Beköszöntő
Hiánypótló kiadványt tart kezében a Tisztelt Olvasó, az ökológiai gazdálkodás első magyar tudományos folyóiratát a Biokontrol újságot. Az új lap célja, hogy az ökológiai gazdálkodást ellássa a tudomány új eredményeivel, azokkal, amelyek segítik ennek a bonyolult gazdálkodási rendszernek a működését és fejlesztését, és azokkal, amelyek kétséget kizáróan igazolják e gazdálkodás téziseinek helytállóságát, vagy rámutatnak egyes tételeinek tarthatatlanságára.
Az egyértelműen megfogalmazható igényeket, hogy az élelmiszer legyen növényvédő szerek és állatgyógyszerek maradványaitól, toxinoktól, patogénoktól stb. mentes, hogy az alkalmazható adalék- és segédanyagok vitán felülállóan biztonságosak legyenek, az élelmiszer tartalmazza a tőle elvárható hasznos alkotókat és mindeközben a termék-előállító folyamat környezetileg is fenntartható legyen, könnyű megfogalmazni, de rendkívül nehéz a gyakorlatban megvalósítani.
Az iparszerű élelmiszer-gazdasággal szemben az ökológiai (biológiai, bio, öko, organikus, organic stb.) gazdálkodás megfelel a megfogalmazott igényeknek, ezért az egészséges, biztonságos élelmiszerek iránti növekvő igény, valamint a környezetért felelősséget érző, környezettudatos szemlélet térnyerése, és az ezekből származó keresletnövekedés az ökológiai gazdálkodás növekedését hozza magával. Az ökológiai gazdálkodás az Európai Unióban jogszabályok (az Európa Tanács 834/2007/EK és az Európai Bizottság 889/2008/EK rendeletek) által nagyon pontosan körülhatárolt gazdálkodási rendszer, és csak az e rendszerből származó termékeket szabad ökológiai, biológiai (bio) és organikus jelöléssel forgalmazni az Európai Közösségben. A jogszabályokon alapuló előírások nagyon pontosan és egyértelműen elkülönítik az ökológiai termékeket a nem egyértelműen értelmezhető „reform”, „alternatív”, „natúr”, „integrált”, „vegyszermentes” stb. élelmiszerektől.
A biogazdálkodás a külső beviteli anyagok felhasználásában extenzív, a tudásban intenzív gazdálkodási rendszer, amely a számára nyújtott új tudományos ismereteket nem sajátítja ki, hanem bevezeti azokat, és a technológiai korszakváltás küszöbén álló teljes élelmiszer-gazdaságnak átadja. Az ökológiai gazdálkodók világszervezete az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás négy alapelven nyugszik, ezek:
-
Az egészség alapelve, amely szerint az ökológiai gazdálkodás képes fenntartani és növelni a talaj, a növények, az állatok, az emberek és a Föld, mint egységes és oszthatatlan rendszer egészségét.
-
A környezet alapelve, amely értelmében az ökológiai gazdálkodás az élő rendszerekre és körfolyamatokra épül, együttműködik velük, módszereit követi és segít fenntartani azokat.
-
A méltányosság alapelve, amelyre tekintettel az ökológiai gazdálkodásban méltányosságot gyakorol a közösségi kapcsolatokban és az életlehetőségek biztosításában mindenkinek.
-
A gondosság alapelve értelmében az ökológiai gazdálkodást az óvatosság és megbízhatóság követelményeinek biztosításával kell megvalósítani, hogy meg tudja óvni a mai és a jövő generációk egészségét és jólétét, valamint a környezetet.
Lapunk célja, hogy új tudományos eredmények közzétételével segítse a biogazdálkodás sikerességét. Az ökológiai élelmiszer-gazdaság mindazokat a tudományterületeket érinti, amelyek relevánsak az általános élelmiszer-gazdaság számára. Ennek megfelelően a Biokontrol folyóirat arra vállalkozik, hogy helyet biztosít az olyan agrár-, orvos-, műszaki-, kémiai-, biológiai tudományok területén született tudományos közleményeknek, cikkeknek, amelyek jelentőséggel bírnak az ökológiai gazdálkodás számra, olyan kutatási/vizsgálati irányokról adnak számot, amelyek szélesítik ismereteinket az agrárökológia vonatkozásában és bővíthetik az ökológiai gazdálkodás eszköztárát, illetve úgy szolgálják azt, hogy a felsorolt ökológiai gazdálkodást szabályozó jogszabályok előírásait tisztelik, és amelyek egyúttal elfogadják az ökológiai gazdálkodás felsorolt alapelveit.
A környezettudománytól a mezőgazdaság-tudományig széles tudományos szakterületeket felölelve a folyóirat rovataiban (környezetanalitika, ökotoxikológia, alkalmazott ökológia, táplálkozástudomány, valamint ökológiai növénytermesztés és állattenyésztés) olyan tudományos igényű munkákat, eredeti kutatási/módszertani eredményről beszámoló vagy áttekintő jellegű szakcikkeket kíván közzétenni, amelyek az egész tudományterület szakismereteit gyarapítják. Emellett örömmel szerepeltetünk olyan kritikai áttekintő tanulmányokat is, amelyek az ökológiai termesztést – akár pozitív, akár negatív értelemben – érintő szakterületeket tekintenek át. Hasonló, tudományos igényű folyóirat az ökológiai termesztés agrár- és környezettudományi szakterületén még nemzetközi szinten is ritka. Bízunk abban, hogy azzal megfelelő fórumot biztosítunk a hazai – vagy akár nemzetközi – szakmai köröknek, hogy közzétehessék eredményeiket, hozzájárulunk az egész tudományterület szakmai fejlődéséhez, a vonatkozó ökológiai és környezettudományi kutatás erősödéséhez. Az MTA doktoraiból, akadémikusokból és tudományos fokozattal rendelkező ismert kutatókból, tudósokból felálló szerkesztő bizottság, a közleményenként elvárt két független bíráló által adott cikkértékelés garanciát jelent arra, hogy a Biokontrol folyóirat az ökológiai gazdálkodás elfogadott tudományos lapjává válik.
Első számunk, melyet nagy örömmel nyújtunk át az Olvasóknak, tematikus összeállítás, amely a géntechnológiai úton módosított (GM) haszonnövények kérdéskörével, az ezekkel kapcsolatban felmerülő közgazdasági, technológiai, környezettudományi, ökológiai és táplálkozástudományi gondokkal foglalkozik. A téma súlya az ökológiai termesztés számára nyilvánvaló, hiszen a biogazdálkodás igen szigorú álláspontra helyezkedik a GM-növényekkel kapcsolatban: ezekre nézve semmiféle tűrési határt nem enged meg, termékeit egyértelműen GM-növényi anyagoktól mentesnek kívánja tartani. A GM-növények termesztése az ökológiai termesztés számára elfogadhatatlan, és az iparszerű köztermesztésbe vont GM-növénytáblákról e fajták keresztbeporzás vagy horizontális géntranszfer útján történő terjedése kérdésessé teszi az együtt-termeszthetőség (koegzisztencia) lehetőségét is.
Székács András – Roszík Péter
(bioKontroll Folyóirat 2010. november)
