Az IFOAM állásfoglalása az új géntechnológiai eljárásokról
2016. január közepén az IFOAM EU kiadott egy állásfoglalást az új géntechnológiai eljárásokról, megelőzve az Európai Bizottság 2016 márciusában várható jogi értelmezését. Az európai ökológiai ágazat szerint nincs jogi vagy gyakorlati oka annak, hogy megkerüljék a GMO szabályozást és ezeket az új növénynemesítési technológiákat kivegyék a GMO-kra kötelező kockázatelemzési és egyéb jogi előírások alól. Emellett komoly gazdasági következményekre is figyelmeztetnek, amennyiben e technológiák közül némelyik kikerül a szabályozás alól. Az új technológiákat, amelyek ugyanolyan lehetséges kockázatot rejtenek magukban, mint a jelenleg piacon lévő GMO-k, nem volna szabad az ökológiai gazdálkodásban használni, sem a környezetbe kibocsátani, és főleg nem kéne kivonni a kockázatelemzés és nyomon követés alól. Minden ilyen irányú törekvés károsan hatna az élelmiszer-, takarmány- és vetőmagpiacra. A Bizottság hagyhatja dönteni a fogyasztókat és a piacot, de a választás lehetősége csak akkor adott, ha működik a nyomon követés és jelölés rendszere. Nyomon követés nélkül nem tudhatjuk, hogy került-e ilyen termék az élelmiszerláncba vagy a környezetbe.
A növénynemesítés ágazatban szükség van innovációra és új megközelítésre, hogy a legtöbbet hozzuk ki a növények genetikai erőforrásaiból, de az innovációhoz nem kellene igénybe venni a géntechnológiát, ami kiszámíthatatlan következményekkel járhat és aminek haszna főként az értékesítő vállalatokhoz vándorol.
A beadványban szereplő új növénynemesítési módszerek, mint a ciszgenezis vagy CRISPR/Cas, genetikai szinten való beavatkozást jelentenek. Ezért az IFOAM EU szerint ez nem férne össze az ökológiai gazdálkodás alapelveivel és nem volna szabad használni a biogazdálkodásban.
Az új nemesítési technológiák deregulációja veszélyeztetné a nemesítők, a gazdák és a fogyasztók választási szabadságát. Amennyiben ezek közül az új technológiák közül némelyik kikerül a GMO-kra vonatkozó jogalkotás alól, az ökológiai ágazatnak egy olyan helyzettel kellene szembenéznie, hogy a génmódosítási technológiák, amelyek tilosak az ökológiai gazdálkodásban, szabadon kikerülhetnek a környezetbe és bekerülhetnek az élelmiszerláncba, mindenfajta nyomon követés vagy jelölési előírás nélkül.
IFOAM hírlevél
(Biokultúra 2016/1)
