2018 máj 17

Gabonanövények termeszthetősége az ökológiai gazdálkodásban

Nincs hozzászólás

A hazai növénytermesztésben radikális változások történtek az elmúlt évtizedekben. Az 1970-80-90-es években széleskörűen elterjedt iparszerű növénytermesztés a kedvező hatások (a termésátlagok a legtöbb növénynél kétszeresére-háromszorosára nőttek, a technológiai feltételek és biológiai alapok világszínvonalúvá váltak stb.) mellett számos negatív következménnyel járt. Ezek közül elsősorban azokat a környezeti hatásokat kell kiemelni, amelyek a hatalmas indusztriális input felhasználás miatt a növénytermesztés ökológiai feltételeiben jelentkeztek.

Romlottak a hazai talajok fizikai (talajszerkezet stb.), kémiai (pH stb.) és biológiai (mikrobiológiai aktivitás stb.) tulajdonságai, csökkent a biodiverzitás mind a mesterséges, mind a természetes ökológiai rendszerekben, kedvezőtlenül változott a növényi termékek minősége. Ezen túlmenően – különösen a rendszerváltást követő gazdaságpolitikai változások következtében – jelentősen romlott a növénytermesztési ágazatok hatékonysága. Az 1990-es évek közepétől meginduló átalakulások jelentős változásokat hoztak a hazai növénytermesztésben. Egyértelműen fontossá vált az agronómiai és ökonómiai hatékonyság mellett a környezetbarát technológiák széleskörű elterjesztése. Ennek eredményeként a fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb követelménye a növénytermesztésben.

A fenntartható növénytermesztési stratégiák többféleképpen is megvalósíthatóak. A hagyományos, konvencionális növénytermesztésben az integrált termesztéstechnológiák, valamint a precíziós növénytermesztés gyakorlata nyújt sokféle alternatívát. Ezzel párhuzamosan az 1990-es évektől – kisebb-nagyobb megtorpanásokkal együtt – új lehetőségként jelent meg és terjedt el az ökológiai (bio) gazdálkodás, növénytermesztés. Ez a tendencia világviszonylatban is nyomon követhető. Az ökológiai művelésű területek nagysága az elmúlt 15 évben rendkívül dinamikusan növekedett a világon. Míg 1999-ben 11 millió hektáron folyt ökológiai termelés, addig ez a terület 2014. évre 43,7 millió hektárra nőtt. Bizonyos országok igen jelentős lépéseket tettek a konvencionális művelésű területek ökológiai területté történő átalakításában. A szomszédos országok közül az organikus művelésű területek (szántóföldi növények, gyep, ültetvények együttesen) legnagyobb arányban Ausztriában (19,4%), Észtországban (16,5%), Svédországban (16,4%), Svájcban (12,8%) találhatók, de még Szlovákiában (9,5%) és Szlovéniában (8,9%) is jelentős ilyen művelésű területekkel találkozunk. Magyarországon a Biokultúra Egyesület és az ellenőrzés területén a Biokontroll Kht. kiemelkedő szerepe elvitathatatlan. Az 1990-es és 2000-es évek intenzív területnövekedése az elmúlt években megtorpant és 2014. évben hazánkban az átállt területek csak 2,7%-ot (~125 ezer ha) tesznek ki. A legutóbbi intézkedések hatására a hazai ökológiai terület nagysága újból növekedésnek indult.

Az ökológiai búzatermesztésben az egyik legfontosabb agrotechnikai elem a vetésváltás. A búza kifejezetten igényes az előveteményre (Nagy, 2009), amely fontos szerepet tölt be a tápanyagellátásban és növényvédelemben (Mesterházy, 2000). Seléndy (2005) megállapítása szerint az ökológiai búzatermesztés nem támaszt különösebb igényeket, ugyanakkor problémás lehet a tápanyagellátás, a gyomosodás, valamint a növényi kórokozók elleni védelem. A tápanyagellátás szempontjából fontos lehet a fajta megválasztása. Az extenzív típusú búzafajták nem feltétlenül rendelkeznek kedvező természetes tápanyagszolgáltató képességgel (Sárközy és Seléndy, 1994). Összességében megállapítható, hogy az Európai Unióban az ökológiai növénytermesztésben a legfontosabb növények a kalászos gabonák (Coda et al., 2014). Azok a gabonafajok a kedvezőek ökológiai termesztésre, amelyek megfelelően tudnak a mérsékelt N-környezethez alkalmazkodni, jó a gyomkompetíciós képességük és jó az abiotikus és biotikus stressz tényezőkkel szembeni ellenállóságuk (Lammerts van Bueren et al., 2011).

Anyag és módszer

A Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszékének a Látóképi Kísérleti Telepe Debrecentől nyugatra, 15 km távolságra, a 33. út mentén helyezkedik el. A terület sík, kiegyenlített, talaja a mészlepedékes csernozjom típusba tartozik. A csernozjom talaj kiváló fizikai, kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. A talaj vályog fizikai szerkezetű (Arany-féle kötöttsége AK=40-42), a kémhatása közel semleges (pHKCl=6,47). A talaj humusztartalma 2,7-2,8%, a humuszréteg vastagsága 70-100 cm. A csernozjom talaj szántott rétegének (0-35 cm) AL-oldható P2O5 tartalma 130 mg kg-1, az AL-oldható K2O tartalma 240 mg kg-1. A talaj kedvező vízgazdálkodási tulajdonságokkal jellemezhető. A szántóföldi növények vízellátása szempontjából mértékadó talajszelvényben (0-200 cm) tározott vízmennyiség, azaz a szántóföldi vízkapacitás (VKmin) 580-600 mm, amelynek mintegy 50%-a a diszponibilis víz mennyisége.

A Látóképi Kísérleti Telep területe mintegy 200 ha. Ebből mintegy 75 ha területen kezdtük meg az ökológiai növénytermesztést 1995-től. Ettől kezdődően folyamatosan ökológiai növénytermesztést folytatunk. A területet – az okszerű vetésváltás miatt – három részre osztottuk (28,55 ha, 27,0 ha, 20,2 ha), amelyeken speciális, intenzív vetésforgót és tápanyagvisszapótlást valósítunk meg.

Rendkívül fontos az ökológiai gazdálkodás szempontjából az, hogy a teljes területet korszerű lineár öntözőberendezéssel tudjuk öntözni. Az öntözést a növények igényét figyelembe véve tudjuk megvalósítani, amelyet a saját vízkivételi lehetőség teremti meg (a vízkivétel a Látóképi közösségi víztározóból történik saját szivattyú teleppel).

Eredmények és értékelésük

A világ ökológiailag művelt területeinek meghatározó hányadát a gyepterület teszi ki (63%), míg a szántóföldi növények 19%-ot, az ültetvények 8%-ot és az egyéb területek 10%-ot foglalnak el. Az organikus művelésű szántóterületnek a legnagyobb hányada Európában (59%) található, de jelentős területekkel rendelkeznek a gazdálkodók Ázsiában (19%) és Észak-Amerikában (15%) is. A világ ökológiailag művelt szántóterületének meghatározó részét a gabonafélék (40%), a zöldtakarmány növények (30%) és az olajnövények (12%) jelentik. A gabonanövények területének arányát a világ ökológiailag művelt területén az 1. ábra tartalmazza. A legfontosabb gabonanövény a búza (többféle búzafaj együttesen), amely 36%-ot foglal el. A többi gabonaféle területi aránya 3-11% között változik növényfajtól függően.

1. ábra | A fontosabb gabonafélék %-os aránya a világ organikus művelésű területein (2014)
(Forrás: FIBL survey 2016)

A hazai ökológiai művelési területek nagysága 2015. évben mintegy 130 ezer ha volt (1. táblázat). Ezen területnek a meghatározó hányadát a gyepterületek (~65 ezer ha) és a szántóföldi növények (~52 ezer ha) foglalták el.

2005 2010 2015
Szántóföldi növények összesen:
– átállási terület:
– ökológiai terület:
51 359
14 676
36 683
46 948
9 897
37 051
51 840
10 787
41 053
Ültetvények összesen:
– átállási terület:
– ökológiai terület:
2 588
1 209
1 379
5 713
3 065
2 648
5 923
2 223
3 700
Rét, legelő összesen:
– átállási terület:
– ökológiai terület:
66 698
25 002
41 696
64 056
11 453
52 603
64 742
17 696
47 046
Ugar, zöldtrágya összesen:
– átállási terület:
– ökológiai terület:
2 891
1 570
1 321
10 861
5 602
5 259
7 230
4 867
2 363
Egyéb összesen:
– átállási terület:
– ökológiai terület:


26
3
23


Mindösszesen:
– átállási terület:
– ökológiai terület:
123 536
42 457
81 079
127 605
30 021
97 584
129 736
35 573
94 163
1. táblázat | Főbb növénycsoportok területe az ökológiai gazdálkodásban (KSH adatok)

Hazánkban is a gabonanövények a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényfajok (~47%) az ökológiailag művelt szántóterületen, melyet a zöldtakarmány növények (~25%) és az olajnövények (~17%) területe követ (2. táblázat).

  2005 2010 2015
Szántóföldi növények
Gabonafélék
– átállási terület:
– ökológiai terület:
– összesen:
7 568
17 875
25 443
4 655
17 594
22 249
4 656
19 669
24 325
Fehérjenövények
– átállási terület:
– ökológiai terület:
– összesen:
341
936
1 277
220
1 165
1 384
201
1 541
1 742
Gyökérnövények
– átállási terület:
– ökológiai terület:
– összesen:
3
42
45
9
58
66
26
85
111
Ipari növények
– átállási terület:
– ökológiai terület:
– összesen:
1 845
8 424
10 269
1 293
6 325
7 618
1 231
7 657
8 888
Zöldtakarmányok
– átállási terület:
– ökológiai terület:
– összesen:
4 647
8 327
12 974
3 648
10 590
14 239
3 724
9 340
13 064
2. táblázat | Szántóföldi növények területe az ökológiai gazdálkodásban Magyarországon (KSH adatok)

Hazai viszonylatban a gabonanövények között az ökológiai területeken a legfontosabb növényfajokat a Triticum nemzetségbe tartozó növényfajok jelentik (3. táblázat).

Növényfaj Jellemzők
Triticum monococcum – jó adaptáció a környezeti feltételekhez
– kedvező betegségtolerancia
– jó beltartalom
– mérsékelt termés
Triticum dicoccum – jó adaptáció a környezeti feltételekhez
– kedvező betegségtolerancia
– jó beltartalom
– mérsékelt termés
Triticum spelta – jó adaptáció a környezeti feltételekhez
– kedvező betegségtolerancia
– jó beltartalom
– mérsékelt termés
Triticum durum – mérsékelt környezeti adaptáció
– átlagos betegség ellenállóság
– változatos minőség
– jó termőképesség
Triticum aestivum – mérsékelt környezeti adaptáció
– átlagos betegség ellenállóság
– változatos minőség
– jó termőképesség
3. táblázat | A búza fajok termeszthetősége az ökológiai (bio) gazdálkodásban (Pepó Péter, 2016)

Ezek – a sok hasonló morfológiai, élettani és termesztéstechnológiai jellemzők mellett – jelentős mértékű különbségeket mutatnak az ökológiai gazdálkodás szempontjából. A Tr. monococcum, a Tr. dicoccum, a Tr. spelta mérsékelt termőképességgel, de kiváló adaptációs képességgel, kedvező rezisztenciális tulajdonságokkal és különleges, speciális minőséggel rendelkezik. Továbbá a Triticum fajok mellett jelentős még a Tr. aestivum, valamint a Tr. durum fajok termesztése, melyek sokkal kedvezőbb termőképességgel rendelkeznek, ugyanakkor kedvezőtlenebbek az abiotikus és a biotikus stressztoleranciájuk. Az ökológiai gazdálkodásban más kalászos gabonafajok is eredményesen termeszthetők.

Az 1995. évtől eltelt több, mint 20 évben számos tapasztalatot szereztünk az ökológiai búzatermesztésben. Ezek közül különösen fontos, kiemelést érdemlő a termőhely és a termesztendő fajta megválasztása. Fontos olyan agrotechnika kialakítása, amelyben nem csak az ökológiai gazdálkodás előírásainak, követelményeinek teszünk eleget, hanem arra is külön gondot fordítunk, hogy az agrotechnikai elemek közötti pozitív kölcsönhatásokat (vetésváltás x tápanyag; tápanyag x öntözés; vetés x gyomszabályozás stb.) minél teljesebb mértékben kihasználjuk, valamint a jelentkező negatív interaktív hatásokat elimináljuk (4. táblázat).

Ökológiai feltételek
klimatikus
talajtani
Biológiai alapok
genotípus
termőképességtermésbiztonságtermésminőség
vetőmag
Agrotechnika





vetésváltás
tápanyaggazdálkodás
talajművelés
vetéstechnológia
növényvédelem
betakarítás
Betakarítás utáni műveletek
tisztítás
szárítás
4. táblázat | Legfontosabb termesztéstechnológiai elemek az ökológiai (bio) búzatermesztésben (Pepó Péter, 2016)

Az elmúlt években termesztett növények esetében a Látóképi Telepen olyan speciális intenzív vetésforgót alakítottunk ki, amely tekintetbe vette a tápanyaggazdálkodás, a növényvédelem, a vízellátás, a talajregenerálódás komplex követelményrendszerét (5. táblázat).

A vetésváltás általános sémáját a fővetésű csemegekukorica-zöldborsó + másodvetésű csemegekukorica-búza rendszer jelentette. Ez lehetőséget teremtett egyrészt a rövid tenyészidejű zöldborsó után másodvetésű csemegekukoricával történő hasznosítására a területnek (a biztonságot az öntözés képezte), másrészt a búza korai lekerülése után a talajszerkezetet helyreállító talajművelés és az okszerű tápanyagvisszapótlás (szervestrágyázás és/vagy zöldtrágyázás) elvégzésére. A búzát követő fővetésű csemegekukorica így megfelelő fizikai, kémiai tulajdonságú és tápanyaggal ellátott talajt kapott. A fővetésű csemegekukorica termésbiztonságát az öntözés teremtette meg.

Az elmúlt évek terméseredményei (6. táblázat) az ökológiai művelésű területen azt bizonyították, hogy mind az agronómiai, mind az ökonómiai hatékonysága a termesztett növényeknek megfelelő volt.

Év Növények
Búza
(kg/ha)
Csemegekukorica Zöldborsó
(kg/ha)
fő (t/ha) másod (t/ha)
2012 3920 (89 600 Ft/t) 15,72 13,05
2013 3712 (43 000 Ft/t) 21,23 14,69 1857
2014 4337 (68 800 Ft/t) 20,09 14,28 5958
2015 5569 (79 000 Ft/t) 20,45 24,87 5606
2016 5103 (85 000 Ft/t) 22,69 8,90 6703
6. táblázat | Növénytermesztési eredmények a Látóképi ökológiai gazdálkodású területen

A 2012-2016. években a Triticum aestivum őszi búza termése 3,7-5,6 t/ha, a fővetésű csemegekukoricáé 16-23 t/ha, a másodvetésű csemegekukoricáé 9-25 t/ha, a zöldborsóé pedig 1,9-6,7 t/ha között változott. A megtermelt zöldborsó és csemegekukorica termését kiválóan lehetett a különböző csatornákon értékesíteni. Az őszi búza értékesítési ára (79 ezer Ft/t-89 ezer Ft/t) szinte valamennyi évben jóval meghaladta a konvencionális termesztésű búza árát.

Az elmúlt több mint 20 éves ökológiai növénytermesztésünk eredményei azt bizonyították, hogy a búza vetésforgóba történő beiktatása rendkívül fontos, ugyanakkor az ökológiai búzatermesztés mind agronómiailag, mind ökonómiailag hatékonyan lehet végezni.

Következtetések

Az ökológiai gazdálkodás egyre növekvő szerepet játszik a világ és Magyarország növénytermesztésében. A hazai ökológiai terület mintegy 45%-át foglalják el a szántóföldi növények, melyek közül a gabonafélék a legfontosabbak. A kalászos gabonafélék (Triticum genus) közül a Tr. monococcum, a Tr. dicoccum és a Tr. spelta kiváló abiotikus és biotikus stressztűrésével jól beilleszthető az ökológiai gazdálkodásba.

További előnyt jelent e búzafajok kitűnő minősége, ugyanakkor ezeknek a termőképessége meglehetősen alacsony. A Tr. durum és különösen a Tr. aestivum kiváló termőképessége sokkal nagyobb ökológiai és agrotechnikai érzékenységgel párosul.

Hajdúságban mészlepedékes csernozjom talajon 1995-től folytatunk eredményes ökológiai növénytermesztést öntözhető területen. Az eredményes búzatermesztés optimalizált fajta megválasztást, agrotechnikát igényel. Az agrotechnikai elemek közül eredményesen alkalmazható a kiváló csernozjom talajon, öntözött körülmények között a fővetésű csemegekukorica-zöldborsó + másodvetésű csemegekukorica-őszi búza vetésváltás. A 2012-2016. években a Triticum aestivum termése 3,7-5,6 t/ha között változott az ökológiai gazdálkodásban. Az agronómiai hatékonysághoz kedvező ökonómiai mutatók társultak (az értékesítési ára az ökobúzának 79 ezer Ft/t-89 ezer Ft/t között változott).

Összefoglalás

Az iparszerű növénytermesztést követően hazánkban is jelentősebb területet kezd elfoglalni az ökológiai művelésű mezőgazdasági terület. A jelenlegi mintegy 130 ezer hektár területből a szántóföldi növények ~52 ezer hektárt foglalnak el, mely területnek mintegy 47%-át a gabonanövények teszik ki. A gabonanövények között meghatározó jelentőségű az ökológiai búzatermesztés. Az ökológiai búzatermesztésben a fajta megválasztásnak, a vetésváltásnak, a tápanyaggazdálkodásnak és a növényvédelemnek van kiemelkedő jelentősége. A Hajdúságban csernozjom talajon, öntözött körülmény között folytatunk eredmények öko búzatermesztést. Öntözött körülmények között speciális vetésforgót alkalmazunk: 1. év = fővetésű csemegekukorica; 2. év = zöldborsó+másodvetésű csemegekukorica; 3. év = búza (tápanyagvisszapótlás → szervestrágyázás és/vagy zöldtrágyázás). A 2012-2016. években elért eredmények (3,7-5,6 t/ha termések, 79 ezer-89 ezer Ft/tonna értékesítési árak) azt bizonyították, hogy az ökológiai búzatermesztés agronómiailag és ökonómiailag egyaránt hatékonyan végezhető.

Köszönetnyilvánítás. A publikáció elkészítését a EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Dr. Pepó Péter
Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet
(Biokultúra 2017/6)

[felül]