Előrejelzési és védekezési lehetőségek az Üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis) ellen bioalmásban
Az üvegszárnyú almafalepkét, más néven almafaszitkárt sokáig csak másodlagos kártevőnek vélték. Úgy gondolták, hogy az egészséges és ép kérgű fák teljes mértékben mentesek tőle. Napjainkra azonban jelentős kártevővé vált, elszaporodását és helyenként jelentős kártételét a megváltozott termesztéstechnológiában látják.
A régebbi irodalmak szerint a vékony ágakban, fiatal vesszőkben károsít a lárva. Újabban a hernyók főként a törzs vagy a vastag ágak kérgében, sérüléses sebek szélén, vagy szövetburjánzásos tumoroknál károsítanak. Járataikat a kéreg szöveteiben készítik, a fás részekbe nem hatolnak be. Táplálkozásuk közben a sebek nem forradnak be, vagy legalábbis elhúzódik a sebgyógyulás és azokon sebparazita kórokozók telepedhetnek meg. A koronaalakító metszés, a sok mechanikai sérülés kedvező a tojásrakáshoz a hernyók kifejlődéséhez.
Az utóbbi évtizedekben, hazánkban is rendkívüli népszerűségnek örvend a gyenge növekedésű alany. Népszerűségének elsőrendű oka az, hogy sűrű ültetvények létesítéséhez kiválóan alkalmas, hátránya, hogy csak támrendszer mellett nevelhető és intenzív metszést, öntözést igényel. Az 1980-as évektől kezdve a legelterjedtebben használt almaalany a gyenge növekedésű M9, melynek az utóbbi tíz évben szaporítási aránya megközelítette az 50%-ot. Azonban az alany és a nemes között sokszor inkompatibilitás (összeférhetetlenség) lép fel. Ilyenkor a gyökérnyak és a szemzés helye között egy tápanyag torlódásos felület, egy szövetburjánzás, tumor alakul ki, amely tojásrakáshoz, valamint a hernyó fejlődéséhez kedvező feltételeket biztosít.
Az 1. ábrán látható az említett szövetburjánzás. Az ábrán csordogáló szövetnedvet fedezhetünk fel, melyből következtethetünk a kártevő jelenlétére. Miután szikével óvatosan feltárjuk a kérget, láthatóvá válik a közepes méretű, sárgás testű, barna fejű lárva.

1. ábra | Kártételi hely a fatörzs szövetburjánzásos részén
Milyen megfigyelési és védekezési módszereket alkalmazhatunk az ökológiai művelésű gyümölcsösökben a szitkár ellen? Az imágók tömeges csapdázása hatékony eljárás lehet, több módszer közül is választhatunk:
- Az egyik legrégebbi módszer az almacefre-, avagy illatcsapda, mely házilag is könnyedén előállítható (2. ábra).
3. ábra | Házi készítésű cefre csapda (Fotó: Némethné M. Barbara)
- A nőstény és hím egyedek is meglehetősen jól repülnek rá. A vonzalom élettani oka, hogy a lepke érési táplálkozást folytat, ezért keresi fel az erjedő gyümölcsöket és cefréket. Elkészítéséhez darabolt almát, almalevet, sört és élesztőt használtunk fel. Az egyveleget pár napig hagytuk erjedni, majd edénybe töltöttük és felakasztottuk a fákra. Kétnaponta ellenőriztük a fogást és újratöltöttük a keveréket.
- A hazai fejlesztésű feromon csapdacsalád (Csalomon) termékei között találunk olyat, mely a szitkár rajzásmegfigyelésére is alkalmazható. A ragacsalapos delta csapda nagyon érzékeny, de csak a hím egyedeket vonzza. Használatánál elsődleges szempont, hogy minél korábban érzékeljük a területünkön lévő lepkéket. Kétnaponta ajánlott ellenőrizni a fogást, a ragacsból a fogott lepkéket el kell távolítani, szükség esetén a ragacslapot újra kell cserélni, de tíznaponta mindenképp.
- Egyéb kísérletek kapcsán bebizonyosodott, hogy az üvegszárnyú almafalepke meglehetősen jól repül a körte-észtert és ecetsavat tartalmazó csalétekre is. A fogott egyedek között a nőstények voltak többségben.
Az imágók befogásával elméletileg a lárvakártétel megelőzhető, de ha a hernyó már berágta magát a kéreg alá nagyon nehéz a fát megvédeni. Az ökológiai gazdaságokban engedélyezett kontakthatású Bacillus thüringiensis toxin a rejtőzködő életmódú lárvát nem, vagy csak kéregkaparást követően éri el. Ezért tartottuk érdemesnek megvizsgálni a természetes növényi eredetű azadirachtin és kvasszia lárvaölő hatását. Törzs és lárvakezeléseket is folytattunk.
Kísérleteink
Vizsgálatainkat a Bősárkányban található, 1 hektáros almásban folytattuk. A gyümölcsöst 1997-ben telepítették, 2009 óta teljes rangú bioültetvény. Összesen 5 almafajta található itt, mi a három legnagyobb fajtát választottuk ki a kezelésekre: az Idaredet, a Royal Gálát és a Florinát. Mindegyik M9-es alanyon található, látható az alany és a nemes találkozásánál feltűnően nagy tumort kialakító szövetburjánzás. Az ültetvényben kizárólag az alany és nemes találkozásánál kialakult „tumorban” voltak megtalálhatóak a lárvák.
A kártevők – elsősorban az almamoly – ellen a Bt toxin tartalmú Dipellel és a granulózis vírust tartalmazó Madex-el védekeznek.
A lepkék fogására minden évben két csapda típust üzemeltettünk, ragacslapos szexferomon csapdát és házi készítésű almacefrét. Mindegyik csapdatípusból 5 db-ot üzemeltettünk, egymástól 10 m-es távolságban, ellenőrzésük 2–3 naponta történt. A két természetes eredetű hatóanyagot a következő készítmények formájában juttattuk ki:
NeemAzal t/s: hatóanyaga az azadirachtin, ami egy trópusi fafaj a Neem-fa (más néven miatyánkcserje, Azadirachta indica, A. Juss) magjából préselt olaj fő alkotórésze. A rovarokra kitinszintézis-gátló, táplálkozás gátló és peteprodukció csökkentő hatással van, melynek köszönhetően széles hatásspektrumú rovarölőszer. Felszívódik a levéllemezben, ezért hosszú hatástartamú. Biogazdaságokban is alkalmazható aknázó molyok és molytetvek ellen.

3. ábra | Törzs Neem-Azal kezelés után
Kvasszia kivonat: Quassia amara, Sarcocephalus latifolius fás szárú növények termelik, melyek Amerikában, Brazíliában és Kelet-Indiában őshonosak. Idegméreg, hatása hasonlít a nikotinhoz. A kvasszin kontakt módon hat, a hasznos szervezetekre gyakorolt kedvezőtlen hatása csekély. Felhasználását ajánlják poloskaszagú alma- és körtedarázs ellen. A kivonatot többnyire rotenonnal keverve hozzák forgalomba.

4. ábra | Törzs Kvasszia kezelés után (Fotó: Némethné M. Barbara)
A készítményeket a Biocont Magyarország Kft.-nél vásároltuk. A kvasszia faforgács 1 kg-os kiszerelésben érkezett meg, melyből főzetet készítettünk. A receptúra szerint annyi vizet öntöttünk hozzá, mely ellepi és ezzel forraltuk fel. Állni hagytuk, majd leszűrtük és folyékony szappant adtunk hozzá. A NeemAzal-t szuszpenzió formájában, 1 l-es kiszerelésben, 1%-os hatóanyag tartalommal vásároltuk meg, amit a könnyebb kijuttathatóság végett 0,5% töménységűre hígítottunk. Ezeket az oldatokat aztán kis szórófejes flakonokba töltöttük, majd az előre kijelölt fatörzsekre illetve közvetlenül a lárvákra permeteztük.
Törzskezelések
A törzskezeléseket 2014.04.29-én végeztük kézi permetezővel. Fajtánként 10 szomszédos törzset kezeltünk 4 ismétlésben Royal Gála, Florina és Idared fajtákon. Kontrol csoport minden kezeléshez tartozott. A felvételezések során számoltuk a károsított törzseket, az élő, illetve az elpusztult lárvákat a kezelés előtt és utána 3 nappal. A hernyókat a törzsek alapi részén képződött szövetburjánzásban a károsított kérget késsel felnyitva találtuk meg.
A vizsgálat eredményeit az 1. táblázat tartalmazza.
Megfigyelés ideje/Kezelés módja | Kezelés előtt | Kezelés után | Hatékonyság % | ||
Rágott törzsek/40 törzs (db) | Élő lárva/40 törzs (db) | Élő lárva /40 törzs (db) | Elhullott lárva/40 törzs (db) | ||
Florina | |||||
NeemAzal | 18 | 11 | 5 | 1 | 36,36% |
Quassia | 15 | 7 | 3 | 4 | 40,00% |
Kontrol | 10 | 7 | 5 | 1 | |
összes | 43 | 25 | 13 | 6 | |
Gála | |||||
NeemAzal | 34 | 22 | 12 | 7 | 37,27% |
Quassia | 36 | 30 | 18 | 10 | 31,00% |
Kontrol | 33 | 23 | 20 | 0 | |
összes | 103 | 75 | 50 | 17 | |
Idared | |||||
NeemAzal | 25 | 21 | 14 | 2 | |
Quassia | 31 | 25 | 16 | 6 | |
Kontrol | 23 | 14 | 7 | 0 | |
összes | 79 | 60 | 37 | 8 |
1. táblázat | Törzskezelések eredményei
A kezelés előtt tapasztalt rágásnyomok és hernyók száma megmutatja, hogy az egyes fajták milyen mértékben károsodtak. A Florina fajtában a kezelés előtt az összesen átvizsgált 120 törzsből 43 törzs alapi részén mutatkozott rágásnyom, ami azt jelenti, hogy a fák 35,8%-a károsított volt. A károsítás helyén 25 esetben megtaláltuk magát a hernyót is, tehát a Florinán belül a fák 20%-át biztosan szitkár károsította. Meg kell jegyezni, hogy a kezelések után megtalált élő és elpusztult lárvák összege nem egyezik meg pontosan a kezelés előtt talált lárvaszámmal, mert a vizsgálatok során nem tudtuk maradéktalanul az összes lárvát kinyerni a törzsekből, mert az a fára nézve végzetes következményekkel járt volna.
A Royal-Gála jobban károsodott, mint a Florina, a fák 85%-án találtunk rágásnyomot és 62%-ukban lárvát is.
Az Idared közepesen károsodott. A törzsek 65,8%-án fedeztünk fel rágásnyomot és 50%-ukban lárvát is találtunk a kezelések előtt.
A készítmények hatékonyságát Henderson-Tilton képlet segítségével fajtánként vizsgáltuk. Mindkét készítmény átlagosan 30-40%-os hatékonyságot mutatott. A NeemAzal hatékonysága a Gála és a Florina fajtáknál szinte megegyezett: a lárvák 37,27%-át illetve 36,36%-át pusztította el. A kvasszia kivonat hatékonysága a Florinában elérte a 40%-ot, míg a Gálában gyengébb, 31%-os volt.
Az Idaredben sajnos nem tudtunk hatékonyságot számolni, mert a kontrol területen tőlünk független okból kevés élő lárvát találtunk, így a Henderson-Tilton képlet értelmezhetetlen eredményt adott.
Lárvakezelések
Kíváncsiak voltunk, hogy ha a szereket közvetlenül a lárvákra juttatjuk ki, milyen ölőhatást fejtenek ki. A hernyók közvetlen lepermetezésének szitkárok esetében inkább csak elméleti eredménye van, mert a rejtetten élő lárvák kontaktmódon nem pusztíthatóak. Azonban a közvetlen ölőhatás ismeretében körültekintőbben elemezhetők a törzskezelések eredményei. A vizsgálathoz a teszthernyókat a fatörzsek megvastagodott alapi részéből szedtük ki késsel, óvatosan, hogy ne sérüljenek. Utána 10-esével Petri csészébe helyeztük őket – melynek aljára nedves szűrőpapírt és faháncsot tettünk – majd lepermeteztük őket NeemAzal-lal és kvasszia kivonattal (6-7 ábra). Hatóanyagonként 20 lárvát kezeltünk. Fél óránként párásítottunk számukra és óránként vizsgáltuk az élő és elpusztult lárvák számát négy órán át.
Az eredmények a 2. táblázatban láthatók.
Megfigyelés ideje/Kezelés módja | Élő lárvák száma (db) | Hatékonyság % | ||||
Neem (átlag) | Neem kontrol | Quassia (átlag) | Quassia kontrol | Neem | Quassia | |
1 óra múlva | 8,5 | 10 | 10 | 10 | 15% | 0% |
2 óra múlva | 8,5 | 10 | 5,5 | 10 | 15% | 45% |
3 óra múlva | 8 | 10 | 2,5 | 9 | 20% | 73% |
4 óra múlva | 8 | 10 | 2 | 9 | 20% | 77% |
2. táblázat | A közvetlen lárvakezelés eredményei
Az adatokból kiderül, hogy a NeemAzal hatékonysága csak 20%-ot ért el, amely már az első óra végére 15%-ban megmutatkozott. Az azadirachtin kontakt ölőhatása a várakozásoknak megfelelően gyenge volt, hiszen ez a hatóanyag a növényekben felszívódva, azok elfogyasztása után fejti ki hatását.
A kvasszia kezelés viszont eredményesebbnek bizonyult. A második óra végére a hernyók 45%-át pusztította el. Három óra elteltével, átlagban csak 2,5 lárva maradt élve a kezelt 10 közül, így a kvasszia kivonat hatékonysága 73%-ra emelkedett. A maximális ölőhatás 4 óra elteltével elérte a 77%-ot. A kísérlet bizonyította, hogy a kvasszia kivonatnak az almafaszitkárra jelentős kontakt, lárvaölő hatása van.
Következtetések
Eredményeink elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy az almafaszitkár jelentős kártételt okozhat, ha a törzs alapi részén az alany és nemes összeférhetetlensége miatt tumor fejlődik. A szövetburjánzás állománya kedvező körülményeket biztosít a lárvák táplálkozásához. Az átvizsgált törzsek 20-62%-a tartalmazott szitkár hernyót. A kártétel mértéke a fajták függvényében változott: a legjobban a Gála károsodott, mind a megrágott tumoros törzsek számát, mind az élő lárvaszámot tekintve. Azt követte az Idared, végül a Florinán volt tapasztalható a legkevesebb rágásnyom és lárva.
Kísérleteink során az azadirachtin hatékonysága a törzsre permetezve 36-37%-os volt, a kvasszia kivonat – bár kontakt larvicid hatása erősebb – 31 illetve 40%-os hatékonysággal érvényesült.
Némethné Major Barbara,
Ledóné Dr. Ábrahám Rita
Széchényi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (SZE-MÉK)
(Biokultúra 2017/5)