Biogazdálkodó település
A biotermesztés ellenőrzése során egyre inkább szembesülnöm kellett azzal, hogy a követelményeknek – amit a hatszögű ábrával próbáltam érzékeltetni – a jelenlegi működési formában dolgozó termelő üzemek csak igen nagy nehézséggel és áttételezéssel tudnak eleget tenni. A társadalom és ezzel együtt a mezőgazdaság átalakulása immár nagyobb teret enged az újszerű kezdeményezéseknek, felvillantva egy egységes, harmonikusan működő biogazdálkodó település megvalósításának reményét.
A település működésének alapját a termőföld jelenti. Ezzel szemben igen magasak a követelmények, hiszen a sikeres gazdálkodás kulcsa az élő talaj, ami gazdag talajlakó szervezetekben és tápanyagokban.
A gazdálkodás második láncszemét a növények alkotják. Fontos szerep jut a tájat is meghatározó természetes erdőknek és legelőknek. A termesztett növények vetésforgójában szerepelnie kell a talajt javító takarmánynövényeknek (lucerna, here-füves), gabonaféléknek, kapásnövényeknek, zöld trágyanövényeknek. A növényeket úgy kell megválasztani, hogy terméstömegük biztosítsa a település állatainak takarmányozását, a lakosság élelmiszerellátását és a megfelelő termésmennyiséget, ami frissen vagy feldolgozva piaci értékesítésre kerül.
Az álló kultúrák (gyógy- és fűszernövények, szőlő, gyümölcsös) telepítésénél fontos szempont, hogy a környezetbe természetesen illeszkedve, tájhonos fajtákkal történjék.
Az állatvilág természetes egyensúlyának fenntartására az erdő, erdősáv, legelő területeken a biogazdáknak szintén törekedniük kell. Úgyszintén a lakott területeken belül is szervezett védelemre van szükség madáretetők, búvóhelyek kialakításával. A haszonállatok számát a takarmányterület nagysága, a szervestrágya-igény, a helyi fogyasztás és az értékesítési feltételek szabják meg. Az állatok trágyája kerüljön vissza a termőterületekre, megvalósítva a tápanyag körforgását. Végül az állatok a településen igavonóként is számításba jöhetnek.
Az energiaforrások megválasztásakor a helyi adottságok feltárása az elsődleges feladat, amellyel lényegesen csökkenthető a kívülről vásárolt elektromos-, szén- és szénhidrogén energia. A környezet védelme érdekében a levegő szennyeződését okozó gépek, kazánok beszabályozása és rendszeres ellenőrzése szükséges.
Elengedhetetlen az állat- és növényorvoslásban felhasznált vegyi anyagok korlátozása, nyilvántartása, alkalmazásuk pedig csak indokolt esetben, megfelelő szakértelem mellett végezhető.
Fontos a háztartási hulladékok elkülönített gyűjtése és újrahasznosítása.
Az ily módon előállított teljes értékű élelmiszer biztosítaná a település lakóinak ellátását, a felesleg eladása pedig értékesítési szövetkezeteken keresztül történhetne. A mezőgazdasági tevékenység kiegészülhet helyi vagy könnyen beszerezhető természetes anyagokból kézzel vagy egyszerű gépekkel végzett kézműves tevékenységgel (pl. szőttes készítés, kosárfonás, fafaragás).
Dr. Győrffy Sándor
(Biokultúra 2015/6)