A tehénbab (homoki bab, Vigna sinensis) kiválthatja a műtrágya iránti szükségletet
A Kaliforniai Egyetem (University of California, Riverside – UCR) új kutatása szerint a tehénbab azon tulajdonságát, hogy jótékony baktériumokat képes vonzani, nem csökkentik a modern gazdálkodási gyakorlatok sem. Más növényekkel vetésforgóban történő ültetése segíthet a termelőknek elkerülni a költséges, környezetkárosító műtrágyák használatát. Elegendő nitrogén nélkül a növények nem nőnek. A hüvelyes növények egyedülállóak abban, hogy jelentős mennyiséget képesek megszerezni a nitrogénmegkötő baktériumok bevonzásával és védelmével.
„A hüvelyesek erre való képessége óriási sikert hozott számukra a bolygó harmadik legnagyobb növénycsaládjaként” – hangsúlyozta Joel Sachs, az UCR evolúció és ökológia professzora. A növénytermesztők általában a föld feletti tulajdonságokra összpontosítanak, mint a betegségekkel szembeni ellenállás, a hozam és a fehérjetartalom. Csak a közelmúltban kezdtek jobban odafigyelni a föld alatti tulajdonságokra is, például a növények azon képességére, hogy vonzzák a talajt javító mikrobákat.
Joel Sachs, az UC Riverside evolúció és ökológia professzora (Fotó: Joel Sachs/UCR)
Gabriel Ortiz, az UCR növénypatológusa azt szerette volna megérteni, hogy a tehénbab, mely a világ számos részén rendkívül népszerű élelmiszer, megőrzi a jó baktériumok vonzásának képességét még a modern gazdálkodási gyakorlatok után is. Sok esetben az emberek által erősen érintett növények nem részesülnek a baktériumokkal való kapcsolat előnyeiből, mint vadon élő rokonaik.
Ortiz és csapata azonban azt találta, hogy a tehénbab megőrizte azon természetes képességét, hogy jótékony kapcsolatot alakítson ki a nitrogénmegkötő baktériumokkal. „Valójában úgy tűnik, hogy a kísérletben részt vevő törzsek némelyike nagyobb hasznot húzott a baktériumokból, mint vadon élő őseik” – mondta Sachs.
A kutatás eredményeit nemrég tették közzé az Evolution folyóiratban. A kísérletbe 20 különböző típusú tehénbabot vontak be. A nitrogént megkötő baktériumok, a Rhizobium fajok vonzására a tehénbab vegyszereket bocsát ki a gyökerén keresztül. Végül a gyökerek nitrogénkötő gümőket képeznek, amelyek megvédik a Rhizobiumot és tápanyaggal látják el. Cserébe a tehénbab hasznos, kötött nitrogénhez jut hozzá. „Amikor a növény érzi, hogy el fog pusztulni, a baktériumokat a talajba engedi, feltöltve azt” – magyarázta Ortiz.
A termelők a vetésforgóban a hüvelyesek szezonját követően más növényeket is termeszthetnek ugyanazon területen, mivel a talaj tele van nitrogénmegkötő baktériumokkal, amelyek csökkentik a műtrágya iránti szükségletet. Ha a nitrogénműtrágyát gyorsabban alkalmazzák, mint amennyit a növények felhasználni tudnának, a felesleg üvegházhatású gázként a légkörbe kerülhet, vagy kimosódhat tavakba, folyókba és óceánokba. A vízi utakon a nitrogén káros algák virágzását táplálja, amelyek elhasználják az összes oxigént és elpusztítják a halakat.
„A mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele érdekében az egyik dolog, amit tennünk kell, az, hogy az üzem azon képességére összpontosítson, hogy a már talajban lévő mikrobáktól úgymond szolgáltatásokat vegyen igénybe, ahelyett, hogy vegyi anyagok alkalmazásával próbálnánk megszerezni ugyanezen szolgáltatásokat” – mondta Sachs.
Forrás: https://phys.org
(Biokultúra 2022/2-3)
