Beszélő növények

A növények egymás közötti kommunikációját számos tudományos kísérlet bebizonyította. Nemrégiben „Az intelligens fák” című új, tudományos kisfilmben Suzanne Simard, a British Columbia Egyetem ökológusa mutatta be felfedezését, miszerint az erdő elképesztően bonyolult földalatti kommunikációs-kapcsolati hálózattal rendelkezik, mely lehetővé teszi a fák számára, hogy egymással összekapcsolódva információcserét folytassanak.

„A talajban egy egész más világot találunk: egy világot, tele végtelen számú csatornával, melyek összekötik a fákat, lehetővé téve köztük a kommunikációt, egyetlen élő szervezetté alakítva az erdőt. Mintha egy különleges intelligenciával állnánk szemben” – mondta Suzanne. Ez a hálózat rendkívül sűrű és néha több száz kilométernyi távolságba is elérhet. E kommunikációs rendszeren keresztül a fák „beszélgetnek” egymással és tápanyagokat továbbítanak egymásnak. Ez úgy valósulhat meg, hogy a földfelszín alatt egy rendkívül szövevényes, finom, vékony gombafonalakból (micélium) álló hálózat áll működésben.

Suzanne Simard több éven keresztül vizsgálta-e hálózatot, izotópos nyomkövetővel mérte és vizsgálta a kommunikáció irányát, résztvevőit, az egyes kémiai anyagok mozgási útvonalát. Felfedezte például, hogy ha egy fát rovartámadás ér, akkor az kémiai figyelmeztető jeleket indít a többieknek, hogy időben felkészüljenek a védekezésre. A fák e hálózaton keresztül egymást támogatják. Egymás közötti kommunikációjuk mindig kétirányú, ezáltal tud megvalósulni a kölcsönösség, például, ha az egyik ad egy kis szenet az egyik fatársának, akkor az majd egy másik alkalommal segít.

Az úgynevezett anyafák például néha akár száznál is több fához csatlakoznak. Felismerik saját csemetéiket, akiket mindenféle tápanyaggal látnak el, a növekedés idején négyszeres mennyiségű vizet, szenet, nitrogént, foszfort küldenek nekik. A kutatónő az izotópos nyomkövetővel azt is feltárta, hogy amikor egy anyafa sérülést szenved, vagy élete végéhez közeledik, akkor elkezd „bölcsesség üzeneteket”, például védelem jeleket küldeni a következő generáció számára, segítve ezzel az adott fa túlélési esélyeit.

Egy másik tudományos felfedezés hasonló kapcsolatot mutatott ki például a paradicsomnövények között is. Miután a növénytermesztésben az új növényvédelmi irányzatok egyre inkább az élőlények egyedi igényeire, ezzel egyidejűleg a kémiai hatóanyagok körének szűkítésére koncentrálnak, a növények élettanának mélyebb megértése óriási új lehetőségeket kínál a jövőben alkalmazott növényvédőszerek tekintetében.

https://impressmagazin.hu
(Biokultúra 2020/4-5)