Az Egyesült Királyságban található Yorki Egyetem munkatársai egy tanulmányban a világ folyóinak antibiotikum szennyezettségét vizsgálták. Európában a legrosszabb helyen hazánk legnagyobb folyója, a Duna végzett.
A folyó osztrák szakaszán vett mintákban hétféle kórokozó elleni gyógyszert találtak a megengedett biztonsági határértéket meghaladó mértékben. Az antibiotikum szennyezettség közvetlenül nem veszélyezteti a lakosságot és a folyóban fürdőzőket, másfelől azonban fennáll a veszélye annak, hogy az antibiotikumok jelenléte a vizekben hozzájárulhat a baktériumok rezisztenciájának kialakulásához, azaz a kórokozók ellenállóvá válnak az ellenük felhasználható gyógyszerekkel szemben. Ez hosszútávon egészségügyi problémákat okozhat és az állatvilág életét is befolyásolja.
A felmérés egészét tekintve, 72 országban a 14 leggyakrabban használt antibiotikum koncentrációjára vizsgált 711 folyószakasz 65 százalékában mutattak ki szermaradványt. A vizsgált minták közel felében kimutatható volt a trimetoprim nevű hatóanyag, amely elsősorban húgyúti fertőzések kezelésére szolgál. A teljes vizsgálatban ez volt a leggyakrabban talált antibiotikum típus. És bár az antibiotikumok legmagasabb koncentrációja Ázsiában és Afrikában (többek között Bangladesben, Kenyában, Ghánában, Pakisztánban és Nigériában) található, az Észak-Amerikában és Európában folyó folyók néhány megfigyelt szakaszán is riasztó koncentrációs rátákat mértek.
A folyók szennyezettségének mértéke világszinten is aggasztó. Sok tudós és döntéshozó felismerte már, hogy a természetes környezetnek óriási szerepe van az antimikrobiális rezisztencia probléma kialakulásában. A tanulmány megerősíti, hogy a folyók szennyezettsége nagymértékben hozzájárul ehhez. A tanulmány szerint az antibiotikum szennyezés tekintetében a legnagyobb veszélyben lévő folyószakaszok a szennyvízkezelő rendszerek és szennyvízlerakók közelében találhatók.
Forrás: kafkadesk.org
(Biokultúra 2019/3)