A világ legismertebb gyógynövénye: az orvosi székfű
Más néven kamilla (Matricaria recutita L.), hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben, melynek előírásai megfelelnek az 5. Európai Gyógyszerkönyv minőségi követelményeinek. Az egész világon, így hazánkban is talán a legismertebb és leggyakrabban használt teadrogot szolgáltatja.
A drog (Matricariae flos, korábban Chamomillae anthodium vagy flos) a fészkes virágzat, az igen apró csöves virágokat és fehér nyelves virágokat körbe ölelő fészekpikkelyekkel együtt. A kamillavirág tehát pontosabban kamillavirágzat (anthodium). Ha szétszedjük vagy üzemi módszerrel szétmorzsoljuk a szárított virágzatot, akkor morzsalékos, kellemes illatú szitálmányt kapunk, ez a Chamomillae cribratum, ami már filterezésre is alkalmas, ha nem tartalmaz mechanikai port (homokot vagy talajtörmeléket, azaz földszemcséket). Sose feledjük, hogy a por számos kórokozót, sőt egyes esetekben növényvédő-szereket vagy akár radioaktív elemeket is hordoz! Csak a megfelelően tiszta és gyógyszerkönyvi előírásoknak megfelelő virágzatból készülhet cribratum.
Az cribratum érdekessége, hogy frissen igen apró, a mm-nél jóval kisebb (kb. 0,1-0,3 mm hosszú) kaszattermések találhatók közte, kb. 100 apró csöves virágból 3-20 db számlálható sztereomikroszkóp alatt. Miért fontos ez a tény? Azért, mert a tömegre, rendszerint grammra kimért kaszat-, vagyis magszám ismerete a vetés szempontjából igen fontos. A pici kaszatokból igen apró csíranövények fejlődnek, s tudni kell, hogy területegységre hány gramm vagy kilogramm friss cribrátumot vessünk, azaz szórjunk a talajra. A természetben is így szaporodik, az érett fészekvirágzat szétesik, a kis magvak a talajra hullnak és kicsíráznak.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a kamilla illóolaj (Matricariae vagy Chamomillae aetheroleum), sőt a folyékony kivonat (Matricariae extractum fluidum) is hivatalos.
A drogot szolgáltató kamilla igazi magyar neve orvosi székfű, eredetileg szikfű. Ugyanis főleg az alföldi szikes pusztákon terem bőven vadon, a Hortobágyon például már április vége felé tengernyi orvosi székfű illatozik, szinte büszkélkedve a szikesek tavaszi virágpompájában, sok más apró, sziktűrő virágos faj társaságában.
A neves magyar botanikus, néhai dr. Boros Ádám professzor (aki a mohákat éppúgy kiválóan ismerte, mint a virágos növényeket) társaságában magam is láttam ilyen szikfű mezőket Farmos határában. Boros Ádám (1900-1973) nemcsak egyik legnagyobb magyar botanikusunk volt, hanem 1945-től 12 éven át, a háború utáni nehéz időkben – mint a Gyógynövény Kutató Intézet igazgatója – újjászervezte a magyar gyógynövénykutatást és kiemelkedő érdemeket szerzett a Kárpát-medence vadon termő gyógynövényeinek (pl. menta fajok, ökörfarkkóró, kakukkfű, vidrafű, konyhakömény, kankalin, beléndek, szappangyökér, gyűszűvirág, cserszömörce, macskagyökér, kálmos stb.) felkutatása és termesztésbe vonása terén. Élete végéig részt vett a gyógynövény szabványok kidolgozásban is. Egyik legérdekesebb cikke éppen a székfűről szól. „A székfű és szerepe a magyar gazdasági életben” című 7 oldalas tanulmányában, ami a Természettudományi Közlönyben (70. kötet, 5. szám, 1083. füzet) 1938-ban jelent meg, említi, hogy akkoriban kizárólag a vadon termő székfüvet gyűjtötték, s külföldre vittek a szárított drogból mintegy 600 tonnát. A magyar orvosi székfű abban az időben világhírű volt! Arra is kitért cikkében, hogy mennyire sok tapasztalatot igényel a gyűjtés, amit fogas székfűszedő lapáttal végeztek, hogy minél rövidebb legyen a leszakított virágzat tengelyrésze (szára, kocsánya), mivel ezekben sokkal kevesebb a hatóanyag.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy „Magyarország Kultúrflórája” sorozatkiadványban „A kamilla – Matricaria chamomilla L.” (Akadémiai Kiadó 45. sorszámú monográfia füzetében), 1979-ben néhai Máthé Imre akadémikus összegezte mindazt, amit legnépszerűbb gyógynövényünkről tudni kell. A nemesítésről és termesztésről szóló fejezeteket Sváb Jánosné írta, aki úttörő eredményeket ért el ezen a téren. Vagyis, a kamillát lehet nemesíteni és termeszteni. Ma már jóval kevesebb a vadon termő kamillából eredő hazai drog mennyisége. Pedig alkalmas helyeken érdemes lenne több „biokamillát” gyűjteni akár kézi eszközökkel. A mai szakkönyvek már pontos agrotechnikai útmutatóval szolgálnak. A nemesített fajtákat (főleg Budakalászi 2 nagyvirágú, tetraploid, alfa-bizabolol nevű, gyulladáscsökkentő hatóanyagban különösen gazdag, valamint Soroksári 40 közepes virágnagyságú, diploid, bőtermő, magas illóolaj-tartalmú) főként Békés, Hajdú és Szolnok megyékben termesztik, ahol a vad állományok is nagyobb tömegben teremnek. Akár 4-5 évig monokultúrában termeszthető. Vetésideje augusztus vége, szeptember eleje. Speciális „kamillakombájnnal” végzik a betakarítást. Illóolaj előállításra általában járvaszecskázó gépet használnak.
Alapvetően fontos, hogy a drog hatóanyag-tartalma megfelelő legyen. A matricinből képződő kamazulén adja a 0,3-1,5%-nyi illóolaj kék színét. A fő hatóanyagai, az alfa-bizabolol és származékai felelősek gyulladáscsökkentő hatásáért, míg a sárga flavonoidok, főként az apigenin a fő felelős a görcsoldó hatásért. A drogból készült teát, kivonatokat és készítményeket jó eredménnyel használják a gyomor- és bélnyálkahártya gyulladásos és fekélyes megbetegedései esetén, de inhalálva légúti panaszok ellen is hatásos. Forrázata görcsoldó, szélhajtó, gyomornyugtató, izzasztó, szemborogató, de torok- és szájüreg öblögetésre is alkalmas. Az illóolajból készült kenőcs, szappan és hintőpor bőrnyugtató és gyulladás gátló. A tiszta kamillatea önmagában kiváló érzékeny bőrű csecsemők fürdetésére.
(Földi Mihály felvétele)
Igen fontos, hogy a drog mikrobiológiai tisztasága kiváló legyen. Sajnos voltak már olyan esetek, amikor a baromfitrágyával szennyeződött kamilla Salmonellát tartalmazott és súlyos enterális megbetegedést okozott. Emiatt a gyógyszerkönyvi vizsgálat külön figyelmet szentel a mikrobiológiai szennyeződés kimutatására.
A nép jól ismeri a baromfiudvarokban is megélő és csipegetni való ebszékfüvet (M. inodora), ami teljesen szagtalan és gyógyászatilag értéktelen. A fészekvacok belül tömör, nem üreges, szemben az orvosi székfűével. A másik rokonfajnak, a sugártalan székfűnek is üreges kúp alakú a virágzata, de nyelves (azaz sugár-) virágai hiányoznak. Mivel gyenge illata van, a népgyógyászatban néhol az igazi kamilla helyett alkalmazzák.
Végül növényünk sokféle népi nevének felsorolásával érzékeltetjük, hogy hazánkban is igen értékes gyógynövény az orvosi székfű: anyafű, katóka, mesterfű, marmancs, musacél, papvirág, perefűvirág, pipike, pipörefű, Szent Iván-pipitér, széksaláta, szíkivirág, szüzek anyja, teafű. Erdélyben több helyen édesalmabüzünek nevezik, mivel illata egyes édes almafajtákra emlékeztet.
Dr. Szabó László, egyetemi tanár
Pécsi Tudományegyetem
(Biokultúra 2007/4)
