Bio dió ültetvény Osliban
Osli nevének említésére sokunknak az első, ami eszébe jut, az a több mint 40 hektáron elterülő bio dióültetvény. Hogyan kezdődött ennek a gyümölcsösnek az életútja?
Klapka György üzletember álmodta meg ezt az ültetvényt, szeretett volna valami olyat létrehozni, amit gyerekei, unokái is folytathatnak, ha ő már nem lesz. Sok gyümölcsfaj viszonylag rövid időn belül kiöregszik, míg a hosszú távú befektetést keresve jutott el a diótermesztés ötletéhez. Számos szakirodalmat elolvasott a témában, elutazott különböző országokba, többek között Franciaországba, hogy tanulmányozza a diótermesztést. Sok év kemény kutatómunkája előzte meg a telepítést, annak érdekében, hogy valóban maradandót hagyjon örökségül. Megtalálta a legmegfelelőbb diófajtát, ami a helyi klímához alkalmazkodva igen nagy terméshozamot igért. Jelenleg körülbelül 8.000 db bio diófa büszkélkedik, a több mint 40 hektáros ültetvényünkön. Klapka úr halála után idősebbik lánya Dr. Brazda Nicole szerette volna folytatni édesapja álmát és átvette az ültetvény gondozását, a fák ápolását.
– Az utóbbi évek nagy nehézségek elé állították a gazdálkodókat. Gondolok itt a dióburok-fúrólégyre, illetve az idei év aszályos időjárására. Milyen hatással volt ez az ültetvényre?
– Az ültetvényben minden évben vannak kihívások, amiket meg kell oldani. A dióburok-fúrólégy ellen minden évben egyre jobban sikerül a védekezés, ezt a megfelelő technológia kidolgozásával és finomításával értük el. A védekezés alapja a rovar fenológiájának ismerete és rajzásdinamikájának nyomon követése. Az idei évben a korábbiakkal ellentétben 8-10 nappal korábban jelentek meg az első hím egyedek. Így az első védekezést is korábban kellett elkezdeni.
Idén megfigyelhető volt, hogy az aszály következtében kisebb volt az egyedek kelése és a számuk megnőtt, amikor a csapadék hatására a talaj és levegő hőmérséklete visszahűlt.
A nagy hőség a fákat is megviselte, a sokkot próbáltuk megfelelő lombtrágyákkal csökkenteni. Ennek köszönhetően a diók mérete nálunk jól alakult, 70%-a 34 mm feletti. Sajnos így is kialakultak ligetek az ültetvényen belül, ahol a fákról már augusztus végén lehullottak a levelek. Ezeken a területeken diót sem tudtunk betakarítani.
– Milyen fajták lettek telepítve? Illetve ezek közül melyik tűnik a legellenállóbbnak a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben?
– Az ültetvény nagy részében Alsószentiváni 117 van ültetve, illetve Tiszacsécsi 2 porzóként. De megtalálhatók egyéb fajták is az új telepítések között, teszteljük melyek a legígéretesebbek egy esetleges technológiaváltáshoz. A kísérletben a következő fajtákat figyeljük: Alsószentiváni 118, Alsószentiváni kései, Milotai M10, Tiszacsécsi 83, Bonifác, Milotai bőtermő.
A kísérletet az elmúlt években tapasztalt anomáliák miatt kezdtük el, mivel jelentősen megváltoztak az éghajlati viszonyok. Egyre gyakoribbak a késői fagyok, amelyek nálunk is komoly termés kiesést okoztak. A később induló fajtával tudjuk a tavaszi fagykár kockázatát csökkenteni. A korai és később érő fajtákkal a betakarítást meg tudjuk nyújtani, ezzel csökkentjük a munkacsúcsot és a kedvezőtlen időjárás esetén is tudunk termést betakarítani. Az eltérő fajták másképpen állnak ellen a betegségeknek, illetve megfigyelhető, hogy bizonyos fajtákat a dióburok-fúrólégy is szívesebben károsít. Ezek a fák indikátorként szolgálnak.
– Sokan úgy gondolják, hogy a dió nem igényel különösebb gondoskodást, odafigyelést. Valóban így van ez?
– Ez a vélekedés úgy gondolom a utóbbi években megváltozott. Az országban több helyen megfigyelhető volt, hogy a házaknál a dióburok-fúrólégy teljesen tönkretette a termést. Rengetegen megkerestek azzal, hogy mit lehet tenni az ellen, hogy ne menjen tönkre a diótermésük.
Ültetvény szinten nagyon fontos a fák ápolása, növényvédelme, tápanyag utánpótlása. Ilyen sűrű állományban a gombabetegségek is nagy kárt eredményezhetnek. A dióburok-fúrólégy egy elhanyagolt ültetvényben akár 90-100%-os kárt is okozhat.
A védekezés roppant összetett, nagy szaktudásra, megfelelő időzítésre és speciális gépekre van szükség. Nem ritka, hogy 15-20 méter magasba kell feljuttatni a növényvédőszert. Ezt otthon nehezen lehet megoldani.
– Van valamilyen különleges, a termesztés során alkalmazott bio praktikátok, amit szívesen megosztanátok az olvasóinkkal?
– Különleges praktikánk nincs, próbálunk minél kíméletesebben beavatkozni a természet életébe, ezzel fenntartani a biodiverzitást. Az ültetvény talaja füvesítve van, idén kialakítottunk olyan zöld területeteket, ahova több virágzó növényből álló társulást vetettünk. Rengeteg állatot és rovart lehetett itt megfigyelni. Sok kihelyezett madárodúba fészkeltek be madarak.
Tavasszal megjelentek a diólevéltetvek, de a katicák megszűntették a problémát.
Próbálunk minél kevesebbszer védekezni, akkor is célirányosan az adott kártevő ellen.
– Milyen termékeket találhatunk meg a termékpalettátokon? Feldolgozott és feldolgozatlan értékesítés is történik?
– A termékpalettánkat igyekszünk fejleszteni. Eddig volt a héjas dió, az osztályozott, pucolt dióbél, majd elkezdtük gyártani a hidegen sajtolt dióolajat és tavaly a darált dióbelet is. Természetesen ezek mind a Biokontroll által minősített bio termékek.
Terveink között szerepel a bio dióliszt, és esetleg kozmetikumok alapanyagaként hasznosítani a termést, de ezeket még tesztelnünk kell.
Partnereink, vásárlóink igényeihez igazodóan alakítjuk a szortimentet.
– Ezek a termékek a külföldi piacon is jelen vannak vagy kizárólag Magyarországon belül történik értékesítés?
– Természetesen a külföldi piacon is igyekszünk helyt állni, ahogy Magyarországon is. Sok vásárló próbál bio termékeket vásárolni, viszont a bionak mindig is magasabb volt az ára, mert az előállítása is magasabb költséggel jár. Igyekszünk az árainkat úgy igazítani, hogy a hétköznapi emberek is meg tudják vásárolni. Elmondhatjuk, hogy olcsóbban értékesítjük minősített, héjas diónkat mint a nagy üzletláncok.
A külföldi piacon lényegesen magasabb a héjas bio dió értékesítés. A magyar biodiót nagyon szépnek, egészségesnek tartják, legyen az héjas, vagy pucolt.
– Tagjai vagytok a Crowd Farming mozgalomnak, amely lényege, hogy bárki örökbe fogadhat egy számára tetszőleges fát, melynek nyomon követheti az életútját. Ezt hogyan kell pontosan elképzelnünk?
– Európa szerte vannak örökbefogadóink a Crowd Farmingon keresztül. Ez egyfajta közösségi támogatási rendszer. Az örökbefogadási díj befizetésével hozzájárul az ápolási költségekhez, cserében képeken követheti a fa fejlődését egy applikáción keresztül igény esetén meglátogathatja a diófáját. Szüret után az örökbefogadók kapnak a fa terméséből 5 kg héjas bio diót, valamint 2*250 ml hidegen sajtolt bio dióolajat jutaszövetbe csomagolva.
– Mit tekintetek a legnagyobb sikereteknek?
– Talán a Crowd Farmingot, ez által sok országban megismernek bennünket, és boldogan látjuk, hogy akik egy évben örökbe fogadtak tőlünk egy fát, azok nagy részében a következő évben is megújítják az örökbefogadásukat.
– A jövőre nézve milyen terveitek vannak?
– Rengeteg tervünk van, szeretnénk továbbfejlődni, az új kihívásoknak megfelelni, partnereket találni. Növelni szeretnénk a termésmennyiségünket, modernizálni az üzemünket, új gépeket beszerezni, amivel csökkenteni tudjuk a munkaerő igénybevételét. A jelenleg futó kísérleteink kiértékelését követően, megfelelő irány kiválasztásával még hatékonyabbá tenni a gazdálkodást.
– Mit tanácsolnál azoknak a gazdálkodóknak, vagy leendő gazdálkodóknak, akik diós ültetvény telepítésén törik a fejüket?
– Gondolja át alaposan és informálódjon, mielőtt elkötelezi magát egy ilyen nagy projekt mellett. Legyen egy víziója, amit el akar érni. Készüljön fel a rengeteg akadály leküzdésére. Nagyon fontos a szakértelem, a megfelelő emberekkel való kapcsolat kialakítása. Tőkeerős háttér kell a beruházáshoz, az eszközök beszerzéséhez és az ültevény létrehozásához. Fel kell készülni, hogy sok idő mire termőre fordul az ültetvény és lassú a megtérülés.
Bujtás Olimpia
(Biokultúra 2022/4-5)
