2013 aug 18

Biológiai növényvédelem Magyarországon

Nincs hozzászólás

Engedélyezett bio növényvédőszerek az ökológiai és az integrált gazdálkodásban

Az utóbbi években egyre több olyan növényvédőszer kapott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt Magyarországon, amelyek megfelelnek az ökológiai gazdálkodás szigorú feltételrendszerének és a biogazdálkodók eszköztárát bővítik az eredményesebb és jövedelmezőbb gazdálkodásukat elősegítve.
Megjegyzendő, hogy e készítmények korántsem csak az ökológiai gazdálkodásban, hanem az integrált növénytermesztésben is fontos szerepet játszanak, hiszen nagymértékben hozzájárulnak a kémiai növényvédőszer-felhasználás mérsékléséhez és ezzel a környezetterhelés és a szermaradványok csökkentéséhez.

Sajnos ma még éles törésvonal húzódik az öko- és az integrált gazdálkodás között. A hazai döntéshozók, hatóságok és sajnos az adott rendszerhez alkalmazkodni kényszerülő felhasználók is az integrált növényvédelmet kizárólag a kémiai növényvédelem kevéssé drasztikus készítményeivel képzelik el (megengedve „szükség esetén” a kemény anyagok használatát is), míg a bio növényvédőszereket mint az ökológiai gazdálkodás „futottak még” kategóriájába sorolják. Ez a sajnálatos helyzet hazai specialitás. Nyugat-Európában, de már Szlovákiában és Csehországban is sokkal komolyabban veszik a bio­készítmények szerepét a növényvédelemben. Nagyon jól példázta ezt a március 19-21-e között az észak-olaszországi Riva del Gardában megrendezett Future IPM – az integrált növényvédelem jövője című konferencia, melynek több mint 500 résztvevője volt és az előadások, illetve a poszterek nagy része egy IPM konferencián a biológiai növényvédelemről szólt. Vajon ez egy hazai integrált növényvédelmi tanácskozáson is így lenne? Lenne-e egyáltalán előadás biológiai növényvédelem témában?

Elsősorban a termelők, valamint minden a téma iránt érdeklődő számára jelen cikkel egy részletes áttekintést szeretnénk nyújtani a már hazánkban is elérhető biológiai növényvédőszerekről és technológiákról.

Mi is az a biológiai növényvédelem?

Egyszerű definícióval élve azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági károsítók (kártevők és kórokozók) természetes ellenségeinek felhasználása azok visszaszorítására, vagy teljes elpusztítására. A biológiai növényvédelem eszközeit különböző kategóriákba sorolhatjuk hatóanyagaik szerint, így megkülönböztetünk:

  • makro szervezeteket (hasznos élő szervezetek, ragadozók és parazitoidok);
  • mikro szervezetek (mikrobiológiai peszticidek);
  • botanikai peszticidek (növényvédelmi hatású növényi kivonatok);
  • biotechnikai eszközök (pl. feromon légtértelítéses párosodás gátlás).

Tekintsük át, hogy a fenti kategorizálás szerint melyek a hazánkban is engedélyezett biológiai növényvédelmi készítmények!

1. Makro szervezetek

Furcsa dolog a természetes ellenségeket növényvédelmi készítménynek nevezni, de hát a hazai engedélyeztetési gyakorlat ezeket is mint engedélyeztetendő „növényvédő szereket” kezeli.

✓ Ragadozó atkák

Amblyseius cucumeris. Egy apró ragadozó atka, mely hajtatott paprikában, tojásgyümölcsben, uborkában, sárgadinnyében alkalmazható a dohánytripsz és a kaliforniai virágtripsz ellen. 50-100 db szükséges belőle négyzetméterenként. Ismert ragadozó atka ezen kívül még a Phytoseiulus persimilis, mely hajtatásban, valamint a Typhlodromus pyri, mely szőlő- és gyümölcsültetvényekben fontos természetes ellensége a kétfoltos takácsatkának és más kártevő atkáknak.

✓ Ragadozó poloskák
Orius ragadozó poloska

1. ábra | Orius ragadozó poloska (Koppert jóvoltából)

Macrolophus caliginosus. Az egyik legszélesebb körben alkalmazott hasznos ragadozó. Hajtatott paradicsomban, paprikában és tojásgyümölcsben használják. Sokféle kártevőt elpusztít mind lárva, mind imágó formában: bagolylepke petéket, takácsatkákat és molytetveket egyaránt. A vezető paprika- és paradicsomtermelők mind alkalmazzák az integrált termesztésben.

Orius laevigatus. Hasonlóan az előző ragadozóhoz, e faj is hajtatásban vethető be. Fő táplálékát a tripszek, takácsatkák és a bagolylepke tojások teszik ki (1. ábra).

Katicabogár lárva

2. ábra | Katicabogár lárva (Kőrös Tamás felvétele)

Ragadozó rovarok közé tartoznak még a ragadozó gubacsszúnyogok (pl. Aphydoletes aphidimyza, Feltiella acarisuga), a fátyolkák (pl. Chrysoperla carnea), zengőlegyek (pl. Episyrphus balteatus), a közismert katicabogarak (pl. Coccinella fajok, Cryptolaemus, 2. ábra). Ezen rovarokat a nagy hasznos élő szervezet előállító cégek (pl. Koppert, Biobest) nagy tömegben gyártják, hazánkban e fajoknak nincs túl nagy jelentősége a biológiai növényvédelemben.

✓ Parazitoidok

Parazitoidoknak nevezük a paraziták azon csoportját, melyek parazitálás után elpusztítják a gazdaszervezetet. A biológiai növényvédelemben a fürkészdarazsak és fürkészlegyek sorolhatók ide.

Encarsia formosa, Eretmocerus eremicus. Az Encarsia formosa fürkészdarázs alkalmazása volt a hazai biológiai növényvédelem elindításának egyik legelső példája. Az Encarsia és az Eretmocerus fürkészdarazsak az üvegházi molytetvek (liszteskék) legfontosabb természetes ellenségei. Alkalmazásuk azért került előtérbe, mert a molytetvek olyan kártevők, amelyek legelsők a rezisztencia kialakításában. Tehát a kémiai rovarölő szerek viszonylag gyorsan hatástalanná válnak velük szemben, nincs más megoldás, mint a biológiai védelem. Az Encarsia inkább a szezon eleji hűvösebb időben működik jól, a forró nyári időszakban az Eretmocerus alkalmazása célszerű. Az Encarsia és Eretmocerus fürkészdarazsak kis kartonlapokra ragasztott bábok formájában kerülnek forgalomba, e lapocskákat kell a molytetvekkel fertőzött területre kihelyezni a károsító megjelenésekor. Egy négyzetméterre 2-9 Encarsiát számítsunk. Hazánkban a Biobest Encarsia, En-Strip és az Ercal készítmények kaphatók.

Aphidius colemani, Aphidius ervi, Aphelinus abdominalis. Ezek a fürkészdarázs fajok a levéltetveket parazitálják. Kíméletes biológiai permetezés technológiával kombinálva nagyon hasznos kiegészítői a levéltetvek elleni növényvédelemnek, de csak hajtatásban! Az általuk beparazitált levéltetvek néhány nap alatt elpusztulnak és ún. múmiaként maradnak a leveleken (3. ábra).

Aphidius fürkészek által parazitált levéltetű múmiák

3. ábra | Aphidius fürkészek által parazitált levéltetű múmiák (Kőrös Tamás felvétele)

Ezekben a levéltetű múmiákban fejlődik a fürkészdarázs lárvája, majd kikelve folytatja a parazitálást és a levéltetvek pusztítását. A nagyszámú múmia jelenléte jól mutatja a valóban kíméletes növényvédelmet, ugyanis e fürkészdarazsak nagyon érzékenyek a kémiai növényvédő szerekre. Kihelyezésük során négyzetméterenként általában 0,1-4 egyedet számítsunk, levéltetű fertőzöttség függvényében. Hazánkban Aphipar, Ervipar és Aphilin néven vannak a levéltetű fürkészek forgalomban.

Diglyphus isaea, Dacnusa sibirica. Aknázólegyek elleni fürkészdarazsak. Az aknázólegyek elsősorban paradicsomon és különféle dísznövényeken károsítanak, ezek ellen telepíthetők e fürkészek, melyek a Miglyphus és a Minusa készítményben kaphatók.

Trichogramma peteparazita fürkészdarázs

4. ábra | Trichogramma peteparazita fürkészdarázs (Urs Wyss felvétele)

Trichogramma peteparazitoidok. Az igen apró (0,5 mm-es) Trichogramma pete-fémfürkészek a lepkekártevők legfontosabb természetes ellenségei. A Trichogrammák a növényekre lerakott lepketojásokat akár 10 méterről is megtalálják és petéjüket abba helyezik (4. ábra).

A kifejlődő Trichogramma lárva feléli a lepkepete belső anyagát és 8-15 nap alatt kifejlődik az imágó, mely kirágja magát a lepkepetéből és további tojások parazitálására indul. Így a Trichogramma a kártevőt már pete alakban elpusztítja, tökéletesen megelőzve ezzel a kártételt. A Trichogramma mindaddig képes a területen fennmaradni, amíg talál lepkepetét, amint a peteszám lecsökken, a fürkészek száma is visszaesik, mivel élettartamuk igen rövid, csupán 5-7 nap.

A hasznos élő szervezetek közül egyedülállóan hazánkban a Trichogramma evanescens-t és T. pintoi-t tartalmazó Trichoplus készítmény szabadföldön is sikerrel alkalmazható kukoricamoly és gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) ellen (5. ábra), tehát e technológia nem csak hajtatásban működik.

Trichoplus készítmény paradicsomban kihelyezve

5. ábra | Trichoplus készítmény paradicsomban kihelyezve (László Gyula felvétele)

A bio csemege- vagy vetőmaghibrid kukorica termelők, továbbá a paprika és paradicsom termelők (konvencionálisak is!) előszeretettel alkalmazzák a költségkímélő, egyszerűen alkalmazható, de igen hatékony Trichoplus technológiát. Hajtatásban használható a Trichostrip nevű készítmény, mely Trichogramma brassicae-t tartalmaz, ez azonban a gyapottok-bagolylepke petéket kevéssé parazitálja.

Steinernema fonálférgek

6. ábra | Steinernema fonálférgek

Entomopatogén fonálférgek. A fonálférgek általában mint kártevők ismertek, vannak azonban olyan fajaik, amelyek éppen a kártevő rovarokat támadják meg és pusztítják el. A hasznos fonálférgeket talajkezelésben tudjuk alkalmazni, így úgy is felfoghatók, mint biológiai „talajfertőtlenítők”. Működésükhöz folyamatosan nedvesen tartott talaj és 12-30ºC talajhőmérséklet szükséges, ha ezek adottak, hosszútávú, magas hatékonyságú megoldást nyújtanak. Hatásmódjuk a következő: a talajban mozgó aktív fonálférgek (6. ábra) behatolnak a rovarok légzőnyílásain keresztül azok testébe. Ott kiengedik a velük szimbiózisban élő baktériumot, mely a rovartestben felszaporodva annak pusztulását okozza (7. ábra).

Cserebogárpajor fonálférgekkel fertőzve

7. ábra | Cserebogárpajor fonálférgekkel fertőzve (E-nema cég felvételei)

A fonálférgek pedig a nagy mennyiségű baktérium elfogyasztásával szintén felszaporodnak az elpusztult rovarban és elhagyva azt, tovább fertőzik a talajlakó kártevőket.

Érdekes, hogy e hasznos fonálférgek eléggé szelektívek: nem pusztítanak el általánosan minden közelükbe kerülő rovart, hanem egyes fajaik elsősorban a levélbogár, ormányosbogár, illetve cserebogár lárvákra specializálódtak, más fajaik a légylárvákat, lótücsköket, lepkehernyókat, tehát a káros rovarokat támadják meg, olyan hasznos rovarokra, mint pl a talajban mozgó futóbogarak nincsenek káros hatással.

Hazánkban három ilyen fonálféregfaj „hatóanyagú” rovarölő szer van forgalomban. Az egyik a Heterorhabditis bacteriophora, melyet a Nematop készítmény tartalmazza. Ez a fonálféreg faj a vincellérbogár lárvákat, egyes cserebogár pajorokat (pl. kerti cserebogár ellen nagyon hatékony, de sajnos a májusi cserebogárral nem könnyen bír el) és a kukorica bogár (Diabrotica virgifera) lárváit támadja meg.

Egy másik éppen mostanában forgalomba kerülő készítmény a Nemastar, melynek hatóanyaga a Steinernema carpocapsae fonálféreg. E faj a lótücsök kifejlett egyedeit, továbbá a lószúnyog lárvákat és a mocskospajorokat támadja meg a talajban. Külföldön egyre terjed felhasználása az almamoly telelésre vonuló lárvái ellen is, az almafák törzsére történő szeptember-októberi permetezéssel.

A harmadik alkalmazott fonálféreg faj a Steinernema feltiae, mely hazánkban a gombaszúnyogok (Sciaridae) ellen használható fel a gombatermesztők számára. Két készítmény is forgalomban van Nemacel és Nemasys-M néven. Érdemes megjegyezni, hogy a Steinernema feltiae fonálféreg nemcsak a gombaszúnyog lárvákat, hanem a rokon tőzeglegyeket is hatékonyan pusztítja.

A fonálféreg készítmények alkalmazása nagyon egyszerű: általában 500 000 db fonálféreg kijuttatása szükséges egy négyzetméter talajfelületre. A talaj kijuttatáskor se legyen száraz, utána pedig legalább 2-3 hétig nem is szabad kiszáradnia, mert az a fonálférgek pusztulását idézi elő. Egyszerű kiöntözéssel, vagy permetezővel is kijuttathatók, fontos, hogy a szűrőket ilyen esetben távolítsuk el a permetező berendezésből.

2. Mikrobiológiai növényvédő szerek

Ide tartoznak azok a rovar- és gombaölő szerek, melyek hatóanyaga valamilyen mikroorganizmus: baktérium, vírus, vagy gomba. Az engedélyezett készítmények mind professzionális formulációjú, rendszeres minőségellenőrzésen áteső készítmények, felhasználhatóságuk, stabilitásuk, eltarthatóságuk azonos a kémiai peszticidekével.

✓ Mikrobiológiai rovarölő szerek

Bacillus thuringiensis kurstaki. A Bacillus thuringiensis egy olyan baktérium, amelynek többféle törzse különböző rovarcsoportokra mérgező toxinokat termel. A „kurstaki” törzs kizárólag a lepkehernyókat betegíti meg. Hazánkban a DiPel, a DiPel ES és idéntől a DiPel DF tartalmazza e hatóanyagot. Hatásmódja egyedülálló: a BT toxinok a lárva tápcsatornájába jutva az ott uralkodó lúgos kémhatás hatására aktiválódnak és hozzákapcsolódnak a bélcsatorna bizonyos receptoraihoz. A kapcsolódás nyomán a bélfal sejtjei elhalnak, a bélcsatorna perforálódik és baktériumok jutnak át a kártevő testfolyadékába. A kártevő néhány nap múlva baktériumos fertőzésben pusztul el. A károsítás a tápcsatorna sérülése nyomán a hatóanyag elfogyasztása után fél-egy órával leáll, tehát a károsítás gyorsan megszűnik. A DiPel nagyon hatékony a lombfogyasztó, szabadon élő lepkehernyók ellen (gyapjaslepke, szőlőmolyok, sodrómolyok, káposztalepke, gyapottok-bagolylepke stb.) melyek viszonylag gyorsan sok hatóanyagot vesznek fel táplálkozásuk során. Gyengébb a hatásfok az almamoly ellen, mivel az gyorsan berág a gyümölcsbe, így sokszor csak szubletális dózist vesz fel és kigyógyul. Ezért almatermesztésben inkább a granulovírus (ld. később) a jobb megoldás az almamoly elleni védelemre.

Bacillus thuringiensis tenebrionis. Ez egy másik BT törzs, mely kizárólag a levélbogarak (és egyes ormányos bogarak) lárváira hat. Közismert bioszer a Novodor a burgonyabogár lárvák ellen, de biotermesztésben eredményesen használható pl. vetésfehérítő lárvák ellen is.

Mindkét BT törzs hatóanyagát tartalmazó készítményről fontos tudni, hogy annál hatékonyabbak, minél fiatalabb lárvák ellen vetjük be, tehát a megfelelő időzítés a hatékonyság kulcsa. Ezen kívül a túlhigítás is csökkenti a hatékonyságot, a megadott dózisok 400-800 liter/ha lémennyiség esetén érvényesek.

Cydia pomonella granulózis vírus. Az almamoly granulo­vírus (CpGV) a baculovírusok családjába tartozó rovarpatogén vírus (8. ábra). A baculovírusok csak ízeltlábúakban fordulnak elő és csak igen szűk gazdaállat körrel rendelkeznek.

Cydia pomonella granulózis vírus

8. ábra | Cydia pomonella granulózis vírus (Andermatt Biocontrol jóvoltából)

A CpGV kizárólag az almamoly természetes kórokozója, tehát szuperszelektív hatóanyag. A fertőzés kialakulásához a lárvának el kell fogyasztania a vírust. A rovar kitinburkán keresztül nem alakulhat ki fertőzés. A lárva középbelének lúgos kémhatású közegében a zárványtest feloldódik, és így a virionok kiszabadulnak, melyek képesek behatolni a lárva középbél epitéliumának sejtjeibe. A gazdasejt sejtmagjában a vírus DNS-e beépül a gazda genomjába és elkezdi sokszorosítani a vírusokat. Az újonnan előállított vírusok szétterjednek a rovar egész testében. Néhány nap alatt a vírus a gazdaállat valamennyi szervét megfertőzi. A lárva táplálkozása leáll és gyakran elhagyja a gyümölcsöt. Amikor elpusztul, elfolyósodik és vírusok milliárdjait engedi ki környzetébe, melyek további lárvákat fertőznek meg. A CpGV fertőzőképessége igen magas. Laborvizsgálatok során csupán 1-2 vírusrészecske elfogyasztása 50%-os mortalitást okozott az almamoly lárvákon. Nagy dózisú vírus elfogyasztása után a lárva az 1. stádiumban elpusztul. A fiatal lárvák apró sebet ejthetnek az almán, mivel a vírust legtöbbször a berágás kezdetén veszik fel. Hazánkban két CpGV készítmény engedélyezett a 100 ml hektárdózisú, semmilyen kémiai adalékanyagot nem tartalmazó Madex és a kémiai stabilizátor adalékkal ellátott, 1 liter hektárdózisú Carpovirusine.
Spinozad. Néhány éve kapta meg ökológiai gazdálkodásban is az engedélyt e biológiai rovarölő szer hatóanyag, a konvencionális gazdálkodók már régóta használták, egy időben a tripsz elleni átütő hatása miatt. A spinozad hatóanyagot a Saccharopolyspora spinosa nevű baktérium termeli, természetes eredete miatt lett bioban is felhasználható.

A spinozad hatóanyagú készítmények (Laser, SpinTor) hatás­mechanizmusa legközelebb a neonikotinoidokéhoz áll: a sejt­membrán Na+ és Cl- forgalmát befolyásolja, ezzel akadályozza az ingerület-átvitelt az idegrendszerben. E hatásmódnak köszönhetően a spinozad hatásspektruma jóval szélesebb mint a BT és a baculovírus készítményeké: a lepkehernyók fiatal stádiumain kívül a tripszek, levélbogár lárvák és a körte levélbolha ellen is hatékony. További különbség, hogy a spinozad nem csak gyomorméreg, hanem kontakt hatása is van. Széles hatásspektruma miatt a hasznos élő szervezetek jó részére is toxikus, ezért technológiába való illesztésekor erre figyelemmel kell lenni. Ezen kívül a spinozad használatakor ügyelni kell a várakozási idők betartására és a szermaradék lehetőségével is számolni kell. Alkalmazása ökológiai gazdálkodásban bizonyos helyzetekben indokolt lehet, azonban szakszerűtlen alkalmazása a biogazdálkodás elveivel ellentétes eredményt hozhat: a hasznos élő szervezetek pusztulása és szermaradék a biotermékben. Ezért csak valóban indokolt esetben és növényvédő szakember felügyelete mellett alkalmazzuk!

Beauveria bassiana. Egy új, rovarpatogén gomba élő spóráit tartalmazó biológiai rovarölő szer. A kipermetezett hatóanyag konídiumai megtapadnak a kártevőn, majd kicsíráznak és áthatolnak a kültakarón. Ezt követően a gombafonalak behálózzák a kártevő testét és annak testnedveit használják fel saját fejlődésükhöz. Ennek és a gomba által elindított lebontó folyamatoknak köszönhetően a kártevő elpusztul (9. ábra).

Beauveriaval fertőzött liszteskék

9. ábra | Beauveria-val fertőzött liszteskék (Intrachem Bio Italia jóvoltából)

Optimális működéséhez – mivel gombáról van szó – bizonyos környezeti feltételek megléte szükséges. Az egyik legfontosabb ilyen feltétel a legalább 60%-os páratartalom és a 10-35ºC közötti léghőmérséklet. Ezek a feltételek általában zárt termesztő berendezésben jobban teljesülnek mint szabadföldön, így hazánkban egyelőre hajtatott paradicsomban engedélyezett a Naturalis-L készítmény takácsatkák és molytetvek ellen.

Ugyanakkor a klimatikus feltételek esti permetezés esetén is teljesülnek, mivel az éjszaka beálló magasabb páratartalom mellett a Beauveria bassiana hatáskifejtése megtörténik. Ezért Olaszországban sokkal szélesebb körű a felhasználhatósága, pl. cseresznyelégy elleni integrált és bio növényvédelemben is engedélyezett. További lehetőség az olasz biogazdálkodók számára a készítmény drótférgek elleni talajban történő alkalmazása, mely esetben a páratartalom adott a hosszú távú hatékony működéshez.

A már nálunk is engedélyezett folyékony szuszpenzió formulációjú Naturalis-L az egyetlen EU növényvédő szer engedéllyel rendelkező Beauveria bassiana készítmény.

✓ Mikrobiológiai gombaölő szerek

Coniothyrium minitans. Egy régóta sikerrel alkalmazott hiperparazita mikrogomba, mely talajkezelésben átütő eredménnyel csökkenti a Sclerotinia szkleróciumait. Hazai engedélyokirata igen széles körű felhasználást tesz lehetővé a gombaölő szer kategóriába sorolt Contans WG készítménynek. Dózisa 2-4 kg/ha, mindenképpen érdemes vetés előtt alkalmazni, mivel általában – vetésforgó ide vagy oda – a talajokban nagy számban találhatók a szkleróciumok.

Streptomyces griseoviridis. Ez a talajlakó sugárgomba a különböző gyökérrothadást, palántadőlést, valamint a fuzáriumos hervadás ellen alkalmazható talajkezelésben. Hazánkban a Mycostop rendelkezik e hatóanyaggal, zöldségfélékben, dísznövényekben és dinnyében használható fel. A palántanevelés elengedhetetlen készítménye mind bio mind konvencionális termesztésben.

Aureobasidium pullulans. Egy új mikrogomba hatóanyag. Hatásmechanizmusa térparazitizmusában rejlik: a kipermetezett Aureobasidium pullulans megtelepszik a kezelt növényen és elfedi a károsító gomba vagy baktérium elől a támadás-behatolás felszínét. Hazánkban a hatóanyag két készítményben található meg:

  1. A Blossom Protect tűzelhalás (Erwinia amylovora) ellen alma­termésűekben alkalmazható készítmény. A készítményt 1:7 arányban citromsavval (része a terméknek) együtt kell kijuttatni a virágzás alatt legalább 3 alkalommal. Ez rendkívül nehezen megvalósítható, figyelembe véve, hogy gombaölő szerekkel sem keverhető. Ugyanakkor erős tűzelhalás fertőzés esetén az egyetlen legális lehetőség a fertőzés megelőzésére.
  2. .A másik Aureobasidium pullulans hatóanyagú készítmény a Boni Protect, mely almánál használható fel a tárolási betegségek megelőzésére. A szüretet megelőzően kell alkalmazni 0,5-1 kg/ha dózisban.

Pythium oligandrum. A Polyversum készítmény hatóanyaga, felhasználási területe: repce, mustár, olajretek, uborka szárrák, becőrontó, fehérpenész, szürkepenész, fuzárium, baktériumos és csírakori betegségek ellen. Elsősorban vetőmagcsávázással alkalmazható, de későbbi talajba öntözéssel is kijuttatható.

3. Botanikai peszticidek

Azadirachtin. Ebben a kategóriában egyetlen növény­védőszer engedélyezett Magyarországon, az 1% azadirachtin hatóanyagú NeemAzal T/S. A NeemAzal T/S hatóanyagát a trópusi Neem-fa magjából vonják ki. E hatóanyag megállítja a kártevők táplálkozását, csökkenti termékenységüket és gátolja vedlésüket. A NeemAzal T/S felszívódik a levéllemezbe, ezért hatástartama hosszú, és olyan nehezen kontrollálható kártevők ellen is hat, mint a molytetvek és az aknázómolyok.

A NeemAzal T/S tulajdonképpen az egyetlen felszívódó, biológiai kitinszintézis gátló és táplálkozás blokkoló rovarölő szer! Bár felszívódik a levéllemezbe, a hatóanyag helyben marad és nem transzlokálódik, valamint lebomlása is gyorsan, 5-7 nap alatt végbemegy.

A készítmény nem taglózó hatású! A NeemAzal T/S-sel történt kezelés után a kártevő lárvaalakjainak táplálkozása és vedlése gátlódik, majd elpusztulnak; az imágók táplálkozása és szaporodóképessége gátlódik, pusztulásuk kisebb mértékű.

A NeemAzal T/S viszonylag lassú, „inszektisztatikus” hatásmódja miatt a védekezés hatékonyságának ellenőrzését 7-10 nappal a kezelés után kell elvégezni. A táplálkozás blokkoló hatása miatt a károsítás nagyon gyorsan megszűnik, de a pusztuláshoz 5-7 nap szükséges lehet.

A NeemAzal T/S hazánkban az egyetlen, EU engedéllyel is rendelkező, bevizsgált és folyamatosan ellenőrzött minőségű azadirachtin hatóanyagú rovarölőszer. Más, illegálisan „rovarölő szerként” forgalmazott Neem olaj is időnként megjelenik a piacon, ezek azadirachtin tartalma azonban igen alacsony, rovarölő hatása csekély, de aflatoxinnal gyakran fertőzött! Ezért fontos, hogy a termelők a hatóság által jóváhagyott és az EU engedéllyel is rendelkező Neem Azal T/S-t alkalmazzák az illegális és veszélyes hamisítványok helyett!

A Neem Azal T/S jelenleg almában és hajtatott paradicsomban rendelkezik felhasználási engedéllyel aknázómolyok és üvegházi molytetű ellen. Frissen megújított német engedélyokirata szerint Németországban a biotermelők többek között burgonyabogár lárvák és levéltetvek ellen is használhatják.

4. Biotechnikai növényvédelmi eszközök

E kategória legfontosabb képviselői a feromon légtértelítési eszközök, melyek nem keverendők össze a feromon­csapdákkal!

Mi is az a feromon légtértelítés? A technológia angol elnevezése jobban rámutat a lényegre: mating disruption = párosodás zavarás. Arról van szó ugyanis, hogy az ültetvény légterébe nagy töménységben juttatjuk ki a kártevő molylepke faj mesterségesen előállított szexferomonját, mintegy feromonfelhőbe burkolva a teljes ültetvényt. A szexferomon kijuttatására speciális kialakítású párologtató eszközök (diszpenzerek, 10. ábra) szolgálnak, melyek gyárilag vannak feltöltve a célkártevő faj szexferomonjával.

Isomate OFM rosso feromon diszpenzer őszibarackban kihelyezve

10. ábra | Isomate OFM rosso feromon diszpenzer őszibarackban kihelyezve (László Gyula felvétele)

Ezeket az eszközöket kell egyenletesen kihelyezni az ültetvényben, a hajtásokra való egyszeri rácsavarással, célkártevőtől függően 500-1000 db/ha mennyiségben. A párologtatókból folyamatosan kiáramló nagy mennyiségű szintetikus szexferomon elfedi a nőstények természetes feromonját, így a hímek nem tudnak rátalálni a nőstényekre, sőt a túl sok ingerlő feromon molekula abnormális viselkedést vált ki a hímekben. Így a párosodás nem jön létre, vagy késést szenved, tehát a nőstények megtermékenyülése és peterakása elmarad, illetve jelentős mértékben lecsökken. A konfúziós technika alkalmazhatóságának legfontosabb kritériuma az ültetvény mérete: az optimális területméret 10 ha-nál kezdődik, a minimális méret nehezen állapítható meg, hiszen többen eredményesen alkalmazták 1-3 ha-os almásban is, de ekkora területméret esetén voltak gengébb eredmények is. A területen megtartható feromon koncentráció ugyanis egyenesen arányos a terület méretével, így annál megbízhatóbb védelmet biztosít, minél nagyobb területen alkalmazzák. A teljes ültetvényt összefüggően feromonnal kezelve kizárjuk a megtermékenyített nőstények kívülről történő berepülését is.

A különböző fajok szintetikus feromonra való érzékenysége eltérő. A gyakorlati tapasztalatok alapján a feromon légtértelítésre legérzékenyebben a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta), a szilvamoly (Grapholita funebrana), a barackmoly (Anarsia lineatella), illetve a tarka- és nyerges szőlőmoly (Lobesia botrana, Euporecilia ambiguella) reagálnak, tehát legkönnyebben e fajok hímjei „zavarhatók össze”. Az almamoly (Cydia pomonella) párosodása, különösen, ha erős populációja károsít az adott ültetvényben, már nehezebben zavarható meg feromon légtértelítéssel: a konfúziós technika almában igényli a legmagasabb feromon koncentrációt és erős molypopuláció esetén rovarölőszeres (pl. Madex, DiPel, Laser) kiegészítést.

Magyarországon a következő feromon légtértelítési készítmények alkalmazhatók:

  • Isomate CLR – almamoly és almailonca ellen almatermésűekben;
  • Isomate OFM rosso – keleti gyümölcsmoly és szilvamoly ellen csonthéjasokban;
  • Isonet A – barackmoly ellen csonthéjasokban;
  • Isonet L plus – tarka- és nyerges szőlőmoly ellen szőlőben.

Fentiekben összefoglaltuk a hazánkban jelenleg engedélyezett biológiai növényvédőszereket. Látható, hogy elég széles körben áll már rendelkezésre a vegyszermentes növényvédelem lehetősége. E lehetőségek a közeljövőben tovább fognak bővülni mind a már engedélyezett szerek engedélyokiratának kiterjesztésével, mind új készítmények engedélyezésével. Emellett a termelők eszköztárát nagymértékben bővítik azok az új generációs növénykondicionáló, vagy termésnövelő kategóriába sorolt anyagok, melyek a növényi immunrendszer megerősítésén, vagy a kórokozó létfeltételeinek akadályozásán keresztül járulnak hozzá a növényvédelem növekvő eredményességéhez. E speciális készítményekről későbbi számunkban lesz szó.

László Gyula
(Biokultúra 2013/2)

[felül]