2013 Sze 12

Fajtahasználat és a vetőmagfelhasználás lehetőségei

Nincs hozzászólás

1. ábra | Peronoszpóra rezisztens napraforgó, előtérben a rezisztenciával nem rendelkező szisztémásan fertőződött egyeddel

Az ökológiai gazdálkodásban a növényvédelem fő eszköze a megelőzés, amelynek fontos része az ellenálló fajták alkalmazása. Az ilyenek megválasztásában lehet nyúlni a régi (táj)fajtákhoz is, amelyek vagy nem igényeltek permetezéseket, vagy a növények védelmét agrotechnikával és a korábban alkalmazott, ősi és a biogazdálkodásban ma is alkalmazható növényvédő szerekkel (réz, kén, olajok, növényi kivonatok stb.), esetleg a modern ökológiai növényvédelmi eljárásokkal és anyagokkal meg lehet oldani, vagy választani lehet a rezisztencia-nemesítéssel nyert modern fajtákat, hibrideket; erre jó példa a peronoszpóra rezisztens napraforgó.

1. ábra: Peronoszpóra rezisztens napraforgó, előtérben a rezisztenciával nem rendelkező szisztémásan fertőződött egyeddel (Dr. Roszík Péter felvételei).

Esetünkben ez a sajátosság meghatározó fontosságú, ugyanis a biogazdálkodásban nem használhatók a szokványos gazdaságokban bevált csávázószerek ezen betegségforma kivédésére.

A helytelen nemesítői – a herbicidekre alapozott gyomirtási – gyakorlat miatt a modern fajták gyakran nem, vagy korlátoltan rendelkeznek gyomelnyomó képességgel. Ezzel ellentétes célú nemesítést végzett dr. Kovács Géza (†2012) Martonvásáron, erre mutat példát a 2. ábra.

2. ábra | Jelentős gyomelnyomó (itt allelopatikus) hatást mutató alakor búza Martonvásáron; jól látható a gabona sorok mellett a gyommentes sáv

2. ábra | Jelentős gyomelnyomó (itt allelopatikus) hatást mutató alakor búza Martonvásáron; jól látható a gabona sorok mellett a gyommentes sáv

Termelői és szakirodalmi tapasztalatok jelentős gyomelnyomó képességről számolnak be a tönkölybúza, alakor és tönkebúza esetében, de ez jelentős a rozs, a tritikálé, továbbá egyes régi étkezési búzafajtáknál is. A környezetgazdálkodás térnyerésével már a mai nemesítésű fajtáknál is esetenként fontos értékmérőnek számít és a fajta leírásában szerepelhet a gyomelnyomó képesség is, ha számottevő.

A hatályos EU rendelkezések ma még lehetővé teszik a köztermesztésben használható összes fajta, hibrid termesztésbe vonását az ökológiai gazdálkodásba a később részletezett feltételek szerint. (Egyes saját előírások, pl. a Demeteré kerülik a hibridek alkalmazását.) Ezen a területen két megkerülhetetlen jogszabályi korlátozás van, az egyik, hogy a vetőmag nem lehet kezelt (csávázott) az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett anyagokkal, a másik, hogy nem lehet genetikailag módosított.

Megjegyzendő, hogy erőteljes törekvések vannak a világban arra, hogy az ökológiai gazdálkodás részére külön legyen először a fajtafenntartás, majd a fajtanemesítés ökológiai feltételek között, és az elismerés során az összehasonlító kísérletek is ilyen körülmények között kerüljenek beállításra. Magyarországon az ökológiai gazdálkodás céljára történő nemesítésben a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári intézete jár az élen.

Kötelező az ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag felhasználása; ez az alapelőírás.

Ez a jogszabályi rendelkezés évek óta fennáll, azonban van mellette egy eltérést engedélyező kitétel, az, hogy amennyiben nem szerezhető be ökológiai eredetű, akkor használható átállásból származó, vagy az ellenőrző szervezet engedélyével konvencionális is. Ennek az oka egyértelműen az, hogy az ökológiai vetőmagkínálat még közel sem elégíti ki a felhasználók igényeit. A hatályos rendelkezés előírja, hogy az EU minden tagállama működtessen egy elektronikus adatbázist, amely naprakészen tartalmazza az ökológiai vetőmag és vetőburgonya kínálatot. Magyarországon az ökológiai gazdálkodás illetékes hatósága, a NÉBIH működteti ezt a honlapot.

Az adatbázis mindenki számára a Biokontroll honlapjáról is elérhető a Tájékoztatók menü alatt. Az adatbázisba az ökológiai vetőmag előállítója, forgalmazója teheti fel kínálatát. Amennyiben a forgalmazó nem rakatja fel az eladásra szánt ökológiai vetőmagot a listára, akkor – a később ismertetésre kerülő engedélyezési eljárások során – azt nem létezőnek kell tekinteni!

A rendelkezés lényege, hogy a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. az adatbázis figyelembevételével engedélyezheti a nem ökológiai vetőmag felhasználását. Az engedélyezési eljárás a felhasználó egyedi kérelmével indul, amelyben részleteznie kell, hogy milyen indokokkal kéri a felmentést. A korán beérkezett kérelmek elbírálásával be kell várni az ökológiai vetőmag-kínálati adatbázisba történő feltételre kijelölt határnapot (ld. Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Alap-feltételrendszerének 13. Melléklete). A következő esetekben adható engedély nem ökológiai vetőmag alkalmazására:

  • a termelni kívánt fajnak egyetlen fajtája sem szerepel az adatbázisban (például nincs egyetlen burgonyafajta sem a kínálatban);
  • a korábban megrendelt vetőmag szállítása meghiúsult és nincs aki pótolja;
  • a termelni kívánt fajta nincs a kínálatban, és a termelő igazolni tudja, hogy a felkínált fajták nem alkalmasak a termesztési cél eléréséhez (ugyan van például kukorica a kínálatban, de csemegekukorica nincs, amit a gazda termelni szeretne, vagy van borsó, de nincs zöldborsónak való, van olajnapraforgó, de nincs étkezési, esetleg a vevő előírja egy adott fajta használatát stb.);
  • az illetékes hatósággal egyeztetett kutatási programokhoz, kisparcellás kísérletekhez, bemutatáshoz és/vagy fajtamegőrzési célokhoz.

Csak az engedély kiadása után szabad a nem ökológiai vetőmagot elvetni!

A Bizottság 889/2008/EK rendeletének van egy melléklete, amely azokat a fajokat sorolja fel, amelyek esetében a konvencionális vetőmag felhasználására egyetlen tagországban sem adható engedély.

Ez a melléklet jelenleg üres, tehát biovetőmag hiányában még minden növényfaj esetében engedélyezhető a nem ökológiai szaporítóanyag alkalmazása. Az említett adatbázist csak a konvencionális vetőmagvak és a vetőburgonya használatának engedélyezésekor kell figyelembe venni, de az egyéb, nem ökológiai szaporítóanyagot is csak az előzetes engedély birtokában szabad felhasználni! Az általánosan alkalmazott gyakorlat szerint az engedély nélkül felhasznált, nem ökológiai vetőmag esetében a termék ökológiaiként nem jelölhető.

Az EU tagországoknak éves jelentést kell készíteniük arról, hogy milyen növényekre és milyen mennyiségben adtak ki engedélyt országukban, ezért – a magyar biotermékek leértékelődését megelőzendően is – nemzeti érdekünk a minél magasabb arányú ökovetőmag használat!

Azokban az esetekben, amikor a betakarított termést nem kívánják ökológiai jelöléssel forgalmazni, vagy ökológiaiként felhasználni (pl. saját takarmányként, saját vetőmagként stb.), akkor az ökológiai vetőmag felhasználásától el lehet tekinteni (pl. a zöldtrágyánál, méhlegelőnél, az átállás első événél, konvencionálisan történő értékesítésnél stb.).

Palántanevelésben az általános szabályok szerint előállított vetőmag használható, a felnevelésnek azonban ellenőrzött ökológiai gazdálkodás előírásai szerint kell történnie. Tépett (szabad gyökerű) palánta nevelése csak átállt területen, vagy földcsere estén az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett talajkeveréken történhet meg, csakúgy mint a tálcás, tápkockás előállításnál.

Az ökológiai vetőmag termelésének szabályai

Értelemszerű, hogy valamikor fel kell oldani az ökológiai vetőmag felhasználására vonatkozó kötelezettséget, hiszen különben soha nem kerülhetne be a konvencionális szaporítóanyag (elit, apa és anyavonalak, új fajták stb.) az ökológiai gazdálkodásba. Az előírások ezt úgy oldják meg, hogy az ökológiai vetőmag előállítása során engedélyezik a tiltott anyagokkal nem csávázott, konvencionális (nem ökológiai) termesztési alapanyag alkalmazását, azzal a kitétellel, hogy az egy éveseknél egy generációt, évelőknél két vegetációs időt kell az anyanövényeknek az ökológiai gazdálkodásban eltölteniük. A nálunk is alkalmazott értelmezés szerint csak az átállt területen tölthető le ez az időszak, vagyis ott, ahol a növény vetése előtt legalább két ellenőrzött év már eltelt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az átállt területre elvetett nem ökológiai anyamagból (anyavonalból, apavonalból) származó termés ökológiai vetőmagot ad, ha az egyéb előírásokat betartják.

A szaporítóanyag termelése esetén a kiindulási alapanyag használatához a gazdálkodóknak nem kell engedélyt kérniük!

dr. Roszík Péter
(Biokultúra 2013/2)

[felül]