Fenntartás és fejlesztés – 2010 a biológiai sokféleség világéve
November 17-én a Magyar Tudomány Ünnepe egyik rendezvénye a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nagytermében került lebonyolításra. A közel kétszáz regisztrált részvevő a kutatás-fejlesztés, a hatóság és irányítás, az oktatás, valamint a civilszervezeti vezetők közül került ki.
A szervező – a Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztálya – a hazai fajtáink génmegőrzésének problémakörét tárgyalta tizenkét előadó felkérésével. Előzményként sorolható fel, hogy az agrártárcához tartozó kutató–fejlesztő intézetek folyamatos átszervezése és leépítése oda vezetett, hogy 2009 elejére a növényi génmegőrzéssel foglalkozó intézményhálózat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi körébe került átadásra. Az ingatlanértékesítéssé visszaminősített felelőtlen közvagyonkezelés előtt azonban – és szinte az utolsó pillanatban – mozgalom indult a hazai génbankhálózat mentésének ügyében (az ügy kirobbanását közvetlenül a Tápiószelei Agrobotanikai Központ – Holly László – sorsa idézte elő), amelynek megoldásában Ángyán József képviselő és Rodics Katalin főosztályvezető-helyettes (KvVM) szerzett döntő érdemeket. 2009. május 22-én az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága parlamenti nyílt napok keretében szervezte meg „Tájgazdálkodás, tájfajták, génmegőrzés” című rendezvényét. A mostani konferencia – közel másfél évvel később – ennek folytatásaként is felfogható.
A bevezető előadást Ángyán József professzor, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tartotta, amelyben a biodiverzitást és génmegőrzést a nemzeti agrárpolitika alappillérének nevezte. Jelentős meglepetést okozott a jelenlévők számára, hogy a korábbi agrártárca igényei egyáltalán nem érvényesültek az országos pályázati rendszerek (NKTH, OTKA) szintjén.
A további előadók (Borovics Attila, Holly László, Jeney Zsigmond, Kertész Miklós, Matuz János, Májer János, Mihók Sándor, Rodics Katalin, Surányi Dezső, Szalay István és Zsolnai Attila) igen sok figyelemreméltó részletet és célt vetettek fel. Így például a hazai növény- és állatfajták megkülönböztetett szerepét, amiben a génbankhálózat helyzete felértékelődik; a fajtagyűjteményekhez való hozzáférés szabályozásának szükségességét; a természetes gének szabadalmaztathatóságának újragondolását; a fajtaválasztásra ható tényezőket, amit a feldolgozó ipar is módosíthat (pl. sörárpa); a gazdálkodás (keletkező érték) és biodiverzitás konfliktusát. A felvetések sok tekintetben vázolták a molekuláris biológia barátsággal fogadott segítségének lehetőségeit is. Jelentős hangsúlyt kapott a hazai fajtákra építhető turisztikai és kulturális következmény is, amely különösen a tájfajták esetében hangsúlyozható. A hungarikumoknak járó megkülönböztetés jogos a speciális minőségek esetekben.
Az előadásokat követő vitában nyolc hozzászólás hangzott el (Balla László, Blejer Norbert, Bordács Sándor, Kiss Csilla, Kiss György Botond, Nagy Bálint, Smith Gábor és Zsigmond Vince), amelyek a rendezvény időszerűségét és a kitűzött célok helyességét húzták alá. Felvetésre került a gyűjteményes kertek szerepe a génmegőrzésben, valamint a nagy értékű vadállományok helyzetének kérdése. A zárszóban az ülésvezető Darvas Béla arról beszélt, hogy a hazai K+F intézményei munkájukat 48-62%-os költségvetési hiánnyal küzdve végzik, miközben a tudományos piac számtalan ellenmondástól terhelt. Reményét fejezte ki abban a tekintetben, hogy a tudományos akadémia, a tárcák és az egyetemek országos jelentőségű témáin dolgozó csoportjai szorosabb módon dolgoznak a jövőben együtt, s a hazai pályázati rendszerek prioritásai gyakorlati problémák megoldására irányulnak majd, hiszen a nemzetközi prioritások az európai pályázati rendszereken keresztül, ha nem is könnyen, de elérhetők.
Egy, a konferencia zárása utáni írásbeli hozzászólás (Máthé Imre) a gyógynövények területének jelenlegi helyzetét ajánlja a döntéshozók figyelmébe. Mindez felveti annak szükségességét, hogy a biodiverzitás őrzésének és a génbankhálózat ügyének rendszeres fórumot kell a jövőben biztosítani.
Roszík Péter
(bioKontroll Folyóirat 2011. március)
