Biogyümölcsösök korszerű növényvédelme
Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak.
Kora tavaszi teendők
Jóllehet az ökotermékek jövedelmezősége elvileg jóval magasabb, mint a hagyományos termékeké, de ez csak megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállítása esetén realizálódik. A jövedelmező biotermesztés professzionális megközelítést igényel: a magas minőség és mennyiség eléréséhez nem lehet extenzív módon gazdálkodni. Most induló sorozatunkkal a jövedelmező biogyümölcs- és -zöldségtermesztéshez javaslunk korszerű, új növényvédelmi technológiákat.
A lemosó kezelések szerepe a biogyümölcs-termesztésben
A gyümölcstermesztés eredményes növényvédelmét alapvetően meghatározza a jó időben és megfelelő készítménnyel elvégzett lemosó permetezés. A lemosó kezelések valamilyen olajos készítménnyel történnek, melyek közül sokféle kapható a hazai piacon. Kiemelnénk a paraffinolaj alapú készítményeket (Vektafid A, Vektafid S, Nevikén), valamint az olajos mészkénlét (Tiosol), melyek fizikai és kémiai tulajdonságai kiemelkedően jó hatékonyságot biztosítanak. A kórokozók és kártevők áttelelő, illetve fertőzésindító alakjait a kora tavaszi rügyfakadáskor, vagy akár egérfüles állapotban elvégzett lemosó kezeléssel tudjuk leginkább elpusztítani, a túl korán végzett lemosás nem megfelelő hatékonyságú. Fontos a bőséges lémennyiség, valóban lemosás legyen a lemosás. Az előírt koncentrációt is fontos betartani, különösen a fakadás után, nehogy perzselés következzen be.
A paraffinolaj készítményeknek a közvetlen növényvédelmi hatáson felül nagyon fontos szerep jut a levéltetvek vírusterjesztésének megakadályozásában. A paraffinolaj ugyanis deformálja a levéltetvek bonyolult szívó szájszervét, ezzel megakadályozza, hogy a vírust a kártevő bejuttassa a növénybe.
A kártevő előrejelzés fontossága a szezon kezdetén
Számos fontos kártevő már kora tavasszal, az első meleg napokon rajzásnak indul és ha nem észleljük jelenlétüket, súlyos kárt fognak okozni. Ilyen kora tavasszal rajzó kártevő pl. az alma bimbólikasztó bogár. Az első meleg márciusi napon, amikor a 15-16°C-t eléri a hőmérsékletet, elindul rajzása. A legegyszerűbb szemrevételezéssel ellenőrizni mennyiségüket: az almaágakon mászkáló 4-5 mm-es barnásszürke tömzsi ormányosbogarak a kártevők. Ha egy lefordított esernyőt tartunk a fa alá és a fölötte lévő ágakat egy bottal megkopogtatjuk, a kártevők az esernyőre hullanak és így mennyiségük jobban megállapítható. A bimbólikasztó bogár nőstények párosodás és a fakadó rügyeken végzett érési táplálkozás után a rügyekbe helyezik petéiket, majd a kikelő lárva a virágbimbókban fejlődik, kirágva a termőrészeket, súlyos terméskiesést okozva. A védekezés ellene ökológiai gazdálkodásban is lehetséges, de a kezeléseket nagyon korán kell elvégezni: az imágók rajzásakor Novodor FC készítmény 3-4 l/ha-os dózisával kell permetezni*, amit, ha a nőstény bogarak elfogyasztanak, jelentősen lecsökken a peteprodukciójuk, és sokkal kevesebb utódot hoznak létre. Ha nagyon sok a rajzó bogár, érdemes a Novodor-t természetes piretrin készítménnyel keverve kijuttatni.
Sajnos a Novodor kezelés nem kombinálható a lemosó permetezéssel, mivel az lúgos kémhatású anyagokkal történik, melyekkel a Novodor nem keverhető.
Oda kell figyelni a bimbólikasztókkal együtt és egyforma módon károsító áttelelt almailonca hernyókra is. Ha az előző szüretkor nagy volt az ilonca kártétel, akkor most tavasszal súlyos virágkártételre számíthatunk, mely 50-80% terméskiesést is okozhat. Ny-Európában a Capex nevű granulovírussal lehet rügyfakadáskor és egérfüles állapotban az első meleg tavaszi napokon védekezni ellene. Nálunk egyelőre a Dipel és a Laser használható.
Szintén komoly terméskiesést okozhatnak a poloskaszagú gyümölcsdarazsak az alma- és szilvatermesztésben. E kártevők is korán rajzanak, a kis, 5-7 mm-es darazsak már virágzás előtt elindulnak. Jelenlétük és mennyiségük fehér színű ragadós lapokkal mutatható ki. E lapokat virágzás előtt egy héttel ki kell helyezni a gyümölcsösbe. Ha előrejelzésre használjuk, elegendő 5-6 fán elszórtan kihelyezni fánként 2-4 fehér lapot. Kisebb gyümölcsösben gyérítésre is alkalmas a fehér ragacslap, ha a fa magasságának minden méterére 2 db-ot helyezünk. A kártevő megjelenése után 5-7 nappal célszerű a kezelés, melyre ökológiai gazdálkodásban a Quassia főzet a legalkalmasabb.
Április elejétől ki kell helyezni a gyümölcsösben a legfontosabb molykártevőket fogó feromon csapdákat. Az aknázómoly és a keleti gyümölcsmoly csapdákkal érdemes elkezdeni, majd április közepén a szilvamoly, almamoly csapdák következhetnek, végül május közepén az almailonca és a barackmoly rajzás kezdetére lehet számítani. Fontos, hogy a csalétkeket 4-5 hetente frissre cseréljük és hetente 3-4 alkalommal ellenőrizzük és írjuk is fel a fogásokat. A megfelelő permetezési idők megállapításához a csúcsrajzások nyomonkövetése fontos.
Lepkekártevők ellen a Dipel ES általánosan használható, a Madex almamoly ellen alkalmazható almatermésűekben és dióban, a Laser pedig az almatermésűekben valamennyi fontos molykártevő ellen.
Feromon légtértelítés a gyümölcstermesztés növényvédelmének alapja
A technológia a kártevő gyümölcs- és szőlőmolyok párosodását gátolja. Alkalmazásakor az ültetvény légterébe nagy töménységben juttatjuk ki a kártevő molylepke faj szexferomonját úgy, hogy az a teljes ültetvényt folyamatosan beborítsa. A szexferomon kijuttatására speciális párologtatók (diszpenzerek) szolgálnak, melyek gyárilag vannak feltöltve a célkártevő faj feromonjával. Ezeket az eszközöket kell egyenletesen kihelyezni az ültetvényben, a hajtásokra rácsavarva, célkártevőtől függően 500-1000 db/ha mennyiségben. Évente egy, rajzás előtti kihelyezés szükséges, a szőlőmolyok ellen általában április elején, a gyümölcsmolyok ellen április közepén kell a kihelyezést elvégezni. A párologtatókból folyamatosan kiáramló nagy mennyiségű szexferomon a teljes szezonban elfedi a nőstények természetes feromonját, ezért a hímek nagy része nem talál rá a nőstényekre. Így a párosodás nem jön létre, vagy késést szenved, tehát a nőstények megtermékenyülése és peterakása elmarad. A konfúziós technika alkalmazása 5 ha fölötti ültetvényekben optimális, bár kisebb területeken is működhet eredményesen. A légtértelítés almamoly, almailonca (Isomate CLR), keleti gyümölcsmoly, szilvamoly (Isomate OFM rosso), barackmoly (Isonet A), illetve tarka és nyerges szőlőmoly (Isonet L plus) ellen használható. A technológia helyes alkalmazásával soha nem látott mértékben szorítható vissza a molykártétel, így az első osztályú, prémium minőségű biogyümölcs előállítását teszi lehetővé.
Kártevők és kórokozók elleni védelem a betakarításig
A tápanyagellátottság és kondíció
A biogyümölcsös megfelelő tápanyagellátása sokkal nagyobb kihívást jelent a termelők számára mint hagyományos termesztésben, ahol ez szintetikus műtrágyákkal könnyen megoldható. Az ökológiai gazdálkodásban az NPK bevitel csak szervestrágyával és komposztált természetes anyagokkal oldható meg, ezek azonban nehezen elérhetők, és ritkán állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben*. Ezért nagyon fontos mindent megtenni annak érdekében, hogy a talaj gazdag élővilága segítse a növény tápanyag felvételét és növekedését. Erre több lehetőség is van.
Az úgynevezett baktériumtrágyák (pl. Baktofil, Phylazonit, Azoter stb.) alkalmazásával olyan mikroorganizmusokat juttatunk a talajba, amelyek fokozzák a levegőből származó nitrogén megkötését, a növény számára felvehetővé teszik a foszfort és káliumot, továbbá cellulózbontó hatásuknak köszönhetően további tápanyagokat tesznek felvehetővé a növény számára. A hasznos talajbaktériumok emellett gyökérnövekedés serkentő, valamint a kórokozók ellen védő anyagokat is termelnek, javítva ezzel a növény ellenálló képességét.
A növény talajból támadó kórokozóival szemben jelent megoldást egy másik hasznos mikroorganizmus, a Trichoderma alkalmazása. A hazánkban kapható ilyen készítmény a Trifender. A talajra permetezett készítményt (1%-os oldatban) sekélyen be kell forgatni, vagy jó megoldás eső előtt kezelni, hogy az eső bemossa a hatóanyagot a talajba. A Trichoderma asperellum antibiotikus hatású anyagokat termel más (kórokozó) mikroorganizmusok ellen, továbbá elpusztítja a kórokozó gombák gombafonalát és elfoglalja az életteret más gombák elől. Növényi növekedést serkentő anyagokat (pl. hormonok) is termel. Cellulózbontó hatása is van, bizonyos mikroelemeket felvehetővé tesz a növények számára. A gyökérrendszer környezetében lévő káros hatású anyagokat (enzimek, toxinok) közömbösíti, lebontja. Indukált, szerzett rezisztenciát alakít ki a növényekben, még a kórokozók támadása előtt, így a növényeket „immunizált” állapotba hozza. Elősegíti a növények gyökérzetének egészséges fejlődését, amivel a víz- és tápanyagfelvétel lehetőségeit javítja. Fokozza a növények növekedését, javítja a stressztűrő képességüket.
A növény ellenálló képességét, kondícióját levélen keresztül ható természetes anyagokkal (pl. huminsavak, talaj és növény eredetű ásványi anyagok stb.) is javíthatjuk. Különösen stresszhelyzetekben mutat a növénykondícionálás látványos hatást. Gyümölcsösökben a Hungavit A készítmény alkalmazásával a növény tápanyagellátottsága optimalizálható, mintegy beállítja a növényben az adott időszakban éppen optimális mennyiségű tápanyagok szintjét. Így a szárazság és hidegstresszt a növény jobban tűri, ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben és kiegyenlíti az évjárathatást. Természetesen mindezzel jelentős termésmennyiség növekedés és minőségjavulás érhető el. A Hungavit A kijuttatása a terméskötődéstől érés kezdetig javasolt 3-5 alkalommal, 1-5%-os koncentrációban. E készítmények alkalmazásával elősegítjük a jó egészségi állapotot és a megalapozzuk a magas terméshozamot. A termés megvédése a következő feladat, ami szüretig folyamatos odafigyelést igényel.
A növényvédelem lehetőségei
A különböző gombabetegségek ellen a réz- és a kénkészítmények alkalmazhatók. Erről most nem írunk külön, mivel régi, jól ismert és bevált módszerről van szó. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a széles termékpalettáról a jobb minőségű termékeket (pl. Thiovit Jet – kén, Kocide 2000 – réz) érdemes választani, mivel nagy a minőségbeli szórás, ami többnyire a szemcseméretben nyilvánul meg. A túl nagy szemcseméret nem véd hatékonyan, a túl kicsi pedig fitotoxicitást okoz.
Kártevő lepkék elleni védekezés
A kártevők elleni védekezés alapvető fontosságú a biogyümölcstermesztésben. Közvetlenül a terméseket többnyire különböző molylepke fajok hernyói károsítják. Ezek ellen szerencsére már számos hatékony biológiai növényvédelmi eljárás létezik.
A gyümölcsmolyok ellen a leghatékonyabb módszer a feromon légtértelítéses technika. E módszer alkalmazása során a gyümölcsösbe vagy szőlőbe a kártevő lepkék szexferomonjait juttatjuk ki olyan töménységben, hogy a mesterséges feromonillat elfedje a nőstény molyok természetes illatkibocsátását. Ezáltal a hím lepke nem talál rá a nőstényre és ezért a párosodás elmarad. A mesterséges szexferomont speciális párologtató eszközök ún. diszpenzerek segítségével juttatjuk ki. Hazánkban a japán Shin-Etsu cég csúcsminőségű diszpenzerei, az Isomate-Isonet termékek vannak forgalomban. A technológiáról előző számunkban részletesen írtunk, amit mégis fontosnak tartunk újra megjegyezni az az, hogy a feromon légtértelítés megbízható működéséhez nagy összefüggő terület, magas hatékonyságához pedig alacsony szintre szorított kártevő molypopuláció szükséges. Kis gyümölcsösökben (pl. 1 ha alatt) ezért a rovarölő szeres védekezések jelentenek megoldást a molykártevők ellen. Ugyanerre van szükség a feromon légtértelítés mellett is, ha olyan erős a kártevő populációja, hogy a légtértelítéssel önmagában nem tudjuk a párosodást tökéletesen meggátolni (a sok moly, ha közel repül egymáshoz, látás alapján is egymásra talál). Ilyen helyzetekben a biológiai rovarölő szerekhez lehet nyúlni.
Biológiai rovarölő szerek
A lepkehernyók ellen általánosan hatékony a Bacillus thuringiensis kurstaki (BTK) alapú biológiai rovarölő szer. A formulázott készítmények (Dipel, Dipel ES) nem élő baktériumokat, hanem azok által termelt toxinkristályokat (BT toxin) és nyugvó állapotú spórákat tartalmaznak, ezért stabil készítmények, nem igényelnek hűtést, 2-3 évig eltarthatók hatékonyságvesztés nélkül.
A BTK csak lárvaölő hatású, gyomorban ható anyag. A gyümölcstermesztésben elsősorban a sodrómolyok (almailonca, ligeti sodrómoly, rügysodró tükrösmoly) ellen kiemelkedően hatékony. E kártevők áttelelő L2-L3 lárvái már igen korán, rügyfakadástól károsítanak, sokszor a virágok termőinek elrágásával komoly terméskiesést okozva. Ellenük különösen almaültetvényekben javasolt egérfüles állapottól 1-2 kezelés a Dipel/Dipel ES 2 kg-l/ha-os dózisával.
A gyümölcsmolyok közül a Dipel a barackmoly ellen kiemelkedő, a keleti gyümölcsmoly és szilvamoly ellen jó hatékonyságú.
Az almamoly ellen azonban a Bacillus thuringiensis az első nemzedéknél még jó, később azonban a nyári-nyárvégi alkalmazások során már gyakran gyenge hatékonyságot mutat. Ennek az almamoly nagy ellenállóképessége az oka: a nyárvégi nemzedéknél a közvetlenül az almákra rakott petékből kikelő almamoly lárva azonnal berág a gyümölcsbe, és így többnyire nem veszi fel a halálos dózist a BT toxinból. Az időlegesen legyengülő almamoly hernyó kiheveri a BT toxin „mérgezést”, és kárt okozva kifejlődik belőle a következő lepkenemzedék.
Új szelektív hatóanyag: almamoly-granulovírus
Almafajtáknál érdemes egy sokkal hatékonyabb, szuperszelektív szerre bízni a moly elleni védelmet: az almamoly granulovírus a BTK-nál sokkal hatékonyabban pusztítja az almamolyt, ugyanis 1-2 vírusrészecske felvétele elegendő lehet a lárva elpusztulásához. Az idei évtől engedélyt kapott Madex egy ilyen granulovírus alapú biológiai rovarölő szer. A szuperszelektív vírus csak az almamolyt betegíti meg, más élőlényre nincs semmilyen hatással.
A formulázott permetszer rendkívül koncentrált, ezért csupán 100 ml szükséges belőle hektáronként. A formuláció igen stabil, felhasználásra kész (nem kell hozzá sem táplálkozás serkentő, sem UV védő adalékanyag), hűtve tárolandó, de +5°C-on két évig, -18°C-on hat évig hatásvesztés nélkül eltartható. A Madex permetezésével kettős hatást lehet elérni:
-
Azok az almamolylárvák, amelyek kelés után nagy mennyiségű vírust vesznek fel 3-4 napon belül, még L1 állapotban elpusztulnak. Utánuk jelentéktelen felszíni heg marad az almán, amely szüretig többnyire el is tűnik. Így közvetlen gyümölcsvédelmet valósítunk meg.
-
Azok a lárvák, amelyek csak kisebb mennyiségű vírust vesznek fel, azok csak a későbbi lárvastádiumokban pusztulnak el, tehát károsítást okoznak az almában, de legkésőbb bábozódásig azok is elpusztulnak. A vírussal fertőzött almamoly lárva nem tud meggyógyulni, tehát pusztulásával a következő nemzedék egyedszáma is csökken.
Ezért a Madex egy hosszútávú populációredukáló hatással is rendelkezik. Annak érdekében, hogy e hatáson felül a kártételt is megelőzzük, mindenképpen az első nemzedék ellen kell a Madex-es kezeléseket elkezdenünk. Ennek négy fontos oka van:
-
Az első nemzedék nőstényei még a hajtásokra, levelekre helyezik petéiket, a belőlük kikelő L1 lárvák 2-3 napig is vándorolnak, míg megtalálják a kis almákat. E vándorlás alatt testük nagy mennyiségű vírust tud összegyűjteni, ami a gyors lefolyású végzetes fertőzés alapja.
-
Ha ki akarjuk használni a granulovírus populációredukáló hatását, akkor az első nemzedéket kell megfertőzni ahhoz, hogy a második nemzedék egyedszáma csökkenjen.
-
A második nemzedék nőstényei már nem a hajtásokra, hanem közvetlenül a gyümölcsre rakják petéiket. A vírus felvételéhez bele kell kóstolnia a lárvának az almába, tehát a felszíni károsítás elkerülhetetlen. Azonban, ha csak a második nemzedék ellen alkalmaznánk a granulovírust, akkor ez a felszíni károsítás az érés előtt lévő almán már nem forr be olyan jól mint a kisebb almákon május-júniusban, ezért a felszíni berágás sokkal feltűnőbb. Emellett, a lárva sem veszi fel olyan valószínűséggel a nagy dózisú vírust, mint az első nemzedék esetén, hiszen azonnal be tud rágni az almába, nem kell azt keresgélnie. Így a mély károsítást is kevésbé tudnánk kontrollálni.
-
Van az almamolynak egy olyan genetikai programja, ami az első nemzedék egy részét közvetlenül áttelelőre küldi, tehát csak a következő évben fejlődik ki ezekből a következő nemzedék. Az első nemzedék granulovírus kezelésének elmulasztásával ezt a „trükkös” populáció-részt elengednénk, és a következő szezonban ezekből újra egészséges, vírusmentes almamolyok kelnének ki.
A Madex első alkalmazásának időzítését feromoncsapdás és hőösszegszámításos módszerrel lehet megállapítani. A hőösszegszámítást az első olyan naptól kell kezdeni, amikor már rajzik az almamoly (feromoncsapdák fogják a hímeket) és az este 9-kor mért hőmérséklet meghaladja a 16-17°C-t. E naptól a napi átlaghőmérsékletekből kivonunk 10°C fokot és az így kapott értékeket naponta összegezzük. Amikor az így számított aktív hőösszeg eléri a 85°C-t, akkor kell az első Madex kezelést elvégezni, az előírt dózis 100 ml/ha, 200-1500 l/ha lémennyiséggel kijuttatva. A kezeléseket erős napsütés esetén 6-8, egyéb esetben 10-12 naponta ismételni kell. Egy szezonban nemzedékenként 3 kezelés javasolt, biotermesztésben javasolt a Dipellel, illetve a Laserrel elegyíteni a készítményt. A Madex nagyon jó hatékonysággal kombinálható feromon légtértelítéses technológiával (Isomate) az almamoly hosszútávú visszaszorítása érdekében.
Új széles hatású rovarölőszer a biotermesztésben: spinosad
A spinozad egy új rovarölő szer hatóanyag az ökológiai gazdálkodás szerpalettáján. Magyarországon a SpinTor és a Laser készítmények tartalmazzák e hatóanyagot. A természetes Saccharopolyspora spinosa baktérium eredetű hatóanyag minden más rovarölőszertől eltérő, egyedi hatásmóddal rendelkezik. A sejtmembrán Na+ és Cl- forgalmát befolyásolja, ezzel akadályozza az ingerület-átvitelt az idegrendszerben, hasonlóan a nikotin típusú készítményekhez.
Ellentétben az előzőekben ismertetett Dipel és Madex készítményekkel a Laser nem olyan szelektív, lepkehernyók, bogárlárvák, tripszek, és a körte levélbolha ellen egyaránt hatékony. A ragadozó hasznos élő szervezeteket ugyanakkor kíméli, mérsékelten toxikus viszont a parazitoidokra (fürkészdarazsak).
A bioalma és -körtetermesztésben mindenképp helye van a spinosad-nak, hiszen az almamoly elleni védekezésben a szerrotációban és így az anti rezisztencia stratégiában fontos szerepe van, a biokörtésekben pedig a körte levélbolha ellen egy effektív és gyors hatású hatóanyag.
Feromoncsapdázás – alapvető előrejelzési módszer
A lepkekártevők rajzásának nyomon követésére a feromoncsapdák alkalmazása nagyon fontos. Mindig az ajánlás szerint a rajzás megindulása előtt ki kell helyezni azokat, és hetente legalább 3 alkalommal ellenőrizni is! A rajzás megindulása nagyon fontos információ, de hasonlóan fontos a rajzásdinamika nyomon követése is.
Célszerű minden csapdaellenőrzéskor felírni a fogásokat, és lekaparni a ragacslapról a belerepült kártevőket. A rajzáscsúcsok így könnyen megállapíthatók, ami segít a permetezések hatékonyságának és gazdaságosságának növelésében. Fontos, hogy a feromoncsapdákban az illatcsalétket 4-5 hetente újra cseréljük.
A levéltetvek elleni védekezés lehetőségei
Egyes időszakokban a levéltetvek okoznak még gondot a gyümölcstermesztésben. Ellenük a megjelenésükkor kell elkezdeni a védekezést, a bio növényvédelem eszközei a már felszaporodott levéltetű ellen nemigen hatékonyak. Ismert megoldás a könnyű nyári olajok (Vektafid A) vegetációban történő alkalmazása 0,5-1%-os koncentrációban. Ez a levéltetvek egy részét elpusztítja, de ami még fontosabb, hogy az olaj roncsolja a levéltetvek szívó szájszervét, ezzel a veszélyes növényi vírusok (pl. Sharka a szilvában) átvitelét meggátolja.
A levéltetvek elleni védekezés hatékonyságát lehet növelni az azadirachtin alapú biológiai rovarölő szerekkel is (Neem Azal). Az india Neem-fa magjából kivont olaj természetes kitinszintézis gátló hatóanyagot – azadirachtint – tartalmaz, de van a neem-olajnak repellens és táplálkozás gátló hatása is. A hatóanyag a levéllemezbe beszívódik (transzlamináris hatás), ezért a szívó kártevők onnan hosszú ideig fel tudják venni azt.
Az azadirachtin nagyon hatékony az aknázómolyok ellen is, de csak megfelelő időzítés esetén. Jó eredményekről számolnak be német biotermesztők az azadirachtin poloskaszagú alma- és szilvadarázs, valamint cseresznyelégy elleni alkalmazásáról is. Az előzőek ellen mindenképpen szükséges a fehér rovarfogó lapokat is használni, hogy lássuk, mikor kezd rajzani a kártevő. A fehér lapokat szilvában már a virágzás előtt 7-10 nappal ki kell helyezni, fánként 4-6 darabot. A fehér lapok egyrészt sok poloskaszagú gyümölcsdarazsat megfognak (kártevőgyérítés), másrészt támpontot nyújtanak az azadirachtinos kezelés idejének meghatározásához.
A poloskaszagú gyümölcsdarazsak ellen hatékony még a kvasszia is, a permetszert egyelőre kvassziaforgácsból házilag lehet elkészíteni.
Mit kezdjünk a cseresznyeléggyel?
A cseresznye- és meggy termesztésben a legnagyobb gondot a cseresznyelégy okozza. Az ellene való védekezésre ökológiai gazdálkodásban csak kevés lehetőség van. Tömeges csapdázása mérsékelheti a kártételt.
A cseresznyelégy csapdázására sárga színű, henger alakúra hajtott rovarfogó lapok alkalmasak. A sárga lapokat a fa lombkoronájába kell felfüggeszteni, a lombkorona magasságának minden méterére 1-2 db-ot helyezve. Fontos, hogy a fa tetején is legyen 2-3 fogólap, mert ott rajzik leginkább a kártevő. A fa északi oldalára nem kell fogólapot rakni. A sárga lapok fogását jelentősen meg lehet növelni illatcsalétek hozzárakásával. Az ilyen ún. TMA kártya egy olyan illatot párologtat ki, amely a nőstény cseresznyelegyeket vonzza. Ezzel a peterakás és a kártétel tovább mérsékelhető. Fontos, hogy a szín- és illatcsapdákat még a cseresznye sárgulása kezdetén kihelyezzük, hiszen az első cseresznyelegyek már ilyen korán elindulhatnak.
Nagyüzemi biocseresznyében persze nem lehet minden fára nagy számban színcsapdát kihelyezni. Itt az illatcsalival kombinált csapdák a rajzás nyomonkövetésére alkalmasak. Az első cseresznyelégy fogás után néhány nappal már el kell kezdeni a védekezést. A lehetőségek meglehetősen korlátozottak és bizonytalanok: az azadirachtinnal értek már el jó eredményeket, de többszöri alkalmazás szükséges az érésig. Többen számoltak már Vektafid A alkalmazásával kapcsolatban is jó eredményről. Érdemes lenne a spinozad hatóanyaggal is kísérleteket folytatni a cseresznyelégy ellen. Az almamoly elleni védelemhez hasonlóan kidolgozott bio növényvédelmi technológia egyelőre a cseresznyelégy ellen sajnos nem létezik.
László Gyula
Biocont Magyarország Kft.
(Biokultúra 2010/1-2)
A szerkesztő megjegyzése:
* Léteznek P és K pótlására alkalmas gyári készítmények is, ld. a Biokontroll szerlistáját.
** Csak a Magyar Biokultúra Szövetség tagegyesületének tagjai és a Biokontroll által ellenőrzött biogazdák használhatják legálisan.
