A tejelő tehenek májvédelme a laktáció elején
Egy tejelő tehén életében drasztikus fordulat következik be az ellés után az anyagcseréjében. Gyakorlatilag ebben a néhány hétben dől el, hogy milyen lesz a laktáció, a következő termékenyülés és általában az egészségügyi állapota. Az anyagcsere irányítója, összehangolója a máj, ezért létfontosságú, hogy maximálisan támogassuk, védjük. Cikkem abban segít, mi mindent tehetünk ezért.
A vemhesség végén a tehén étvágya csökken, mivel a magzat növekedésével kisebb lesz a bendő térfogata. Az ellés idején 12-24 óráig akár teljes étvágytalanság is felléphet a stressz és a fájdalom miatt. Ezután viszont rohamosan nő a tejtermelés. Ennek szénhidrát-, fehérje-, zsír-, vitamin-, ásványi anyag igénye jelentős, ezért feltételezi az étvágy nagymértékű javulását.
A tejzsír főleg a bélből felszívódó trigliceridekből és a bendőből felszívódó ecetsavból keletkezik. Ez utóbbi a rostokban található cellulóz lebontási terméke. A tejcukrot (laktózt) a tőgy a vércukorból (glükózból) állítja elő. Ennek kiindulási alapanyaga a bendőben a keményítőből keletkező propionsav, részben a glicerin és egyes aminosavak. Ezért is fontos, hogy a szálas tömegtakarmány és az abrak aránya megfelelő legyen a napi fejadagban.
Az ellés utáni első 6-8 hétben – főleg az úgynevezett önfeláldozó fajtáknál, pl. a holsteinfríznél – mindenképpen energiahiány lép fel, emiatt a szervezet a saját tartalékait éli fel. A zsírszövetek lebontásakor glicerin és acetát jut a vérbe, melyből szintén vércukor keletkezik.
Ezeknek a bonyolult anyagcsere-folymatoknak az irányítója a máj. Ezen kívül a bendőben keletkezett ammóniát karbamiddá, majd aminosavakká alakítja. Ebből a sejtek, szövetek regenerálásához szükséges fehérjék, a biokémiai reakciókat irányító enzimek és az immunrendszer védőfehérjéi lesznek.
A máj fontos méregtelenítő szerv is: az élettani folyamatok során keletkezett salakanyagokat és a kívülről bejutó méreganyagokat (pl. gombatoxinokat, gyógyszereket) semlegesíti.
Ha a máj túlterhelt, megbetegedik, nem tudja ezeket a feladatokat maradéktalanul ellátni. Ilyenkor lép fel a zsírmobilizációs betegség vagy a ketózis. Ezek enyhébb (szubklinikai) formája esetén még nem mutatkoznak a betegség tünetei, de már csökken a tejtermelés, romlik a termékenyülés, hajlamosabb lesz az állat más megbetegedésekre.
Mit tehetünk teheneink védelmében?
✓ Takarmányozás. Ezzel tehetünk a legtöbbet, és ez kerül a legkevesebb plusz költségbe. Célszerű szakember segítségét kérni, aki egy számítógépes program segítségével tudja az ideális napi fejadagot összeállítani.
Az előkészítés alatt (a várható ellés előtti 2 héttel kezdődően) már kis részben az ellés utáni fejadagból is kapjon az állat, hogy a bendő adaptációja megkezdődhessen.
Az ellési stresszt minimálisra kell csökkenteni, hogy minél rövidebb legyen az az idő, amikor abszolút étvágytalanság lép fel. (Itt is segíthetnek az alternatív gyógymódok, pl. a homeopátia, de ez egy hosszabb téma.)
Fontos, hogy az ellés után fokozatosan emelkedjen az abrakadag, mellette könnyen emészthető, jó minőségű rostot is kell adni, melynek szecskamérete is megfelelő kell, hogy legyen.
Takarmány-kiegészítők:
- A bendő emésztésének hatékonyságát élesztő adásával javíthatjuk, ez egyensúlyban tartja a bendőflórát.
- A bendővédett zsírok csak a bélből szívódnak fel, ezzel közvetlen alapanyagot biztosítanak a tejzsír képződéséhez, így kevesebb testi zsírtartalékot kell mozgósítani a tehénnek.
- A kobalt a szénhidrát-anyagcsere, a vércukor-szabályozás nélkülözhetetlen eleme.
✓ Gyógynövények. Elsősorban olyanokat válogattam össze, melyek „közönségesek”, könnyen gyűjthetőek, akár kaszálhatóak is. Ezekből nem kell teát főzni, hanem a szénához, tömegtakarmányhoz vagy akár a napi fejadag-keverékhez közvetlenül is hozzáadhatók. Az olyan területekről betakarított szénát, ahol ezek a növények bőven teremnek, érdemes külön tárolni és az ellés utáni időszakban ezzel kedvezni a laktáció elején lévő teheneknek.
- A katángkóró segíti a szénhidrát-anyagcserét, a vércukrot szabályozni.
- A gyermekláncfű (pitypang) a májvédelemben fontos. A babhéj és a kukoricabajusz is hasonló módon segít.
- A nagy csalán a méregtelenítést javítja, ezen kívül a tejtermelést is serkenti.
- A cickafarknak a gyulladáscsökkentő hatása a legfontosabb.
✓Homeopátiás szerek. Ezeket önmagukban vagy 2-3 szert összekeverve adagolhatjuk. Célszerű tiszta vízben feloldani a tejcukorgolyócskákat, és egy permetezős flakonnal a fejőházban, vagy az etetővájúnál a szutyakra permetezni az oldatot. A hatóanyag már a nyálkahártyákról is felszívódik. Az egyedi kezelést hasonlóképpen kivitelezhetjük, ilyenkor egy fecskendőben elegendő feloldani a golyócskákat. A szerekből alacsony potenciát (C5, D4-D6) használjunk, naponta 2-3-szor.
- Chelidonium. Lelassulnak az életfolyamatok, ásítozik, levert, étvágytalan, mégis nyugtalan az állat. Fájdalmas a májtájék (a jobb bordaív mögötti terület). A vizelet és a bélsár epefestéket tartalmaz, sárgás, a nyálkahártyákon is sárgaság észlelhető. Inkább az állott, melegebb vizet issza, kifejezetten érzékeny az érintésre.
- Nux vomica. Az egyébként élénk, temperamentumos, nagy teljesítményű állat nagyon érzékeny minden ingerre: érintésre, zajra, fényre. A has felfúvódott, púposít, görcsös-feszes hasizmok, behúzott farok jellemző. Sok esetben a kiváltó ok a takarmányban keresendő: romlott, rossz minőség, hirtelen emelkedő abrakadag, mely acidózist okoz.
- Flor de piedra. Lassan eszik, lassan, hosszú kortyokban iszik, nehézkesen áll fel. A bélsár nehezen ürül, sűrűbb, sötétebb a szokásosnál. Jelentkezhet sárgaság és a májtájék érzékenysége.
- Lycopodium. Hatással van a májra és a vesére, úgynevezett drenázsszer, mely a méreganyagok kiürítését segíti. A bélsár színe sárgásbarna vagy zöldes, a vizelet feltűnően sötét, barnás. Bár a tehén apatikus, mégis szeszélyesen viselkedik, ijedős.
- Phosphorus. Alkatilag finom csontozatú, finom bőrű, élénk, barátságos az állat, érzékeny az injekcióra, az erős zajokra. A máj zsíros elfajulása vagy a ketózis jellemző, de adható a máj megnagyobbodása vagy zsugora esetén is.
Carduus marianus (máriatövis). Mint gyógynövény is májvédő hatású. Rossz az étvágy, nyomásra érzékeny a máj, esetleges zsugorodott. A sárgaság tünetei is jelentkezhetnek. A vénákban pang a vér, vérzékenység is mutatkozik.
Minden esetben a megelőzés az egyszerűbb, költséghatékonyabb. Ha már megbetegszik az állat, a kezelés alatt kiesik a termelésből, és a későbbi tejtermelés, termékenyülés is romolhat. Ezért érdemes még a problémák jelentkezése előtt szakemberrel konzultálni, egy állományfelmérést végeztetni. Így biztosíthatjuk a hasznot hozó, egészséges tehénállományt.
Dr. Csúz Andrea
(Biokultúra 2011/2)