló takarítása után a padozaton 1-2 cm vastagon terítjük el a 0-5 mm szemcseméretű őrleményt. Szükség esetén az alom beszórását is biztosítjuk abban az esetben, ha a biogéngáz képződés bekövetkezik.
  • Az istállótrágya kezeléshez 0-5 mm szemcseméretű őrleményt használunk aláterítésre, bekeverésre és felülterítésre (ez a trágyamennyiséghez viszonyítva 20-25% őrleményt jelent).
  • Komposztkészítéshez a forgatás nélküli technológiát alkalmazzuk, ez esetben 0-5 mm szemcseméretű őrleményt használunk 15-20% mennyiségben (adalékoláshoz, alá- és felülterítéshez), 5-12 mm szemcseméretű őrleményt alkalmazunk szükség szerinti mennyiségben (aláterítés, szellőző- és öntöződrének céljából).

Az építkezés területén (mezőgazdasági istállók, gépszínek, műhelyek, pincék, melléképületek és lakóépületek falazatához)

A lakóépületek falazatához hasított-faragott kőként, továbbá riolittufa falazóblokként használható. Az utóbbiak mérete 22×19×39 cm, egy darab falazóblokk 10 kisméretű téglaegység, 1 m3-ben 61 darab blokk van, a tömegsűrűsége 1369 kg/m3, nyomószilárdsága 4,6 MPa.

A riolittufaőrlemények homok helyett jól felhasználhatók a felsorolt épületek falazatának külső és belső vakolására, a tető- és padlásterek belső szigetelésére, padlózatának borítására az őrlemény jó hőszigetelő képessége miatt.

A várható előnyök

Az őrlemény javítja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, biztosítja a makro-, mikro- és nyomelem szükségletét (nincs szükség műtrágyára, csak a 4-5 évenkénti szerves trágya pótlásra, a riolittufa tartamhatása 8-10 év). A talajok művelése tavasszal korábban kezdhető, a kötött talajok szerkezete könnyebbé válik, így energia megtakarítással is számolhatunk. Növeli a növények gyökérfejlődését, a betegségekkel szembeni ellenálló képességét, a tápanyag hatékonyságot, a termés hozamát, minőségét. A gyümölcs-, szőlőtermesztésben növeli a koraiságot, a termés cukortartalmát, íz- és zamatanyagát, valamint eltarthatóságát.

A palántanevelésnél egyenletes növényfejlődést és nagy gyökértömeget biztosít (nincs selejt palánta). A hajtatott növények (zöldség, virág, dísznövények) egyedfejlődése és a növény­betegségekkel szembeni ellenálló képessége javul. Nő az első osztályú termék mennyisége, az íz- és zamatanyag, illetve ezen keresztül az értékesítés árbevétele.

A biocsöves palástokban termesztett virágoszlopok erkélyeket és települések környezetét díszítik, a megtermelt zöldség és egyéb növények (pl. földieper, bogyósok, szőlő, gyümölcs) termése egészséges élelmiszerrel látja el a családot vagy a vevőket. A biocsöves termesztésnél az ökotermék előállítás kapálás nélkül történik.

Az állattartás során a bűz- és fertőzésmentes környezet kialakítása biztosított, mert a riolittufa köti a biogéngázokat.

A jövő szerves trágyája a komposzt! Helyes lenne, ha az istállótrágyák és minden olyan szerves hulladék, amely alkalmas feldolgozásra, komposztálással kerülne újrahasznosításra. Az általunk kidolgozott komposztálási eljárás növeli a szerves trágya nitrogénértékét és csökkenti a technológia költségét. Jelenleg, hazai viszonyaink között, óriási mennyiségű szerves hulladék kerülne a szemléletváltozással feldolgozásra. Az utóbbi eredményeként részben növelhető lenne az állatállomány csökkenése miatt kieső istállótrágya mennyisége.

A szennyvízközmű nélküli településeken és állattenyésztő telepeken a riolittufa őrlemények és szűrők alkalmazásával megoldható a szilárd és hígfázis újrahasznosítása.

Az építkezések területén a falazáshoz, a vakoláshoz, a padlástér és a padlózat borításához használható, a jó hőszigetelő és hőtartó termékek télen az energiafelhasználás csökkentését, a jobb hőellátást biztosítják.

Összetétel, különféle tulajdonságok

A vulkáni tevékenység során hulló hamuként rakódott le a magas vonulatokon, főbb jellemzői.

  • pH 6.6>;
  • Ca 0,10, K2O 3,01, Mg 0,03, Fe 0,20, SiO2 77,4, Na 1,5 mm%;
  • Cu 0, Zn 30,0, Mn 40,0, Pb 10 alatt, Cd 0, Ni 0, Cr 0 mg/kg;
  • nedvességtartalma 17,8 mm% (bányanedves);
  • sűrűsége 0,7 kg/dm3;
  • szemcseméret: szűrőknél 10-150 mm és 5-12 mm, adalékoknál 0-5 és 0-12 mm;
  • szürkésfehér színű, szagtalan őrlemény;
  • közepesen mállékony;
  • felületén megköti a lebegő szerves anyagokat;
  • a pH értéket a semleges közeg felé tolja;
  • javítja a talajok fizikai szerkezetét és művelhetőséget;
  • hígtrágyákban, szerves iszapokban, szerves hulladékokban, trágyákban és komposztokban levegős viszonyokat biztosít;
  • ömlesztett állapotban a szabadban is tápanyagveszteség nélkül jól tárolható.

A felsorolt területeken a riolittufa alkalmazására nagy tapasztalattal rendelkezünk és szívesen segítünk az érdeklődő biogazdáknak. Ajánlott irodalom: Köhler M. (2005): A riolittufa (vulkáni hamu) szerepe a talajjavításban. Őstermelő VIII. évf. 5. sz. 60. old.; Köhler M.(2007): A riolittufa (vulkáni hamu) hasznossága.; Biokultúra XVIII. évf. 5. sz. 13-14. old.; Köhler M. (2008: Riolittufa alkalmazása az ökológiai szőlőtermesztésben és a borászatban. Őstermelő XII. évf. 4. sz. 77. old.; Köhler M. (2008): Az ökológia (bio) gazdálkodásban is szükség van a talajjavításra. Őstermelő XII. évf. 5. sz. 101-102. old.; Cseuz L. – Köhler M. (2009): Riolittufa őrlemény hatásának vizsgálata vetőmagtermesztésben az őszi búza és az őszi durumbúza fajtákra. Őstermelő XIII. évf. 1. sz. 107. old.; Köhler M. (2009): Tápanyagutánpótlás a zöldségtermesztésben szerves és ásványi trágyákkal. Őstermelő XIII. évf. 5. sz. 117. old.

dr. Köhler Mihály
+36-20/932-0292 • drkohler@freemail.hu
(Biokultúra 2012/2)

[felül]