Fagykáros gyümölcsösök regenerálása

gyümölcsfák télen

A 2007. évi fagykár nemcsak a gyümölcstermesztőket érintette érzékenyen, hanem a magyar fogyasztókat is. A fogyasztó egyrészt nem a megszokott ízű gyümölcsöket tudta megvásárolni, másrészt a távolabbról (importból) érkezett téli vitaminforráshoz sokkal drágábban jutott hozzá.

A gyümölcstermesztők mostani feladata a korábban kialakult piaci kereslet visszaszerzése, elérése és fokozása. Ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű termékre van szükség. Ezt a kitűzött célt csak akkor tudják teljesíteni, ha a meglévő gyümölcsösök kondícióját megfelelő gondossággal, odafigyeléssel javítják, visszaállítják.

A gyümölcsfa tavalyi fejlődése – vessző és gallyazat alakulása – jelzi, hogy milyen mértékű volt a belső részek károsodása. A kevésbé károsodott gyümölcsfák esetében az elmaradt termés miatt erőteljes hosszanti vesszőképződés tapasztalható, míg a sok áttétellel, belső részek roncsolódásával járó károsodás esetén vékony vesszők és csenevész termőrügyek képződtek. A tavalyi hajtásnövekedés szinte minimális volt ezeken a gyümölcsfákon.

Az elmúlt évi megfigyelések is segítik a gyümölcstermesztőt, hogy eligazodjon, milyen fejlettséggel kezdi a gyümölcsfa a 2008-as évet. Sok múlik tehát a metszés szakszerűségén. Ennek előkészítéséhez szükség van a vesszők hajtatására és a rügyek vizsgálatára.

A hajtatással lehetőségünk van a rügyek (metszést megelőző) korábbi vizsgálatára. Ezt úgy végezzük, hogy a gyümölcsös tábla-térkép alapján pontosan megjelöljük a mintafákat, feltüntetjük a fajtákat, a mintavétel idejét.

Alma- és meggyfajták hajtatása (A szerzõ felvételei)

Alma- és meggyfajták hajtatása

A levágott vesszőket szobahőmérsékleten 7-14 napig vízbe állítjuk. 4-6 nap elteltével az életképes hajtó- és termőrügyek megduzzadnak. A duzzadás és fakadás, majd virágba borulás megmutatja, milyen állapotban vészelték át a rügyek az utóbbi telet, illetve milyen mértékben regenerálódtak a 2007. évi fagykárosodás után. Természetesen a hajtatásra levágott vesszők csak a lemetszés előtti időre mutathatnak értékelhető eredményt.

Sajnos a mostani február és március elejei napokban is tapasztaltunk hirtelen melegedést, majd erős lehűlést, ezért ilyen esetben a -2-5°C alatti lehűlés után 1-2 nappal érdemes megismételni a hajtatást. A hajtatás mellett azonnali eredményre vezet, ha a kiválasztott vesszők rügyeit éles késsel a vesszők hosszanti irányának megfelelően átvágjuk és nagyító segítségével megállapítjuk a rügyek életképességét (sárgás-zöld), vagy részbeni, esetleg teljes károsodását (barnás-fekete elváltozás).

A téli fagykárt szenvedett – különösen fiatal – fákon sokat segít, ha a metszéssel megvárjuk a rügyek duzzadását, illetve megindulását. Ezzel megnyerjük azoknak a rügyeknek a hormonális serkentő hatását, amelyeket, mint feleslegest később levágunk.

A rügyvizsgálat elmaradása megalapozatlan, szakszerűtlen beavatkozást eredményezhet. Az alakító metszést (fiatal fákon) a lehető legkésőbbre célszerű ütemezni. A termő- és fiatal gyümölcsösöknél a metszést előzze meg a vesszőhajtatás és a rügyvizsgálat. 2007-ben az elfagyott termés miatt, különösen a májusi fagyok utáni „takarékosság”-ra való hivatkozással, a gyümölcsösök nagy része minimális növényvédelemben részesült. Ennek következtében sok gyümölcsös már augusztusban elvesztette a lombját, és így a vessző valamint a rügy beérése (termőrügy kialakulása, differenciálódása) elmaradt. Tehát a vesszők hajtatása a metszés megkezdése előtt azért fontos, hogy tisztábban lássuk, mennyire életképes termőfelületre (hajtó- és termőrügyek aránya) számíthatunk.

Moníliás fertõzés meggyfán

Moníliás fertõzés meggyfán (A szerzõ felvételei)

Csonthéjasok esetében (meggy, cseresznye, kajszibarack, szilva) a moníliás képletek, a lisztharmatra érzékeny almafajtáknál a fertőzött „gyertyás” vesszők is jelzik a tavalyi év gondozás hiányát. Természetesen a metszés kezdetekor ezek eltávolítása a legelső feladat.

A gyümölcsfák megerősítését szolgálja a rendszeresen elvégzett metszést követő sebkezelési munka. Különösen azoknál a fáknál érdemes a korábbi sebeket is leápolni, lekezelni (fagyseb, kezeletlen vágás helye), ahol az elmúlt években ezt elmulasztották. A vastagabb törzsek, ágrészek törzskaparására, tisztítására is fontos időt szakítani, mert az így letakarított kár- és kórokozók elleni védelmet is szolgálja. Környezetkímélő technológiával kezelt kertek, gyümölcsösök elengedhetetlen kelléke a madárodúk és etetők elhelyezése és természetesen ezek karbantartása, valamint megfelelő élelemmel történő ellátása.

Fokozott figyelmet kell fordítani a vadkár megelőzésére, a rágcsálók elleni védelemre (a választott technológiában engedélyezett szerekkel, anyagokkal). Rendszeresen gondoskodni kell a kerítés javításáról, a kisfák törzsének kötözéséről, a terület rendszeres bejárásáról (élőlyuk figyelés), valamint a „T” fák elhelyezéséről.

Erdősi Bálint
(Biokultúra 2008/2)