Elindult az országos öko gabona fajtateszt-hálózat

Egy rendkívüli és sokszereplős együttműködésnek köszönhetően idén októberben az ÖMKi koordinációjával az ország hét helyszínén elindult a kisparcellás öko őszi búza fajtateszt-hálózat. A hálózat tervezése a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjában zajlott, melynek tavaszi újra alakulásáról egy korábbi lapszámban már olvashattak (Mikó et al. 2020). A munkacsoport célja az ökológiai vetőmagok használatának fokozása és a gazdálkodók ezirányú támogatása, az ökológiai vetőmagokkal kapcsolatos információk megosztása, fajtatesztek szervezése, a fajtakínálat bővítése és a nemesítési projektek ösztönzése révén.

Jelenleg hazánkban mind az ökológiai vetőmag kereslet, mind a kínálat alacsony szinten mozog. Ez egyrészt az ökogazdálkodók által gyakran alkalmazott saját visszafogott, vagy fémzárolt konvencionális csávázatlan vetőmag használatának köszönhető, másrészt annak, hogy az itthon előállított jelentős mennyiségű ökológiai vetőmag legnagyobb része szerződéses keretek között, külföldre kerül értékesítésre. A posztregisztrációs fajtateszteknek ezért az is a célja, hogy bemutassa a gazdáknak a fémzárolt ökológiai vetőmaghasználat előnyeit, illetve ösztönözze az általában exportra termelő vetőmagos cégeket az általuk termesztett vetőmagok egy részének hazai piacon való forgalmazására. A fajtatesztekben részt vevő és jól teljesítő fajták hazai piacra szánt tételei a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által üzemeltetett Öko Vetőmag Adatbázisba (https://portal.nebih.gov.hu/-/oko-vetomag-adatbazis) is felkerülnek, így reményeink szerint az adatbázisnak is nő majd a jelentősége mind a gazdálkodók, mind a vetőmag forgalmazók körében.

A posztregisztrációs kisparcellás öko fajtateszt-hálózat működése első körben a kenyérbúzára összpontosít, minthogy hazánkban ökológiai körülmények között ez az egyik legnagyobb területen termesztett árunövényfaj. Néhány év eredménye alapján – az ÖMKi on-farm hálózat fajtakísérleteit is figyelembe véve – lehetőség nyílik pontosabb (regionális) fajtaajánlati listák összeállítására, melyek vetőmag-kínálati oldalát a hálózatban résztvevő cégek tudják majd biztosítani. A hálózat működését természetesen a későbbiekben további fajokkal tervezzük bővíteni.

Martonvásár kisparcellás fajtateszt

A hálózat megvalósulását többszereplős együttműködés teszi lehetővé, melyben a NÉBIH, a VSZT, vetőmagforgalmazó cégek (Karintia Kft., Lajtamag Kft., RWA Magyarország Kft., Saatbau Linz Hungária Kft., Tradisco Seeds Kft.), valamint a hazai agrárkutatásban élen járó intézmények, így a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont, a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Debreceni Egyetem karcagi és debreceni kutatóintézetei, valamint ökogazdálkodók (Csoroszlya Farm és Decsi Árpád) vesznek részt.

Az országos lefedettségű, hét helyszínen (Debrecen, Karcag, Kiszombor, Martonvásár, Szár, Eszterágpuszta és Fertőd) idén több mint 20 búzafajtával indított többéves kísérletek eredményei segíthetik a biogazdálkodókat abban, hogy az adott körülmények között legkedvezőbb, a térségükben legjobban teljesítő fajtákat tudják kiválasztani. A tanúsított ökológiai kísérleti területeken (melyek közül a NÉBIH fertődi telepe még átállás alatt van) a biogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű búzafajtákat teszteljük, mely rendkívül fontos információkat szolgáltathat az ágazat további fejlődése szempontjából. Az országos kisparcellás fajtavizsgálati hálózat a konvencionális, azaz a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság számára már régóta rendelkezésre áll, ezért ennek öko megfelelője egy régi hiányt pótol.

A négyismétléses (minden fajta, minden helyszínen négy ismétlésben van elvetve) kisparcellás kísérletekben többek között a fajták télállóságát, gyomelnyomó- és betegségekkel szembeni ellenálló-képességét, hozamát és beltartalmi értékeit (nyersfehérje és sikértartalom), valamint több év átlagában ezek stabilitását vizsgáljuk. A konvencionális fajtatesztektől eltérően itt a fő hangsúly nem elsősorban a termésmennyiségen van, hanem fontos szerepet kap a termés beltartalmi értéke, a fajta betegség-ellenállóképessége és nitrogénhasznosító képessége is, mely elengedhetetlen az ökológiai körülmények között való jó teljesítőképességhez. A fajtavizsgálatok eredményeit az ÖMKi és a résztvevő szervezetek honlapján évente elérhetővé tesszük.

A kisparcellás fajtatesztek jól kiegészítik az ÖMKi által 2012 óta országosan koordinált üzemi, azaz on-farm fajtakísérleteket, melyek működő ökogazdaságokban valósulnak meg, a gazdák aktív részvételével. A két kísérleti forma eredményei együttesen még inkább támogatják a termelők sikeres gazdálkodását és újabb termelők ökológiai gazdálkodásra való átállását, amelynek egyik alapvető feltétele a termőhelyhez alkalmazkodó, ellenálló, stabil hozamú és magas beltartalmi értékű fajták kiválasztása.

Terveink szerint a hálózatnak az ökológiai fajtaelismerésben is fontos szerepe lesz a későbbiekben, biztosítva az ökológiai gazdálkodási feltételekhez nemesített új fajtajelöltek számára a fajtaregisztrációhoz szükséges gazdasági értékvizsgálatot, mely jelenleg csak eltérő környezeti adottságokkal rendelkező országokban érhető el (pl. Ausztria, Németország). Mivel az ökológiai fajtatesztek során más, fentebb már említett tulajdonságok is hangsúlyos szerepet kapnak (a konvencionálisban megszokotthoz képest), fontos, hogy a kísérleti körülmények és a vizsgált paraméterek is az ökogazdálkodás igényeinek megfelelően legyenek beállítva.

Végső soron mindezen kezdeményezések és kutatások célja, hogy a fogyasztók asztalára itthon is minél több, helyben termelt, egészséges, szermaradványoktól mentes élelmiszer kerüljön. A búza fajtatesztek esetében természetesen a kenyeret emelhetjük ki, mely akkor jó, ha adalékanyagoktól mentes és három fő összetevőből, lisztből, vízből és sóból készül. Mindez egyszerűen hangzik, de a megfelelő minőségű és mennyiségű bio liszt beszerzése a gyakorlatban mégsem olyan könnyű. A gabona minősége mellett a liszt minőségében az őrlés módja is nagy szerepet játszik. Ezért is különösen fontos, hogy a helyben előállított és feldolgozott alapanyagokra épülő ökológiai termékpálya különböző szereplői, azaz a gazdálkodók, molnárok és pékek jobban megismerhessék egymást, megoszthassák tapasztalataikat és igényeiket, valamint eljuthassanak hozzájuk a legújabb kutatási eredmények is. Ebből a célból hozta létre az ÖMKi a gazda-molnár-pék adatbázist és szervez rendszeresen szántóföldi szakmai napokat, kóstolókat és műhelymunkákat. A közismert római szállóige után szabadon: a gabonakísérlet el van vetve (ami az idei őszi időjárás mellett még nagyobb öröm) és nagyon várjuk, hogy ennek hasznát a gazdálkodók mielőbb learathassák.