Egyes gyümölcs- és szőlőbetegségek előrejelzése

A gyümölcsbetegségek előrejelzése döntően időjárási tényezők felmérésén alapul, azonban csak néhány esetében ismert közvetlen gyakorlati módszer gyümölcsbetegségek előrejelzésére ökológiai növényvédelemben. Ezek közül mutatunk be néhányat.

A kórokozó (Venturia pirina) előrejelzése fő jellemvonásaiban hasonló az alma ventúriás varasodáshoz, de attól eltérően nemcsak az ivaros pszeudotéciumokkal, hanem a fertőzött hajtásokon, vesszőkőn ivartalanul konídiummmal, ill. rügyeken micélium alakjában is áttelelhet. A hajtásokon áttelelő inokulumforrás rendszerint 1-3 héttel megelőzheti a pszeudotéciumokban képződő aszkospórák érését és szóródását. Azaz gyümölcsösünk a micéliumokról lefűződött konídiumoktól már az aszkospórák szóródása előtt fertőződik. A körte esetében tehát az ivaros életfolyamat megfigyelésével párhuzamosan (lásd Biokultúra korábbi száma) a varas vesszőkből származó ivartalan spórák (konídiumok) megjelenését is figyelemmel kell kísérni.

Az ivartalan spórák (konídiumok) fertőzés időpontjának meghatározása

A konídiumok primér fertőzésének megfigyelésére tölcséres konídiumcsapdát használunk. A csapdát február közepétől helyezzük ki a fa lombkoronájába a varas vesszők alá, így a csapadék hatására lemosódott konídiumok összegyűjthetők a varas vesszőkről. A tölcsér aljára vazelinnal bekent fedőlemezt erősítünk, valamint egy-két réteg szűrőpapírt helyezünk el, hogy az a tölcsérben felgyülemlett vizet elvezesse. A fedőlemezt naponta cseréljük, és mikroszkóp alatt vizsgáljuk. Ha a mikroszkópi vizsgálat során a kórokozó konídiumait megtaláljuk, akkor a levegőben is jelen van az ivartalan fertőzőanyag. Ha a spórák észlelésekor fogékony növényi részek vannak, akkor a permetezést a legrövidebb idő alatt végre kell hajtani.

A másodlagos fertőzés időpontjának meghatározása az agrometeorológiai készülék adatai és a számítógépes előrejelző programok (Mills fertőzési periódusok) alapján az alma ventúriás varasodás előrejelzéséhez hasonlóan történik. Az inkubációs idő meghatározásakor vegyük figyelembe, hogy a körte ventúriás varasodás gomba lappangási ideje rövidebb, mint az almáé.

Őszibarack-levélfodrosodás

Az őszibarack-levélfodrosodás (Taphrina deformans) szaporító­képletei esőcseppek útján jutnak a fiatal levelek felületére, ezért a fertőzés egyik legfontosabb feltétele a rügyfakadás utáni esős időjárás. A fertőzéshez a levelek felületén 24-36 órás nedvesség jelenléte szükséges. A kórokozó fejlődéséhez alacsonyabb hőmérséklet (2-5°C) az optimális. A fertőzés kialakulásában döntő szerepe van a terület földrajzi adottságának, azaz a betegség déli, meleg lejtőkön viszonylag ritkábban lép fel, azonban mélyfekvésű, nedves völgyekben minden évben előfordulhat. A fiatal levelek igazán fogékonyak a megbetegedésre. Az előrejelzés a gazdanövény fenológiai állapotának ismeretében az időjárási tényezők alapján jól előrejelezhető.

A rövid előrejelzésnél a hőmérsékleti és csapadékviszonyok várható alakulására támaszkodhatunk, ennek segítségével jó megközelítéssel megadhatjuk a várható fertőzés mértékét. Amennyiben rügyfakadás idején száraz időjárás várható, akkor védekezés nem szükséges, viszont hűvös, csapadékos időjárás esetén a rügyfakadás előtti és utáni 10 nap időjárásától függően számíthatunk a fertőzésre: minél hűvösebb az időjárás, annál intenzívebben fejlődik a kórokozó, tehát annál nagyobb lesz a fertőzés. Az előző évben fertőzött területeken nagyobb a tömeges fertőzés esélye.

Szignalizáció esetén, ha rügypattanáskor vagy közvetlenül utána 24-36 óráig nedves a fiatal zöld növényi részek felülete és a hőmérséklet 0-5°C között változik, akkor a fertőzés bekövetkezése várható. Ilyen esetben a védekezést azonnal végre kell hajtani. Ha a csapadékos időjárás hosszan elhúzódik, a védekezést 4-7 naponként megismételhetjük. A védekezést tehát a fertőzésre kedvező időjáráshoz kell igazítani.

Őszibarack-lisztharmat

Az őszibarack-lisztharmat (Sphaerotheca pannosa var. persicae) előrejelzése érzékeny fajtákon célszerű. A védekezés szükségességének előrejelzése az almafa-lisztharmathoz hasonlóan a rügyek fertőzöttségi %-ának megállapításával (távelőrejelzés ősszel), illetve hajtatással (rövid előrejelzés tavasszal) történhet. Rövid előrejelzés során, a hajtások február végétől meleg és jól megvilágított helyiségben hajtathatók, és ezzel meghatározhatóvá válik a lisztharmatfertőzés mértéke. A vizsgálatokhoz a gyümölcsösből 200 hajtást gyűjtünk be, melyeket megvilágított, kb. 20°C-os helyiségben állítsunk vízbe. Ha rügyfakadás után 1-2%-os fertőzöttséget észlelünk, fel kell készülni a védekezésre, mert ha tavasszal párás, meleg május várható, akkor valószínű erős fertőzés következik be. A konídiumok csírázása melegben (21-27°C-on) következik be kb. 60%-os páratartalom mellett. Először a hajtások fertőződnek, majd május végétől megbetegedhet a gyümölcs is. Az inkubációs idő 6-11 nap, azaz kedvező időjárásban (meleg, nem túlságosan száraz időben) 10 naponként újabb fertőzés követezhet be.

Szilvalevél-vörösfoltosság

A szilvalevél-vörösfoltosság (Polystigma rubrum) szezon végi tünetszámával a következő évi fertőzés mértéke előrejelezhető, majd az aszkospórák szóródási időpontjával a tavaszi védekezés időpontja is megállapítható.

Távelőrejelzés során a fertőzőanyag őszi mennyiségének felmérésekor a következő évi várható fertőzés mértékét határozzuk meg. A vizsgálatok során megállapítjuk a levelek fertőzöttségi mértékét. Ősszel, lombhullás előtt több helyen kijelölünk egy-egy fát és megállapítjuk a leveleken található foltok számát. Ha a levelek 70-90%-án 2-3 polisztigmás folt van, akkor a következő év tavaszán nagy fertőzés várható.

A szignalizáció során ősszel fertőzött leveleket gyűjtünk be és ezeket – természetes körülmények között – a gyümölcsös talaján teleltetjük át, majd tavasszal meghatározzuk az aszkospórák szóródási idejét, valamint a védekezés végrehajtásának időpontját. Tavasszal (április közepétől) kétnaponként 2-2 levelet gyűjtünk be, inkubáljuk nedves helyen (az alma ventúriás varasodásánál leírtakhoz hasonlóan készítjük el). Ha az inkubálás során a kórokozó kétsejtű aszkospóráinak szóródását tapasztaljuk, akkor a növény fenológiai állapotát és az időjárási tényezőket kezdjük el vizsgálni.

A kórokozó rügypattanástól kezdődően csak a fiatal leveleket támadja meg. A szilvafák a kilombosodástól néhány héten keresztül fogékonyak, azonban a tünetek csak a fertőzéstől számított 6. héten jelennek meg a hosszú inkubációs idő miatt. Végül is a fertőzés kialakulása az időjárási tényezők (csapadék, hőmérséklet) függvénye, a hőmérséklettől függően különböző hosszúságú nedvességborítottság kell a fertőzés kialakulásához a leveleken. Fontos tehát, hogy áprilisban és májusban a fertőzés az aszkospóra-szóródás időpontjától és az esős periódusoktól függ. Ott, ahol az őszi felmérések során erős fertőzés várható, az aszkospórák szóródásának időpontjától számított 1-2 napon belül védekezni kell.

Málna didimellás vesszőfoltossága

A málna didimellás vesszőfoltossága (Didymella applanata) a málna egyik legsúlyosabb betegsége. A kórokozó peri­té­ciu­mokkal telel át. Tavasszal a peritéciumok fejlődésnek indulnak, és április végére várható az érett aszkospórák megjelenése. A peritéciumok vizsgálatával megállapíthatjuk az aszkospórák érési és szóródási időpontját, a csapadékmennyiség mérésével pedig a lehetséges fertőzési és a védekezési időpontokat.

A rövid előrejelzés során kora tavasztól kezdődően kezdetben másfél hetenként, majd hetente ellenőrizzük a fertőzött vesszőket és felkutatjuk a peritéciumokat. Egy-egy alkalommal egy illetve két tucat peritéciumot preparálunk ki és mikrosz­kópi vizsgálattal a következő érési fokozatokat láthatjuk:

• a peritéciumon belül átlátszó massza látható (éretlen peritéciumok);
• a peritéciumon belül az aszkuszok láthatók, de aszkospórák még nem (peritéciumok az érés kezdetén);
• a peritéciumon belül az aszkuszok teljesen kialakultak és néhány aszkospórakezdemény is látható (részben érett peritéciumok);
• a peritéciumon belül az aszkuszok egy része már érett és kifejlett, kétsejtű aszkospórákat tartalmaz (félérett peritéciumok);
• a peritéciumon belül az aszkuszokban az aszkospórák mind érettek (érett peritéciumok);
• a peritéciumokból az aszkospórák teljesen vagy részben kiszóródtak (kiürült peritéciumok).

Az első érett peritéciumok észlelésekor a csapadékmennyiséget kell mérnünk. Az első védekezést az első érett perité­ciumok megjelenésekor kezdhetjük meg. Amennyiben az április és május száraz, meleg, az aszkospórák szóródása elhúzódik és a fertőzés csak az első csapadék esetén kezdődik. Az inkubációs idő 4 hét, azaz a tünetek megjelenése az érés kezdetére várható. A fertőzés elterjedésének megakadályozására célszerű a megfigyeléseket és a védekezést termés­betakarítás után is folytatni.

Szőlőperonoszpóra

A szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola) fellépése két időjárási tényező (hőmérséklet, csapadék) ismeretében nagy biztonsággal előrejelezhető. A kórokozó a lehullott, fertőzött levelekben telel. A csapadékos tél és tavasz súlyos járvány kialakulását eredményezheti. Csapadékos tavasz esetén a betegség már virágzás előtt jelentkezhet. A nyári esős és párás levegő a betegség robbanásszerű terjedését és járvány kialakulását eredményezheti.

Rövid előrejelzés során a fertőzés megítélésekor a növény fogékony fejlődési állapotát, a hőmérsékletet és a levelek nedvességborítottságát vesszük figyelembe. Azaz agrometeorológiai állomások mérési eredményei alapján állapítjuk meg a fertőzés feltételezhető időpontját, és a tünetek várható megjelenését.

A fertőzés bekövetkezésének időjárási feltétele hogy 10 mm csapadék hulljon és a napi középhőmérséklet legalább 10-13ºC legyen. A másodlagos fertőzés kialakuláshoz egy 24 órás periódusban bekövetkező levélnedvesség-borítottság szükséges a leveleken vagy a fürtökön, miközben a hőmérséklet 10-13ºC között alakul.

A szőlőpernoszpóra esetében meghatározzuk a lappangási idő (inkubációs idő) hosszát is. Az inkubációs idő várható hosszát a fertőzés bekövetkeztétől számítjuk. Istvánffy és Pálinkás táblázata alapján határozhatjuk meg az inkubációs idő várható tartamát (1. táblázat) és ezzel a tünetek megjelenésének várható időpontját. A leveleken és fürtökön más-más a gomba fejlődésének sebessége, és az inkubáció hossza is különböző. Az inkubációs idő hosszát a hőmérséklete is nagymértékben befolyásolja.

1. táblázat: Istvánffy és Pálinkás-féle szőlőperonoszpóra
lappangási idejét előrejelző táblázat

Szőlőlisztharmat

A szőlőlisztharmat (Uncinula/Erysiphe necator) a rügyekben telelhet át micéliummal (ivartalan úton) vagy a tőkerepedésekben kazmotéciumokkal/kleisztotéciumokkal (ivaros úton).

A primér fertőzés időpontját az áttelelő képletek mennyisége és léghőmérséklet-adatok alapján határozhatjuk meg. A betegség terjedését a meleg, mérsékelten párás, csapadékszegény időjárás segíti. Az elmúlt években több számítógépes program is alkalmazásra került, amely egyéb szőlő-, ill. gyümölcsbetegség is sikerrel alkalmazható. Ilyen pl. az Agro-Expert előrejelző rendszer. A rendszer 15 percenként küldi a mért meteorológiai adatokat a központi számítógépnek, amely ezeken túl még figyelembe veszi a növények fejlettségi állapotát, s a megvalósított kezeléseket is. Alkalmas pl. a szőlő (peronoszpóra, lisztharmat, szürkepenész), alma, burgonya, paradicsom betegségeinek előrejelzésére. A hazai gyakorlatban a legismertebb szőlőbetegségek (peronoszpóra, lisztharmat, szürkerothadás) előrejelzésére alkalmazott számítógépes program a GALATI-VITIS.

A program több évtized csapadék és hőmérséklet havi átlagát veszi figyelembe, s ehhez viszonyítja a frissen betáplált értékeket. A programba be kell táplálni a fajták érzékenységi fokát, a fenológiai stádiumokat, a termőhely adottságokat is. A program az időjárási tényezők figyelembevételével ad javaslatot a védekezés végrehajtására. Hazánkban gyümölcs- és szőlőbetegségek előrejelzését leggyakrabban agrometeorológiai rendszerek (pl. Metos, Boreas, Lufft) algoritmusai és betegség­előrejelző szoftverei segítségével végzik a termelők.

dr. Holb Imre
(Biokultúra 2010/4)

EZ IS ÉRDEKELHETI:

Nagyösszegű támogatás az állattartó telepek fejlesztésére Új fejlesztésű biopeszticid – Tricho Immun az ökológiai gyümölcstermeszésben