2016 Júl 05

Élelmiszerjelölés

0 Comment

A Biokultúra Hírlevél januári számában megjelent egy cikk az „Év Bioterméke” versenyről, de leginkább a Szakmai díj zsűrizésén szerzett tapasztalatokról. Az „Év Bioterméke” cím elnyeréséhez, amint azt már említettük előzőleg megjelent cikkünkben, nem volt elég egy ízletes ökoterméket benevezni. A Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) által küldött zsűri a termék egészét (megjelenését, a termék jelölését, állagát, küllemét) vizsgálta és csak azután jöhetett az érzékszervi bírálat.

Felmerült az igény egy összefoglalóra az élelmiszerek jelölésével kapcsolatban. Az összes élelmiszerre vonatkozó jogszabály mellett az ökotermelőknek és ökotermék forgalmazóknak az ökotermékekre vonatkozó címkézési és jelölési szabályokat is figyelembe kell venni. A csomagolásnak nem csak megkapónak, tetszetősnek kell lennie, hanem információt kell hordoznia a vevő felé. Ha az élelmiszerjelölés jogszabályi háttérével szeretnénk jobban megismerkedni érdemes kutakodásunkat a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság oldalán kezdeni, ahol egy szép, de igen rövid összefoglalót találunk, mely jogszabályokat kell átbogarásznunk a pontos információkért.

„Az élelmiszerek jelölésének legfontosabb feladata, hogy tájékoztassa a fogyasztót az élelmiszerek tulajdonságáról, jellegéről… Az élelmiszerjelölés alapelve, hogy pontos, valósághű, fogyasztót nem félrevezető tájékoztatást nyújtson a termékről. Mindezek biztosítása a termék piacra helyezésében részt vevő élelmiszer-vállalkozások feladata.” – olvashatjuk az oldalon. Ebből rögtön több információi is kiderül a jelölés a fogyasztónak szól, de a termelőnek, a forgalmazónak (piacra helyezésben résztvevőnek) a feladata, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően tegyék rá a termékre. Elvileg mindenki kérhet előzetes véleményt a helyi Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnál, hogy a jelöléstervezet megfelelő-e. A gyakorlatban azonban ezek az igazgatóságok elég leterheltek és mivel ez nem tartozik a fő feladataik közé, valószínűleg nem tudnak érdemben foglalkozni a tervezettel. A szakmai zsűrizés folyamán, amikor már láttuk, hogy mennyire sok jelölési hibát – sokszor apróságokat – vesz észre az avatott szem, bennünk is megfogalmazódott a kérdés, vajon hol lehet ezeknek a szabályoknak utána nézni? Magyarországon a jogszabályok, amiket figyelembe kell venni a 2000/13/EK irányelv, amelynek eredményeként létrejött a jelenleg is hatályos élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet. Ezenfelül a 1169/2011/EU rendeletet.

Vannak kötelezően feltüntetendő adatok, melyeket a gyártónak vagy a forgalmazónak kötelessége a végső fogyasztó felé megadni. Ezekről bővebben a 1169/2011/EU rendelet 9. cikkében lehet olvasni.

Kötelezően feltüntetendő adatok

» Az élelmiszer neve. Ez értelemszerűen az élelmiszer megnevezése, annak előírt neve. Az élelmiszer nevéhez vannak külön betartandó szabályok, mint például „az élelmiszer nevében vagy ahhoz kapcsolódóan szerepelnie kell az élelmiszer fizikai állapotának, valamint azon kezelési módszer meghatározásának, amelynek alávetették (például porított, fagyasztott, fagyasztva szárított, gyors­fagyasztott, koncentrált, füstölt). A tájékoztatás elmulasztása a vásárló félrevezetését jelentené.” Külön a névben fel kell tüntetni, ha ionizáló sugárzással kezelték, de ez ugye tilos az ökológiai mezőgazdálkodásban. A nevében is fel kell tüntetni, ha az élelmiszer érintett az alábbiakban: védőgázas csomagolásban, cukorral és édesítőszerrel, édesítőszerrel. A jogszabály VI. mellékletében részletesen felsoroltak ezek az esetek. Az élelmiszer neve minden kapcsolódó dokumentumon (gyártmánylap, nyomon követési lap stb.) ugyanaz kell, hogy legyen.

» Az összetevők felsorolása. Jogszabály szerint az „összetevő: minden anyag vagy termék, beleértve az aromákat, az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket is, vagy összetett összetevő bármely összetevőjét is, amelyet az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is; a szermaradványok nem minősülnek összetevőnek.” Az utolsó mondatrészt megint csak figyelmen kívül hagyhatjuk, mivel ökológiai gazdálkodásról beszélünk. Az összetevő(k) aránya az élelmiszer nevében is szerepelhetnek, mindig a nagyobb arányban szereplő összetevő kerüljön előre. Pl. alma-körte bio ivólé, ahol az alma 50%-ban, míg a körte csak 10%-ban van jelen. Fordított esetben a megnevezés félrevezető és szabálytalan. „Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat előállítás kori tömegük csökkenő mennyiségi sorrendjében az ‚összetevők’ szót követően kell feltüntetni.”

A jogszabály 19. cikkében lehet olvasni, mely élelmiszerek esetében hagyható el az összetevők felsorolása.

» Minden olyan, allergiát vagy intoleranciát okozó, a II. mellékletben szereplő, vagy a II. mellékletben szereplő anyagokból vagy termékekből származó összetevő vagy technológiai segédanyag, amelyet élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár megváltozott formában is.

Az allergéneket kiemelten kell jelölni az összetevők felsorolásánál. Erre külön szabályok is vannak, hogy milyen megkülönböztetéseket kell alkalmazni azok formázásánál.

  • Glutént tartalmazó gabonafélék (azaz búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut, illetve hibridizált fajtái).
  • Rákfélék és a belőlük készült termékek.
  • Tojás és a belőle készült termékek.
  • Hal és a belőle készült termékek.
  • Földimogyoró és a belőle készült termékek.
  • Szójabab és a belőle készült termékek.
  • Tej és az abból készült termékek (beleértve a laktózt).
  • Zeller és a belőle készült termékek.
  • Mustár és a belőle készült termékek.
  • Szezámmag és a belőle készült termékek.
  • Kén-dioxid és az SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter összkoncentrációt meghaladó mennyiségben; a számítást a fogyasztásra kész termékekre vagy a gyártó utasítása alapján elkészített termékekre vonatkozóan kell elvégezni.
  • Csillagfürt és a belőle készült termékek.
  • Puhatestűek és a belőlük készült termékek.

Kivételek sok esetben vannak, a fentebb felsoroltak listája nem teljes, gyakran változik, bővül. Az allergéneket vagy azok lehetséges jelenlétét akkor is fel kell tüntetni, ha az összetevők között egyébként nem szerepel, mondjuk, ha olyan üzemben készült, ahol más termék előállításához használnak allergént.

» Bizonyos összetevők vagy összetevőcsoportok mennyisége.

» Az élelmiszer nettó mennyisége.

A feldolgozott élelmiszerek különböző méretű és anyagú csomagolása sokszor megtéveszti a vásárlót, a tényleges élelmiszer mennyiségéről. Gondoljunk itt a nagy zacskók alján árválkodó kis mennyiségű chipsre vagy a hatalmas papírdobozban rejtőzködő 3-4 darab bonbonra. Ezért fontos feltüntetni a nettó mennyiséget, melyet literben, centiliterben, milliliterben, kilogrammban vagy grammban kell kifejezni.

» A minőségmegőrzési idő vagy a fogyaszthatósági idő.

Jogszabály szerint „az élelmiszer minőség­megőrzési ideje: az az időpont, ameddig az élelmiszer megfelelő tárolás mellett megőrzi egyedi tulajdonságait.”

„Olyan élelmiszerek esetében, amelyek mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandók, és ezért rövid idő elteltével valószínűleg közvetlen veszélyt jelentenek az egészségre, a minőségmegőrzési időt a fogyaszthatósági idő helyettesíti.” A szavatossági idő kifejezést nem használjuk élelmiszerekre!

» Különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételek. Ide értendő, ha felbontás után hűtőben kell tárolni az élelmiszert vagy ha csak hűtve tárolható. A fagyasztott élelmiszereken fel kell tüntetni, hogy visszafagyasztani tilos a magas mikrobiológiai kockázat miatt.

» Élelmiszer-vállalkozás neve vagy cégneve és címe.

» A származási ország vagy az eredet helye. Az EU megnevezés nem helyes.

» Felhasználási útmutató, amennyiben ilyen útmutató hiányában nehéz megfelelően felhasználni az élelmiszert.

» Az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetében a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban.

» Tápértékjelölés. Az élelmiszerek tápértékjelölése az élelmiszerekben lévő energia és bizonyos tápanyagok jelenlétére vonatkozó tájékoztatás. A 1169/2011/EU EK rendelet utolsó tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatos kötelező határideje: 2016. december 13.

Az élelmiszer-piaci szereplők szükségtelen terhelésének elkerülése érdekében indokolt mentesíteni a kötelező tápértékjelölés alól az élelmiszerek azon csoportjait, amelyek nem feldolgozott élelmiszerek, vagy amelyek esetében a tápértékjelölés nem játszik döntő szerepet a fogyasztók vásárlással kapcsolatos döntésében, illetve amelyek csomagolása túlságosan kicsi ahhoz, hogy ráférjenek a jelölési előírásoknak megfelelő információk. Fontos az olvashatóság, mely függ a betűméreten túl annak alakjától, színkombinációjától, például kék alapon sárga betű nehezen olvasható.

Mire figyeljünk még?

Az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek jótékony hatással lehetnek az emberi egészségre, azonban gyógyító hatást nem tulajdoníthatunk ezeknek a termékeknek, legalábbis az élelmiszerek jelölésében nem. „Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezethetik a fogyasztókat, elsősorban az élelmiszerek jellemzőit, hatásait vagy tulajdonságait illetően, vagy az élelmiszereknek gyógyhatást tulajdonítanának. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen nem tulajdoníthat az élelmiszereknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat.”

Az élelmiszerek jelölésének világosnak és érthetőnek kell lennie, hogy segítsék azokat a fogyasztókat, akik az élelmiszereket és étrendjüket tudatosabban kívánják kiválasztani.

Ügyeljünk arra is, hogy van „magyar termék (hazai termék, hazai feldolgozású termék)” rendelet, mely a védjegyek használatát szabályozza.

Milyen alapvető szabályok vonatkoznak az ökológiai gazdálkodásból származó termékek jelölésére?

Szemelvények a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Alap-feltételrendszerből.

„Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek jelölésének szabályai

Ökológiai jelöléssel és az „Ellenőrizte: HU ÖKO-01 (Bio­kontroll)” jelzéssel (címkén, bizonylaton stb.) csak azok a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és takarmányok láthatók el, amelyeket az Alap-feltételrendszer betartásával és a Biokontroll ellenőrzése mellett állítottak elő és forgalmaztak. A termékek jellegük, státuszuk és a mezőgazdasági eredetű ökológiai alkotók aránya szerint az alábbi csoportokba sorolhatók:

Átállási termék: egyetlen olyan mezőgazdasági eredetű, növényi összetevőből álló termék, amelynél a betakarításig az átállásból legalább egy év letelt. Az alkalmazható jelölési szöveg: „az ökológiai termelésre való átállásból származó termék”.

Ökológiai élelmiszer: a mezőgazdasági összetevőkből az ökológiai összetevők aránya 95-100%. A legfeljebb 5%-nyi összetevő szerepel az engedélyező pozitív listán vagy alkalmazását a hatóság ideiglenesen engedélyezte. Halászott halat, vadászott vadat tartalmazó feldolgozott élelmiszerek nevében az öko jelölés (az egyéb összetevők jelölésével összefüggésben) akkor szerepelhet, ha minden további mezőgazdasági összetevőjük ökológiai és egyebekben megfelelnek az ökoélelmiszerekre vonatkozó előírásoknak.

Ökológiai összetevőt tartalmazó élelmiszer: csak az összetevők felsorolásánál jelölhetők az ökológiaiak, de csak akkor, ha előállításuk egyebekben megfelel az ökológiai élelmiszerekre vonatkozó előírásoknak (pl. GMO-mentesek, adalék- és segédanyagaik megfelelőek stb.).

Feldolgozott ökológiai takarmányok: a teljes szárazanyag tartalomra vetítve legalább 95%-a ökológiai összetevőkből származik. Ökológiai gazdálkodásban felhasználható feldolgozott takarmányok: az ökológiai és átállási alkotók szárazanyag aránya jelölt, az egyéb összetevők pedig alkalmazhatók az ökológiai állattartásban. Az alkalmazható jelölési szöveg: „ökológiai termelésben használható a 834/2007/EK Rendeletnek és a 889/2008/EK Rendeletnek megfelelően.”

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft által kiadott az „Ökológiai gazdálkodás Alap-feltételrendszere” a jogszabályok által meghatározott szigorú kereteket olvasmányos formában és az egyes gazdálkodási ágazatok szerinti bontásban tartalmazza.

Az Alap-feltételrendszer megrendelhető a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. honlapján (www.biokontroll.hu – Kapcsolatfelvétel menü).

Szlovicsák Katalin
Szaklektor: dr. Miskucza Mária
(Biokultúra 2016/2-3)

[top]