Biotermesztésre alkalmas almafajták
Az emberiség jövőjének záloga az egészség és a környezet védelme. Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb figyelmet fordít erre a célra. Magyarország is elérte már, hogy törvénnyel is óvja a környezetet, védje egészségünket. Kialakultak azok a termesztési technológiák és ellenőrzési rendszerek, melyek betartásával, káros anyagoktól mentes, kiváló beltartalmi értékkel rendelkező, jó ízű gyümölcs tud asztalunkra kerülni. Első lépésként kidolgozásra került az integrált almatermesztés technológiája, mely szerint már a termőhely kiválasztásától a termőhelyhez igazodó alanyok és fajták összeállításával könnyebben kivitelezhető a tápanyag-visszapótlás, valamint a növényvédelem.
Az utóbbi években egyre nő azon területek nagysága, ahol a termesztés integrált módszerrel történik. Örvendetes, hogy ezzel párhuzamosan növekszik azon ültetvények száma, ahol a termelő ökológiai gazdálkodást kíván folytatni. A gyümölcstermesztésben a költségek, valamint a felhasznált kémiai anyagok nagy hányadát a gombabetegségek, illetve a kártevők elleni védelem teszi ki. Ezért a biotermesztés számára legalkalmasabbak a valamilyen rezisztenciával vagy toleranciával rendelkező fajták.
Tapasztalataink szerint az almatermesztésben a varasodás (fuzikládium) elleni védekezés nagymérvű vegyszer felhasználást és jelentős költségnövekedést eredményez. Ezért elsősorban a varasodással szemben rezisztens, illetve toleráns almafajták termesztése célszerű.
Az ipari célú varasodás-rezisztens almafajták mellett ma már elérhetők a csak étkezési célra alkalmas fajták, pl. Topaz, Rajka, Rubinola, Resi, Retina, Rebella, Releika valamint a kettős hasznosításra alkalmas Prima, Florina, Reglindis, Reanda fajták. Igen eredményesen termeszthető a toleráns Pinova fajta is étkezési célra. A Remo és a Rewena a magas savtartalmuk miatt kiválók sűrítmény gyártásra.
Az egyszerűbb áttekintés végett a felsorolt fájták főbb jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze.
Fajta | Virágzási idő |
Szedési idő |
Gyümölcs-tömeg (g) |
Átmérő átlag (mm) |
Fedőszín borítottság (%) |
Tárolhatóság | Felhasz- nálás |
Cukor- tartalom (%) |
Összes savtartalom (%) |
Florina | középkorai | okt. eleje | 140-180 | 65-85 | 50-70 | jan. – márc. | asztali + ipari | 12-14 | 0,3-0,6 |
Pinova | középkorai | szept. vége – okt. eleje |
150-180 | 70-80 | 40-70 | ápr.-máj. | asztali | 14-16 | 0,3-0,6 |
Prima | középkorai | aug. vége | 140-190 | 65-75 | 60-80 | 1-2 hónap | asztali + ipari | 12-16 | 0,4-0,8 |
Rajka | középkésői | szept. vége | 130-150 | 70-80 | 60-80 | február | asztali | 13-15 | 0,6-1,0 |
Reanda | középkésői | szept. vége | 120-160 | 65-80 | 75-90 | febr. vége | asztali + ipari | 13-16 | 0,5-1,0 |
Rebella | középkésői | szept. eleje | 140-180 | 70-90 | 80-100 | dec. – jan. | asztali (püré, bébiétel, ital) | 13-16 | 0,5-0,8 |
Reglindis | középkorai | aug. vége | 120-125 | 60-70 | 50-70 | 3-4 hónap | asztali + ipari | 13-17 | 0,4-0,9 |
Releika | középkésői | aug. vége – szept. eleje |
90-110 | 60-75 | 80-100 | 3-4 hónap | asztali (bébiétel, püré) | 13-15 | 0,3-0,6 |
Remo | középkorai | szept. eleje | 130-160 | 70-80 | 50-70 | januárig | ipari | 13-15 | 0,6-1,1 |
Resi | középkorai | aug. vége – szept. eleje |
110-130 | 60-75 | 80-100 | jan. vége | asztali | 13-15 | 0,3-0,8 |
Retina | középkorai | aug. közepe | 140-160 | 70-80 | 50-70 | 1-2 hónap | asztali | 12-14 | 0,3-0,7 |
Rewena | középkésői | szept. vége – okt. eleje |
150-200 | 60-80 | 80-90 | áprilisig | ipari | 14-16 | 0,5-0,9 |
Rubinola | középkorai | szept. közepe | 180-200 | 75-90 | 80-100 | febr.-márc. | asztali | 14-16 | 0,4-0,8 |
Topaz | középkorai | szept. vége – okt. eleje |
130-160 | 60-80 | 50-75 | áprilisig | asztali | 15-17 | 0,5-0,7 |
1. táblázat | Biotermesztésre alkalmas almafajták főbb jellemzői (Újfehértó, 1997-2008)
A biotermesztésre való alkalmasságot nagyban befolyásolja a korona szerkezete. A szellős laza koronában nehezebben telepszenek meg a kórokozók és kártevők. A növényvédőszer bejutása a korona belsejébe könnyebb, így hatékonysága is nő. Nagyon fontos a fajták termőképessége a gazdaságosság szempontjából. Az utóbbi években egyre jobban érezhetők a klímaváltozás jelei (a gyakori aszály, erősebb napsütés, UV-sugárzás), melyek a gyümölcsön erősebb parásodást, napégést okozhatnak. A 2. táblázatban foglaltuk össze a fajták ilyen irányú jellemzőit.
Fajta | Hajtásrendszer | Termőképesség | Gyümölcs- parásodás |
Napégés |
Florina | Középerős, szétterülő |
Jó, szakaszosan terem | 4,5 | 5,0 |
Pinova | Középerős, szabályos kúp alakú |
Kiváló, rendszeres |
4,5 | 3,5 |
Prima | Középerős, szétterülő |
Bőtermő, szakaszosságra alkalmas | 5,0 | 3,5 |
Rajka | Középerős, jól szétterülő |
Jó, rendszeres | 5,0 | 5,0 |
Reanda | Gyenge, laza korona | Jó, kiegyenlített | 4,5 | 4,5 |
Rebella | Középerős, szétterülő |
Bőtermő, rendszeres |
5,0 | 5,0 |
Reglindis | Középerős, szétterülő |
Jó, kigyenlített | 5,0 | 5,0 |
Releika | Gyenge, enyhén felfelé törő | Kiváló, rendszeres |
4,5 | 4,5 |
Remo | Gyenge, laza, csüngő | Kiváló, rendszeres | 4,0 | 4,5 |
Resi | Gyenge, laza korona | Jó, rendszeres | 4,5 | 4,5 |
Retina | Erős növekedésű, felfelé törő ágrendszer | Jó, kiegyenlített | 5,0 | 5,0 |
Rewena | Gyenge, laza, felfelé törő |
Jó, rendszeres | 4,0 | 4,0 |
Rubinola | Erős növekedésű, gyengén elágazódó | Jó, rendszeres | 4,0 | 5,0 |
Topaz | Középerős, jól elágadzó |
Jó, rendszeres | 4,0 | 4,5 |
2. táblázat | Biotermesztésre alkalmas fajták néhány jellemzője (Újfehértó, 1997-2008)
A fajták kórokozókkal és kártevőkkel szembeni érzékenysége a 3. táblázatban látható.
Fajta | Kórokozók | Károsítók | ||||
Liszt- harmat |
Varasodás | Tűz- elhalás |
Liszt- harmat |
Varasodás | Tűzelhalás | |
Florina | 3 | 5 | 4 | 5 | 5 | 4 |
Pinova | 4 | 4 | 4 | 5 | 4,5 | 4,5 |
Prima | 4 | 5 | 4 | 5 | 5 | 4 |
Rajka | 4 | 5 | – | 5 | 5 | 4 |
Reanda | 4 | 5 | 5 | 5 | 5 | 4,5 |
Rebella | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 4 |
Reglindis | 3 | 5 | 3 | 5 | 5 | 4 |
Releika | 3 | 5 | 4 | 5 | 5 | 4,5 |
Remo | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 |
Resi | 5 | 5 | 3 | 5 | 5 | 4 |
Retina | 3,5 | 5 | 4 | 5 | 5 | 4,5 |
Rewena | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 4 |
Rubinola | 4 | 5 | – | 5 | 5 | 4 |
Topaz | 4 | 4 | 4 | 5 | 5 | 4 |
3. táblázat | Biotermesztésre alkalmas fajták kórokozókkal és kártevőkkel szembeni érzékenysége
(Újfehértó, 1997-2008)
Varasodás ellen gyakorlatilag nem kell permetezni. A lisztharmat-fertőzés sem számottevő, az ellene való permetezés is elhanyagolható. Csupán a kártevők ellen kell védekezni néhány alkalommal. A 4. táblázat a varasodás rezisztens és nem rezisztens fajták növényvédelmi költségei láthatók.
Varasodás rezisztens ültetvény | Nem varasodás rezisztens ültetvény | |
Permetezések száma (db) Ebből: fungicid inszekticid |
9 1 8 |
20 19 12 |
Növényvédőszer nettó ára (Ft/ha) | 83.637 | 349.106 |
4. táblázat | Varasodás rezisztens, illetve hagyományos fajtákból álló integrált alma ültetvények permetezési költségei
Florina (Querina, Jonathan x PRI 612-1, Franciaország)
Megfigyeléseink szerint szeptember végén, október elején szüretelhető. Márciusig tárolható.
Gyümölcse középnagy, vagy nagy, alakja lapított tömb, a csészéje bordázott. Felületét majdnem teljesen mosott, piros fedőszín borítja. Erősen hamvas. Lenticellái jól láthatóak, sárgák. Nagyon tetszetős megjelenésű. Húsa sárgásfehér, kemény, roppanó. Íze édeskés, a cukor és a sav aránya harmonikus.
Fája középerős, erős növekedésű, koronája félig szétterülő, ágai felkopaszodásra hajlamosak, lecsüngők. Gyorsan termőre fordul, főleg a fiatalabb részeken terem. Fiatal fáknál is szükséges a termésritkítás. Friss fogyasztásra és légyártásra egyaránt alkalmas.
Varasodással szemben ellenáll, lisztharmattal szemben enyhén érzékeny, tűzelhalás alig található rajta.
Pinova (Clivia x Golden Delicious, Németország)
Szeptember végén, október elején általában több menetben szüretelhető, késő tavaszig tárolható.
Gyümölcse középnagy, enyhén kúpos. Alapszíne éretten sárga, több mint 50%-a mosott piros fedőszínnel borított, néha csíkozott. Íze édesen savanykás, kellemes.
Fája középerős növekedésű, elágazódási hajlama közepes. Korán termőre fordul, rendkívül bőven terem. Betegségekre alig érzékeny, toleráns fajta. Tapasztalataink szerint jobban kedveli a megfelelő vízellátású, magasabb páratartalmú területeket.
Prima (PRI 14-510 x NJ 123249, USA)
Augusztus harmadik dekádjában szedésre érett. Egy-két menetben betakarítható. A tapasztalatok szerint egy-két hónapig tárolható.
Gyümölcse nagy, vagy középnagy. Alapszíne sárga, a mosott piros fedőszín a gyümölcs felületének több mint a felét beborítja. Íze kellemes, savanykás, illatos. Légyártásra is alkalmas.
Fája erős, középerős növekedésű, ágai lehajlóak. Gyorsan termőre fordul, bőven terem, túlterhelődésre hajlamos. A korona belsejében a gyümölcs színtelen marad. Kora őszi étkezési almaként és ipari célra értékesíthető. A feldolgozást hamar el kell végezni, mert savai gyorsan bomlanak. A fajta a baktériumos ágelhalással szemben ellenálló, keserűfoltosságra érzékeny. Lisztharmatra alig fogékony. Varasodással szemben rezisztens.
Rajka (Sampion x Katka, Csehország)
Szeptember második felében – végén szüretelhető, februárig tárolható étkezési almafajta.
Gyümölcse középnagy, felületének több mint fele mosott piros fedőszínnel borított. Húsa középkemény, lédús, édes-savanykás ízű, fűszeres.
Fája középerős növekedésű, korán termőre fordul és rendszeresen terem. Pontos megítéléséhez kevés hazai tapasztalattal rendelkezünk. Eddig sem a varasodás, sem a tűzelhalás nem bántotta. Lisztharmat elvétve található rajta.
Reanda (Clivia x Malus floribunda, F3 nemzedék, Németország)
Szeptember második dekádjában szüretelhető étkezési és ipari feldolgozásra alkalmas fajta. Hűtőtárolóban tavaszig is eltartható.
Gyümölcse középnagy vagy nagy, alakja szabályos gömb vagy kissé megnyúlt csonka kúp. Felületét háromnegyed részben mosott piros fedőszín borítja. Húsa sárgásfehér, kemény, lédús, íze kellemesen édes-savanykás.
Fája gyenge növekedésű, koronája laza. Elágazódási hajlama jó, gyümölcseloszlása a koronán belül kiegyenlített. Varasodással és a tűzelhalással szemben rezisztens, lisztharmatnak mérsékelten ellenáll.
Rebella (Golden Delicious x Remo, Németország)
Szeptember végén szüretelhető, a Golden Delicioussal egyidőben. Decemberig-januárig jól tárolható, friss fogyasztásra alkalmas fajta.
Gyümölcse középnagy vagy nagy. Alakja gömbölyded vagy megnyúlt. Alapszíne sárga, melyet nagyon tetszetős piros szín borít. Húsa szilárd, bőlevű, kellemes zamatú.
Fája középerős növekedésű, igen jó termőképességű, korán termőre forduló. Varasodással, baktériumos rákosodással és tüzelhalással szemben ellenálló, eddig a lisztharmat sem fertőzte meg.
Reglindis (James Grieve x Antonovka, F2 generáció, Németország)
Augusztus végén szüretelhető, maximum 3-4 hónapig tárolható fajta.
Gyümölcse középnagy, gömb alakú, a kehely felé keskenyedő. Alapszíne sárgászöld, fedőszíne élénkpiros, mosott vagy enyhén csíkozott. Húsa finom, lédús, savanykás.
Fája gyenge vagy középerős növekedésű, koronája laza, virágai felállóak. Rendszeresen és bőven terem. Varasodással szemben ellenálló. Rezisztenciája két gén által támogatott. Lisztharmatra és a tűzelhalásra enyhén fogékony.
Releika (Clivia x Malus floribunda negyedik generációja, Németország)
Augusztus végén, szeptember elején szüretelhető, legfeljebb három-négy hónapig tárolható.
Gyümölcse kicsi, enyhén lapított gömb alakú, csaknem teljes felületét élénkpiros fedőszín borítja. Alacsony savtartalma, magas cukor és vitamin tartalma miatt elsősorban gyermekek részére ajánlott. Kitűnő bébiétel és püré készíthető belőle.
Fája gyenge növekedésű, koronája felfelétörő. Termőképessége kiváló, rendszeresen és kiegyenlítetten terem.
Varasodással szemben nagyon ellenálló, a lisztharmattal és a tűzelhalással szemben kissé érzékeny.
Remo (James GrievexMalus floribunda F3 nemzedék)
Szeptember közepén szüretelhető, minőségét két hónapig megőrzi, de normál tárolóban januárig is tárolható, ipari célra alkalmas fajta.
Gyümölcse közepes méretű (120-160 g), alakja lapított gömb. A gyümölcs felületét kb. 2/3 részben vörös mosott fedőszín borítja. Íze savas, így étkezésre kevésbé alkalmas. Meleg évjáratokban gyümölcse élvezhető.
Fája gyenge növekedésű, koronája laza szerkezetű, hajtásrendszere vékony és lecsüngő. M.26 alanynál erősebb alanyon célszerű termeszteni. Korán fordul termőre, kiválóan terem, a Golden Deliciousnál kb. 25%-kal nagyobb a termőképessége. Terméshozása rendszeres. Varasodással, lisztharmattal és a tűzelhalással szemben ellenálló. Kevésbé érzékeny a fagykárra.
Resi (Clivia x M floribunda F3 nemzedék)
Augusztus végén, szeptember elején szüretelhető friss fogyasztásra alkalmas fajta. Hűtőtárolóban januárig eltartható.
Gyümölcse középnagy vagy kicsi, gömbölyded, enyhén bordázott fénylő héja nem perzselődik. Alapszíne zöldessárga, amelyet a felület közel háromnegyed részén mosott, vagy kissé csíkozott piros fedőszín borít. Húsa roppanó, leves, édes, kissé savas.
Fája gyenge, legfeljebb középerős növekedésű, koronája laza, elágazódási hajlama közepes Korán termőre fordul és terméshozama még a Golden Deliciousét is meghaladja. Lisztharmatra és a tűzelhalásra alig fogékony, varasodást nem találtunk rajta.
Retina (Apollo x Vf rezisztenciájú hibrid, Németország)
Augusztus közepén, a Prima előtt érő étkezési alma, mely minőségét kb. egy-két hónapig tartja meg.
Gyümölcse középnagy, kissé megnyúlt. Alapszíne zöldessárga, fedőszíne sötétvörös. Húsa sárgás, édes-savanykás, lédús, aromás. Érzékeny a szedési időre. Optimális időben szedve egy-két hónapig eltartható.
Fája erős növekedésű, elágazódási hajlama közepes. Koronája felfelétörő, fája magas. Korán termőre fordul, termőképessége közepes.
Rewena (Cox narancs renetxOldenburg x Malus floribunda F3 nemzedék)
Szeptember második felében, október elején szüretelhető, novembertől februárig feldolgozható fajta.
Gyümölcse középnagy, nagy (150-200 g), megnyúlt gömb alakú. Felületének 80%-át mosott fedőszín borítja. Húsa savanykás-édes, lédús, aromája kellemes.
Fája gyenge növekedésű, koronája laza, termőrészképzési hajlama jó. Korán termőre fordul, rendkívül bőven terem. Magas fokú rezisztenciát mutat a lisztharmattal és a tűzelhalással szemben is.
Rubinola (Prima x Rubin, Csehország)
Hazánkban szeptember második felében szedhető, tavaszig tárolható étkezési alma.
Gyümölcse középnagy – nagy, alapszíne sárga, melyet kb. háromnegyed részben pirosas fedőszín borít. Húsa roppanó, íze édes-savas, harmonikusan fűszeres.
Fája erős növekedésű, gyenge elágazódó képességű, ágai felkopaszodásra hajlamosak. A varasodással szemben rezisztens, lisztharmatra alig fogékony. Pontos megítéléséhez még kevés hazai tapasztalat áll rendelkezésünkre.
Topaz (Rubin x Vanda, Csehország)
Szeptember végén – október elején érik. Normál tárolóban januárig, szabályozott légtérben késő tavaszig tárolható étkezési alma.
Gyümölcse középnagy, kissé lapított gömb alakú. A héj alapszíne sárga, melyet 60-100%-ban narancsvörös, illetve mosott piros fedőszín borít, csíkozott, viaszos, kellő mértékű színeződését a szedés idején éri el. A kocsánymélyedés körül enyhén parás. Húsa sárgás színű, kemény. Íze édeskés, harmonikus, kellemes.
Fája középerős, erős növekedésű, elágazódási hajlama jó. Korán termőre fordul, rendszeresen bőven terem. Lisztharmattal kevésbé fertőződik, a tűzelhalással szembeni érzékenysége még nem tisztázott, varasodással szemben ellenálló.
Az ismertetett fajták diploidok, virágzási idejük nagy része egybeesik, egymás kielégítő mértékben termékenyítik, tehát együtt telepíthetők. A sokéves adatok alapján megállapítható, hogy az évek többségében legkorábban a Prima, legkésőbb pedig a Rewena fajta kezd virágozni, így előfordulhat, hogy a fővirágzási idejük nagy része nem esik egybe. Következésképpen, a nagyobb termésbiztonság elérése érdekében a Prima és a Rewena fajtákat egymással nem javasoljuk társítani
Az a tény, hogy az ültetvényben termesztett valamennyi fajta rezisztens a varasodásra jelentősen meghatározza az alkalmazott növényvédelmi technológiát. A konvencionális, de akár az IPM technológiákban „megszokott” 14-22 permetezés helyett itt (évjárattól függően) akár évi 6-9 permetezéssel is megfelelő védelem érhető el. Gyakorlatilag az alma termesztésében hangsúlyos, a védelem gerincét adó gombabetegségek közül a varasodás ellen egyáltalán nem, a lisztharmat ellen pedig esetenként, egyes évjáratokban kell védekezni, lévén ezek a fajták többnyire csak mérsékelten fogékonyak erre a betegségre. A bevett gyakorlat szerint a lisztharmat ellen elégnek bizonyulhat egy időben, bő lémennyiséggel elvégzett kora tavaszi lemosó permetezés, egy az ökogazdálkodásban felhasználható kén tartalmú növényvédő szerrel. Újfehértón ezt a tavaszi lemosó permetezést általában egy olajos kén készítménnyel (pl. Nevikén, Nevikén Extra, Agrokén) végezzük, gyérítve ezzel a kora tavasszal jelenlévő szívó kártevőket, levéltetveket is.
Az igazi gondot az állati kártevők, a levéltetvek, a különböző levélaknázó és gyümölcsmolyok, valamint évjárattól függően a cserebogarak, illetve a bimbólikasztó bogár okozhatja.
Paradox módon, közülük a legkönnyebben az alma rettegett kártevője, az almamoly ellen védekezhetünk. Ma már a magyar biotermesztők is jól ismerik az úgynevezett légtértelítéses technológiát, amikor is az almamoly párosodásának időszakában szexferomonokat kibocsátó diszpenzereket helyeznek ki az ültetvényben (pl. Isomate CLR). A légtér telítődésének következtében a hím lepkék nem találkoznak nőstény párjukkal, a párosodás (és így természetesen a tojásrakás is) elmarad. Ezen technológia konzekvens, 3-4 évig tartó alkalmazása jelentősen csökkenti a kártevő jelenlétét az ültetvényben.
Az almamoly elleni védekezés másik útja az almamoly-granulovírus készítmények alkalmazása lehet. Ma már két készítmény is jelen van a magyar piacon (Madex, Carpovirusine). Ezek a készítmények a kis hernyók tömeges kelésekor kijuttatva kizárólag az almamolyra fejtik ki hatásukat (szuper-szelektívek). A almamoly lárvák nemcsak a táplálkozásuk során, hanem már az érintkezéskor felveszik a vírusokat. A fertőzött lárva néhány napon belül elpusztul, majd a teteméből újabb vírusok szabadulnak ki, tovább fertőzve az állományt. Abban az esetben, ha nem jutott elegendő vírus a lárva szervezetébe, a kórokozó felszaporodik benne. A megfertőzött állományból új nemzedék nem fejlődik ki. Természetesen itt is nagy szerepe van a kijuttatás megfelelő időzítésének, amit szexferomon csapdák használatával pontosíthatunk. A granulovírus készítményeket a gyakorlatban az almamoly első nemzedéke ellen alkalmazzuk.
Amennyiben az almamoly mellett egyéb sodró-, illetve aknázó molyok is gondot okoznak, sor kerülhet a Bacillus thuringiensis hatóanyagú termékek alkalmazására (Dipel ES, Dipel DF). A kezeléseket itt a fiatal (L1-L2) lárvastádiumok ellen kell irányítani. A kezelés után a BT toxinkristályaiból fogyasztó hernyók hamarosan abbahagyják a táplálkozást, majd 3-5 napon belül elpusztulnak. A kezelést erős fertőzés esetén 7-10 napon belül ismételni szükséges.
A levéltetvek közül a zöld alma levéltetű (Aphis pomi) és a közönséges levélpirosító alma-levéltetű (Dysaphis devecta) okozhat gondokat, melyek ellen a biológiai növényvédelemben engedélyezett olajos lemosószereket (Agrol Plusz, Vegesol eReS, Vegesol R, Vektafid A) alkalmazhatjuk. Talán még ennél is fontosabb a természetes ellenségek kímélése: a szelíd növényvédelemben részesített kertekben felszaporodó fátyolkák, zengőlegyek, pókok rengeteg segítséget nyújthatnak a bioalma termesztőknek.
A szabolcsi almásokban (nem csupán az ökológiai ültetvényekben) az utóbbi években egyre nagyobb gondot okoz a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum). Elsősorban az erdők szegélyén, fasorokkal körülvett ültetvényekben tapasztalható kártételük. Kora tavasszal (március vége-április közepe) előjönnek és már 14°C-on repülnek. Érési táplálkozás után a nőstény a bimbókba rakja tojásait. A kikelő lárvák kannibálok, ezért egy rügyben mindig csak egy lárva fejlődik ki; mivel a fejlettebb felfalja a gyengébbet. Védekezni nehéz a kártevő ellen, fontos a pontos időzítés. A bio feltételrendszerek között a Laser nevű szerrel zajlanak bíztató kísérletek.
Pinova (az almafotók Szabó Tibor felvételei)
Becslésünk szerint az alma ökológiai termesztésének területe a jövőben nőni fog. Rendelkezésre állnak mindazon fajták, melyek könnyen beilleszthetők a biotermesztés rendszerébe. Ezek a fajták részt vehetnek a tájtermesztésben a szórványgyümölcsösök felújításában, újak létesítésében.
A fajták kuriózum jellegűek, jól illeszkednek a falusi turizmus bővüléséhez. Termesztésük jól szolgálja a fenntartható fejlődés céljait és a globális felmelegedésből következő klímaváltozáshoz való jobb alkalmazkodást. Hazánkban a bio/ organikus gazdálkodás termőterülete mindössze 0,3%, ezzel sikerült Európában az utolsó helyre kerülni. A területnövekedést az agrár-környezetgazdálkodás állami támogatása is ösztönzi.
Fekete Zoltán – Szabó Tibor
(Biokultúra 2014/4)