2016 nov 05

Az ökológiai gyümölcsös és szőlő nyugalmi időszakban való kezelése

0 Comment

A gyümölcs- és szőlőültetvényekben a nyugalmi időszakban végzett agrotechnikai (pl. metszés, kéregkaparás, gyümölcsmúmiák eltávolítása) és növényvédelmi műveletek (pl. lemosó permetezés) kiemelten fontosak növényvédelmi szempontból, tekintettel arra, hogy az ökológiai gazdálkodásban korlátozott növényvédő szer kínálat áll rendelkezésre a tenyészidőszakban elvégezhető kezelésekhez.

A korábban kihelyezett hernyófogó öveket az eltávolításuk után célszerű kis lyukméretű hálóval letakarni az ültetvényben az összegyűjtött kártevő lárvákból és bábokból kikelő parazitoidok kímélése miatt. Ebben az időszakban a kis és nagy farontó lepkék hernyói gyéríthetőek a járataikba bevezetett dróttal vagy benzines vatta behelyezésével, amennyiben kártételükre utaló ürülék- és rágcsáléknyomok láthatók. A kis és nagy téli araszoló szárnyatlan nőstényei a novemberi rajzásukkor könnyedén gyűjthetők hernyóenyves (nem száradó ragasztóval készített) övvel, melyeket célszerű szeptember-október folyamán felhelyezni a törzsekre és egészen december közepéig fenn hagyni.

A kíméletes fatisztítás elvégzése (kéregkaparóval, drótkefével) elkerülhetetlen az ökológiai gazdálkodásban, azonban a keletkező sérüléseken keresztül történő fertőzés ellen az eszközök gyakori fertőtlenítése és réztartalmú szerrel történő lemosó kezelés javasolt. A permetezés előtt elvégzett metszés a hatékonyságot fokozza, hiszen a megritkított koronát hatékonyabban vonja be a növényvédő szer. A lemosó permetezés esetén a nagy lémennyiség és az áztatásszerű kijuttatás javasolt száraz, szélcsendes időben, amikor a szersodródás lehetősége szinte teljesen kizárható és a szer nagyobb eséllyel tapad meg.

A fás részeken áttelelő kártevők (pl. pajzstetvek, levéltetvek, egyes molyok és atkák) fejlődési alakjai jó hatásfokkal gyéríthetők olajos készítményekkel (pl. Vektafid A, Vektafid A/E, Agrol Plusz, Catane, Vegesol eReS, Vegesol R, Melius, Vegarep EC), melyek ugyanezen a helyeken áttelelő természetes ellenségeket (ragadozó atkák és poloskák) kímélik.

Kiemelten fontosak a pajzstetvek, mert speciális életmódjuk és felépítésük miatt a vegetációs időszak alatt nehéz az ellenük való védekezés. Az áttelelő lárvák kozmetikai vazelinolajos kezeléssel sikeresen gyéríthetőek. A teknőspajzstetvek szilvában jelentősek, súlyos károk elsősorban olyan ültetvényekben várható, ahol inszekticides kezelés nincs vagy ritka és a lombkorona sűrű. Azonban szőlőn, őszibarackfán is gyakori a kártételük. A kaliforniai pajzstetű polifág (cseresznye, alma, körte, meggy, őszibarack, ribiszke, köszméte), kezeletlen fákon nagy tömegben szaporodhat el, szívogatása nyomán a fa növekedésben visszamaradhat, erős károsításkor a korona felső részein csúcsszáradás léphet fel. Akár kéregszerű bevonatot is képezhet a pajzsok tömege a törzsön és az ágakon. Almán és körtén a gyümölcsön is megtalálható, a piros folt (lázfolt) mutatja jelenlétüket. Az eper-pajzstetű a fák törzsén és ágain kókuszreszelékre emlékeztető bevonat alapján azonosítható, őszibarack fás részein jelentős, de elszaporodhat dió- és mandulafán is.

A levéltetvek áttelelő tojásai is gyéríthetők a lemosó kezeléssel. Őszibarackon, almán, ribiszkén és cseresznyén meghatározó kártevők, nemcsak levélkártételük, de vírusvektor szerepük miatt is jelentősek.

A tél végi lemosó permetezés a baktériumos és gombás betegségek ellen is hatékony. Alapkészítményei közé tartoznak a környezetbarát réztartalmú szerek (pl. Bordóilé Neo SC, Cuproxat FW, Champion 50 WP, Champ DP, Copernico Hi Bio, Cuprozin 35 WP, Kocide 2000, Montaflow, Neoram 37,5 WG, Nordox 75 WG, Pomuran Réz, Rézmax, Rézoxiklorid 50 WP, Funguran-OH 50 WP). A réz nemcsak a védekezést szolgálja, a növény fejlődésére is kedvezően hat, erősebbé, ellenállóbbá teszi a szöveteket, hatására a metszés során ejtett sebek is gyorsabban kalluszosodnak.

Az egyes gyümölcsfajok eltérő rézérzékenységet mutatnak: csonthéjasoknál csak nyugalmi időszakban, míg almatermésűeknél sziromhullásig használhatóak.

Az őszibarack tafrinás betegsége ellen a növényvédelem szintén a lemosó permetezéssel kezdődik. A kórokozó a fás részeken (vázágakon, vesszőkön) aszkokonídiumokat képez, melyek a fiatal leveleket a fakadás után azonnal fertőzik (kezdetben apró, piros, kissé elemelkedő foltok figyelhetők meg a leveleken), így rügypattanás előtt elengedhetetlen a kezelés a levelek deformálódásának (vastagodás, ráncosodás, fonáki rész felé görbülés), súlyos esetben a lombozat elszáradásának és lehullásának elkerülése érdekében. Szilvafákon is jelentőssé válhat a tafrinás betegség, elsősorban csapadékos években.

A körte ventúriás varasodása, amelynél az alma ventúriás varasodásával ellentétben a vessző- és hajtástünetek is súlyosak, a lemosó permetezés fontos, hiszen tavasszal a vesszőn képződő konídiumok fertőzése korábbi, mint a lehullott lombból induló aszkospórás fertőzés. A súlyos vesszőkártétel indokolja a beteg, varas vesszők eltávolítását is.

A monilíás gyümölcsrothadás (cseresznye, meggy, alma és őszibarack) elleni védelemben szintén fontos a fás részeken áttelelő konídiumok elleni korai, rügypattanás előtti kezelés.

A leveleken, hajtásokon és gyümölcsökön jelentkező fehér nemezes bevonat, a kanalasodó, majd elszáradó levelek, a felkopaszodó hajtások a lisztharmat fertőzés tünetei. Ellene kéntartalmú szerekkel (Cosavet DF, Kumulus S, Microkén, Necator Plus, Sulgran DF, Thiovit Jet, Agrokén, Nevikén, Nevikén Extra, Vektafid S) a metszést követően rügyfakadásig lehet védekezni, mivel a kórokozó a rügypikkelyek között és a hajtások felületén micéliummal telel. Szőlőn, őszibarackfán és almafán is javasolt az ellene való védekezés. A kéntartalmú szerek jó atkaölő mellékhatással bírnak. Elérhetőek a réz- és kéntartalmú készítmények is (pl. Rézkén 650 SC, Bordóilé+Kén Neo SC).

A nyugalmi időszakban jól megválasztott, valamint megfelelő módon és időben kijuttatott szerrel a vegetációs időszak növény-egészségügyi helyzete javítható.

Sipos Kitti PhD – Dr. Roszík Péter
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
(Biokultúra 2016/4-5)

[top]