Az agrárium változásához az étkezési szokások megváltoztatására is szükség van
A mezőgazdasági rendszer megváltoztatásához az emberek étkezési stílusának, szokásainak is meg kell változnia. A klímabarát és ökológiai étrendhez egészséges helyi és szezonális ételekre van szükség. Hogyan lehet sikeres egy modern, fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszer? Ezt a kérdést tették fel a tudomány, a politika és az ökológiai szakértői a Német Bioélelmiszer-termelők Szövetsége „Kulináris művészet a 21. században” elnevezésű rendezvényén.
A résztvevők konszenzusa az volt, hogy a mezőgazdasági fordulat meghiúsul, ha nem változtatunk gyökeresen megszokott étkezési szokásainkon. Nagy igény mutatkozik a modern és fenntartható mezőgazdaság irányába történő rendszerváltásra. De hogyan lehet sikeres a változás a Green Deal és a „Farm to Fork” stratégia alapján?
„Még mindig a rossz agrárpolitikán ülünk” – mondta Martin Hausling Európa Parlamenti képviselő a rendezvényen, amelynek a Német Bioélelmiszer-termelők Szövetsége (AÖL) és az EU-parlament Zöldjei adtak otthont. A támogatási összegek 75 százalékát továbbra is a terület-alapú támogatásokra fordítják és nem a gazdálkodók teljesítményét javadalmazzák. A Farm to Fork stratégiával a Bizottság ezt szándékozik kezelni. De az élelmiszerrendszer valódi változásához hozzátartoznak az igazságos, méltányos árak, a megváltozott fogyasztási stílusok és a fenntarthatóbb élelmiszer-környezet is, ahogy azt az előadók kifejtették.
Amelie Michalke, a Greifswaldi Egyetem kutatója egy kutatási projektben közelítette meg a különböző élelmiszerek valós árait. Bár a projektcsapat csak négy tényezőre koncentrált a számításoknál, kiderült, hogy különösen a konvencionálisan előállított állati termékek jelentősen drágábbak lennének. Valójában Michalke szerint az internalizált árak nagyszerű eszközt jelentenének az élelmiszerrendszer változásaihoz, de az úgynevezett valódi költségelszámolás önmagában nem fenntartható. Az árat mindig más intézkedésekhez kell kötni.
„Amíg a külső szolgáltatások a legolcsóbbak, addig minden az eddig megszokott módon folytatódik tovább” – erősítette meg Michalke-ot Alex Beck, az AÖL ügyvezető igazgatója. Beck azonban bizonyosságát is kifejezte, hogy a valódi változáshoz a koncepció és a termelés összeegyeztetése szükséges. Emellett az emberek étkezési stílusának korszerűsítését kérte, például a húsfogyasztás drasztikus csökkentésével. Csak így sikerülhetne az őstermelés zöldítése. Beck szerint ebbe beletartozik az elégségességről, vagyis a lehető legalacsonyabb erőforrás-felhasználásról szóló vita is. „Nem kell félnünk ettől a vitától. Az élelmiszer alapvető emberi szükséglet, így az iparág szereplőinek mindig lesz jelentősége. Részei vagyunk a megoldásnak.”
Britta Renner, a Konstanzi Egyetem tudósa azt a kérdést kutatja, hogyan lehet pozitívan befolyásolni az emberek fogyasztói magatartását. „Az uralkodó étkezési szokások tényleges megváltoztatásához igazságosabb étkezési környezetre és új fogyasztói imázsra lenne szükség” – mondta Renner –, „mert a napi döntéseket a szelektív észlelés és a hozzá tartozó környezet alakítja. Ha például a menzán az ételadagok nagyon nagyok, akkor automatikusan többet esznek meg.”
Renner és Beck a különböző tudományágak, például a reklámozás, a termékbemutató és a fogyasztás összekapcsolását egyszerre látja megoldásnak és nagy kihívásnak. Például megfelelőek a fenntartható táplálkozás követésére az egyszerűbb választási lehetőségek támogatása például az élelmiszercímkék, a klímacímkék vagy a Nutri-Score segítségével.
Sarah Wiener európai parlamenti képviselő, szakács és biogazdálkodó szerint azonban a Nutri-Score-t mint élelmiszer-jelölési rendszert, sürgősen korrigálni és optimalizálni kell. Korántsem lenne elég, ha egy terméket csak az összetevők alapján jelölnénk meg – az egészséges és túlnyomórészt növényi alapú termékekre kell összpontosítani. A Nutri-Score-t a maga formájában már számos kritika érte a bio szektoron belül is. A mai társadalom elszakadt a természettől, amely biztosítja számára az élethez szükséges eszközöket.
„Ezért fel kell ébresztenünk a vágyat a jó, egészséges dolgok után, és újra egyensúlyba kell kerülnünk a természettel. Az ipar és még több technológia nem jelent megoldást a jövőnkre” – mondta Wiener.
Carola Strassner, a Münsteri Egyetem ökotrofológusa kulináris jövőképet adott ehhez a megközelítéshez. Strassner szerint ezek két szempontból tevődnek össze: az úgynevezett „bolygóegészségügyi diétából” és abból, hogy a helyi területek milyen ökológiai hozamot fognak megtermelni a jövőben, amiben a zöldségeken és a hüvelyeseken lesz a hangsúly. „Az élelmiszerek változatosságát lehetőség szerint nem vegyi és technikai feldolgozással kell megteremteni, hanem olyan módszerekkel, mint az erjesztés és a fűszerek használata” – magyarázta Strassner.
Forrás: https://organic-market.info
(Biokultúra 2022/2-3)
