Az intenzív gazdálkodás a legfőbb oka az európai madárállomány csökkenésének
A tudósok szerint az intenzív mezőgazdaságban használt peszticidek és műtrágyák jelentik a legfőbb okát annak, hogy az Egyesült Királyságban és Európa többi részén is csökken a madarak egyedszáma. Az egy nemzedékkel ezelőttihez képest ma már 550 millióval kevesebb madár repül kontinensünk felett, hanyatlásuk jól dokumentált. Az eddigiekben azonban nem volt ismert a madárpopulációkra nehezedő különféle terhelések relatív jelentősége. E célból egy több mint 50 fős kutatócsoport mintegy 28 ország több ezer tudósa által közel négy évtized alatt összegyűjtött adatokat elemezve megállapította, hogy mindenekelőtt az intenzív mezőgazdaság áll a kontinens madárpopulációinak csökkenése mögött.
Azt találták, hogy a vadon élő madarak minden fajtájának száma a kontinensen több mint egynegyedével csökkent 1980 óta, de ez a csökkenés a mezőgazdasági fajoknak több mint a felét érinti, tehát esetükben jelentősebb. Táplálékforrásként a gerinctelen állatok körére támaszkodó madarak, köztük a fecskefélék, a sárga billegetők és a szürke légykapófélék voltak a leginkább érintettek.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogyan reagált 170 madárfaj négy, széles körben elterjedt, ember által okozott nyomásra, beleértve a mezőgazdasági intenzifikációt, az erdőterületek változását, az urbanizációt és az éghajlati válságot. A tanulmány szerint a mezőgazdasági területeken élő fajok csökkenése volt a legnagyobb, számuk 56,8%-kal esett vissza a kutatás megkezdése óta. A városi madarak egyedszáma 27,8%-kal, az erdei madarak egyedszáma 17,7%-kal csökkent. Valamennyi összefüggés tekintetében az intenzív mezőgazdaságot – amely Európa-szerte emelkedő tendenciát mutat – a hanyatlás egyik fő tényezőjeként azonosították, mivel a gerinctelenek, mint kártevők tömeges irtása drámai változásokat hoz létre a táplálékláncban. A veszteségek hatalmas méretűek. A madarak populációira nehezedő következő legfontosabb tényezőként az urbanizációt határozták meg, amely Európa-szerte is növekszik. Sok városban felszámolják a korábban még meglévő kisebb zöldterületeket, melyben a modern építészet is szerepet játszik. Az ilyen környezetben élő városi madarak közül sokak – a sarlósfecskék, a molnárfecskék, a házi veréb, a seregély – száma nagyon nagy mértékben csökken, vélhetően a táplálékellátással kapcsolatos problémák, továbbá a városi építkezések és a modernizáció miatt, melyre összességében jellemző, hogy eltávolítja a természetes fészkelőhelyeket ezekről a területekről.
Az északi, hideget kedvelő madárfajokra is nagy nyomás nehezedett, számuk 39,7%-kal csökkent, mivel a klímaválság következtében Európa-szerte emelkedik a hőmérséklet. A változó hőmérsékletnek voltak nyertesei és vesztesei is. A tanulmány szerint a déli meleget kedvelő fajok száma mindössze 17,1%-kal csökkent. A kutatók ezt írták: „Összességében, bár a hőmérséklet változása egyes fajok elterjedésének és egyedszámának növekedéséhez vezethet, azoknak (különösen a hideg területeken lakóknak), akiket már más antropogén hatások is érintenek, a hőmérsékletváltozás kettős terhet jelent, amely közvetlenül hat az éves ciklusukra.” A kutatók szerint csak az európai társadalmakban, különösen a mezőgazdasági reform keretében átalakulást eredményező változások gyors végrehajtása mentheti meg a kontinens madárpopulációit.
Az elkészített tanulmány igazolja, hogy a növényvédő szerektől és a műtrágyáktól való függőség fokozása lehetővé tette az intenzívebb gazdálkodást és a kibocsájtás növelését, azonban egyértelműen látható, hogy mindez óriási költségekkel jár a vadon élő állatok és a környezet egészsége szempontjából. Az Egyesült Királyságnak és a decentralizált kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az agrár-környezetvédelmi programok díjazzák a természetbarát gazdálkodási gyakorlatokat, mint például a virágokban gazdag mezőgazdasági területeket és a gyógynövénylegelőket, amelyek bizonyítottan lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy jó élelmiszert termeljenek, miközben támogatják a növényvédő szerek és műtrágyák használatának fokozatos csökkentését.
Forrás: https://amp-theguardian-com
(Biokultúra 2023/3-4)
