Emberi jogok és növényvédelem Paraguay-ban

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága a mai napig az egyik legfontosabbnak számító környezetvédelmi döntést hozott: felszólította Paraguayi kormányát, hogy végezzen vizsgálatot a mezőgazdaságban a vegyi anyagok felhasználásával végzett gázosítás következtében a lakosság mérgezésével kapcsolatban, valamint a víz, a talaj és az élelmiszerek szennyeződése miatt.

Mérföldkőnek számító döntésében a Bizottság sürgeti a dél-amerikai országot, hogy emeljen vádat a felelősökkel szemben, teljes mértékben térítsék meg az áldozatokat ért károkat, és a határozatot tegyék közzé egy nagy példányszámú napilapban is. Arra kérték az országot, hogy 180 napon belül tegyen jelentést a határozat végrehajtása érdekében tett intézkedések részleteiről.

A Bizottság 18 tagja felügyeli 173 állam csatlakozását a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Szövetségéhez. Paraguay aláírta a szövetség önkéntes egyezményét is, amely feljogosítja az ország lakosait arra, hogy panasszal éljenek a bizottságnál az emberi jogaikat sértő állapotok ellen. Ezen egyezmény értelmében Curuguaty település családi gazdaságai panaszt emeltek, hogy a környéken található szójatermelő gazdaságokban a földekre kijuttatott mérgező peszticidek sok ember megbetegedését és egy ember halálát okozták.

Curuguaty térségében az utóbbi években jelentős növekedés történt a génmódosított szójababot termelő mezőgazdasági vállalkozásokban, és a gépesített termesztésben is. A gázosítással kijuttatott vegyi anyagok hatásaiban érintett áldozatok émelygést, szédülést, fejfájást, lázat, gyomorfájdalmakat, hányást, hasmenést, köhögést és bőrelváltozásokat tapasztaltak. A bizottság szerint a szennyezés eddig egy ember halálát és 22 lakos mérgezését eredményezte.

2011-ben az érintett polgárok – az alkotmányos jogok védelmére irányuló jogorvoslatot, úgynevezett Amparo-t nyújtottak be – és a paraguayi bíróságok megállapították, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium és az Országos Növény- és Vetőmagminőség, és Egészségügyi Szolgálat súlyos fizikai károkat okozott azzal, hogy nem védelmezte meg a polgárokat. Egyik intézmény sem cselekedett a Bíróság rendeletének megfelelően, azaz hogy biztosítsa a környezeti erőforrások védelmét, a pufferzónák kötelező létesítését a permetezett területek elkülönítésére a lakott településektől és a vizek mentén. A károkozás jóvátétele még nem történt meg. Ezen okok befolyásolták az ENSZ Bizottsága döntését, miszerint Paraguay nem gyakorolt megfelelő ellenőrzést az illegális szennyező tevékenységekből származó, erősen mérgező agrokémiai permetezések felett, amelyek előre láthatóan veszélyt jelentenek az érintettek életére.

A bizottság azt is megállapította, hogy a károsultak otthonához közel található szójabab-termelők továbbra is nagy mennyiségű agrokémiai anyagot használnak környezetvédelmi engedély nélkül, ezzel megsértették az élethez, a magánélethez, a családhoz és az otthonhoz való jogot. A toxikus agrokémiai anyagok széles körű használata a térségben a vízkészletek és a víztartó rétegek szennyeződését is okozta, megakadályozva a patakok használatát, gyümölcsfák elvesztését, haszonállatok halálát és súlyos növényi károkat okozva.

Hélène Tigroudja, az ENSZ Bizottságának tagja elmondta, hogy a határozat mérföldkő fontosságú a környezet súlyos károsodása és az alapvető civil és politikai jogok gyakorlása közötti kapcsolat elismerésével. Világszerte hasonló esetek százait lehetne benyújtani értékelésre. Nagyon ösztönzik az államokat ara, hogy védelmezzék az élethez való jogot, mely alatt a méltóságteljes élet élvezetét értjük, szemben a környezetszennyezéssel.

E döntés a legelső olyan alkalom, amikor ennyire egyértelműen kijelentik, hogy ha egy állam nem képes megvédeni a polgárait a környezeti károkkal szemben, azzal megsérti az élet, a magánélet, a családi élet jogainak védelmére vonatkozó kötelezettségeit. A határozat precedens értékű, amire számos későbbi esetben hivatkoznak majd. A Bizottság nyilatkozata következményekkel jár, mind a 173, az egyezményben érintett felet érinti. Noha az Emberi Jogi Bizottság határozatai nem kötelező erejűek, általában kedvezőtlen az ország megítélése tekintetében, ha azt követően a gyakorlatban figyelmen kívül hagyják őket. A jelenlegi döntést a jövőben más bíróságok is figyelembe vehetik majd, akik viszont már kötelező erejű döntéseket hoznak.

Forrás: https://greennews.ie
(Biokultúra 2019/4-5)