Biogazdálkodás 2050-re

Az élelmiszerbiztonság a 21. század egyik legnagyobb kihívásává vált. A francia Nemzeti Kutatási Központ (Centre National de la Recherche Scientifique, CNRS) tudósai által készített, ez év júniusában közölt tanulmány szerint 2050-re egy organikus, fenntartható, a biológiai sokféleség szempontjából kedvező agrár-élelmiszeripari rendszert lehetne megvalósítani Európában, mely lehetővé tenné a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését.

A javasolt forgatókönyv három fő alkotóelemre épít. Az első az étkezési szokások megváltoztatása, kevesebb állati eredetű termék fogyasztásával, lehetővé téve az intenzív állattenyésztés mérséklését és a takarmányimport megszüntetését. A második pillér az agroökológia elveinek alkalmazása, a hosszú, változatos, nitrogénmegkötő hüvelyeseket tartalmazó vetésforgó-rendszerek elterjesztésével, lehetővé téve a szintetikus nitrogén műtrágyák és növényvédő szerek mellőzését.

A harmadik fő tényező a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolása, amelyek gyakran nincsenek egymással összekapcsolva és rendkívüli mértékben specializálódott területekre koncentrálódnak. Ez lehetővé tenné a képződő trágya optimális újrafeldolgozását is.

E forgatókönyv segítségével meg lehetne erősíteni Európa autonómiáját, táplálni a 2050-re várható népességet, folytatni a gabonafélék exportját olyan országokba, ahol emberi fogyasztásra használják fel, és mindenekelőtt jelentősen csökkenthető lenne a mezőgazdaságból származó vízszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Forrás: www.elobolygonk.hu
(Biokultúra 2021/4)