2017 jún 29

A génmódosított növények nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket

Nincs hozzászólás
A génmódosított növényekkel kapcsolatos vita sokáig főleg csak arról szólt, hogy ezek fogyasztása nem biztonságos, de ezt mindeddig nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Egy nemrég végzett átfogó vizsgálat során azonban kiderült, hogy a vita során elkerülte a figyelmet egy sokkal jelentősebb probléma, miszerint a génmódosítás Kanadában és az Egyesült Államokban nem gyorsította fel a hozamok növekedését és nem csökkentette a kémiai növényvédő szerek használatát.

A génmódosított növények megalkotói két dolgot ígértek: egyrészt azzal, hogy a növényeket ellenállóvá teszik a gyomirtó szerekkel, illetve rezisztenssé teszik őket számos kártevővel szemben, azok olyan erőteljesen növekednek, hogy nélkülözhetetlenek lesznek a világ növekvő népességének élelmiszerrel való ellátásában, másrészt sokkal kevesebb növényvédő szert kell majd kipermetezni.

Húsz évvel ezelőtt Európa elutasította a génmódosítást, míg az USA és Kanada támogatta. Ha összehasonlítjuk a független adatok, illetve tudományos és ipari kutatások alapján az eredményeket, akkor kiderül, hogy a technológia nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A The Times egy vizsgálata során azt találták, hogy az USA-ban és Kanadában a hozamok semmit nem növekedtek a nyugat-európai hozamokhoz képest. Egy friss tanulmány szerint „kevés bizonyíték áll rendelkezésre” arra vonatkozóan, hogy a génmódosított növények bevezetése az Egyesült Államokban hozamnövekedést eredményezett a szokványos növénytermesztésben tapasztalt növekedésen felül.

Ezzel egyidőben, miközben a kukorica, szója és gyapot esetében átálltak a génmódosított fajtákra, a növényvédő szer használata nőtt az Egyesült Államokban. Az USA, Európa legnagyobb növénytermesztője, Franciaország mögé esett vissza a növényvédő szerek használatának csökkentésében is, a gyomirtók és a rovarirtók terén egyaránt.

Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban a génmódosított növények (kukorica, gyapot és szója) 20 évvel ezelőtti bevezetése óta a rovarirtó és gombaölő szerek használata egy-harmadával csökkent, azonban a gyomirtóké 21%-kal nőtt.

Ezzel szemben Franciaországban a gombaölők és rovarirtók alkalmazása sokkal nagyobb arányban, 65%-kal csökkent és a gyomirtók használata is jelentősen, 36%-kal alacsonyabb.

Egy kutatási asszisztens a Bayer központjában Észak-Carolina államban, ahol új toxinokat keresnek az olyan kártevők irtására, mint pl. a poloskák (Fotó: Jeremy M. Lange, The New York Times)

Bár a technológia amerikai ellenzői már 1987-ben kihúzogatták a módosított burgonya növény prototípusait, Európában az emberekben jóval megalapozottabb az ellenérzés a természet rendjébe való beavatkozással szemben. Az elmúlt években a Monsanto elleni tüntetéssorozat tiltakozók ezreit mozgatta meg olyan nagyvárosokban, mint Párizs, vagy Bázel, és a GM élelmiszerek elleni állásfoglalás a zöld politikai mozgalom egyik alapvetésének tekinthető. Mégis, az európaiak fogyasztják ezeket az élelmiszereket, amikor megvásárolják az Egyesült Államokból importált termékeket.

A génmódosított élelmiszerek fogyasztásának káros hatásaitól való félelem egyelőre tudományosan jórészt nem alátámasztott. A növényvédő szerek lehetséges káros hatásai viszont felkeltették a kutatók figyelmét. A növényvédő szereket eleve mérgezőnek tervezték, a vegyi fegyverként használt változatokat, pl. a szarint a náci Németországban fejlesztették ki és ezeket összefüggésbe hozták a fejlődési visszamaradottság, továbbá a rák kialakulásával.

David Bellinger, a Harvard Egyetem professzora szerint ezek a kemikáliák nagyrészt ismeretlenek. A professzor kutatásai során kiderült, hogy az 5 éves és 5 év alatti amerikai gyermekek esetében a rovarirtók egy csoportja számottevő intelligenciaromlást eredményezett. A professzor a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerekre utalt, mikor kijelentette: „Tulajdonképpen természetes kísérletet végzünk egy populáción és várunk, amíg nyilvánvalóvá nem válnak a kedvezőtlen hatások.”

Az ipar kétszeresen nyer, mivel ugyanaz a vállalat állítja elő és értékesíti a génmódosított növényt és a növényvédő szereket is. A Monsanto, a legnagyobb vetőmag vállalat és a Syngenta, a svájci növényvédő szer előállító óriás az elmúlt 15 évben a hatszorosukra nőttek.

Amikor a The Times közölte megállapításait a Monsanto technológiai igazgatójával, ő azt válaszolta, hogy a The Times kimazsolázta az ágazatra rossz fényt vető adatokat. „Minden gazda üzletember és egy gazda sem fog egy olyan technológiáért fizetni, amelytől ne remélne nagy hasznot” – mondta. „A biotechnológia eszközei egyértelműen nagyban növelték a hozamokat” – tette hozzá.

A gyomirtókkal kapcsolatban a Monsanto egy közleményében kijelentette: „A gyomirtószer használat lehet, hogy nő azokban a régiókban, ahol a gazdák a legjobb gyakorlatot követve próbálják kezelni a fellépő gyom problémákat, más helyeken viszont, más körülmények között a herbicid használat csökkent, vagy azonos szinten maradt.”

A Monsanto gyakran hivatkozik Matin Qaim, a Göttingeni Egyetem egy kutatójának munkájára, többek között egy meta-analízisre, amelyben megállapították, hogy a génmódosított növények jelentősen nagyobb hozamot érnek el. Azonban egy interjúban és a vele folytatott levelezésben dr. Qaim azt állította, hogy a szignifikáns hatást főleg rovar rezisztens fajták esetében mutatták ki a fejlődő világban, elsősorban Indiában. „A jelenleg rendelkezésre álló GM növények nem hoznának nagy hozamnövekedést Európában.” A gyomirtószer-rezisztens növényekről pedig általánosságban kijelentette: „Véleményem szerint ez nem egy csodatechnológia, ami nélkül nem tudnánk élni.”

Először jött a Flavr Savr paradicsom 1994-ben, amelytől hosszabb eltarthatóságot reméltek. Aztán a következő évben megjelent többek között a burgonyabogár-rezisztens burgonya és 1996-ra már a fő növények génmódosított fajtáit is vetették az Egyesült Államokban.

A Monsanto azt állította róluk, hogy segítenek csökkenteni a növényvédő szer felhasználást. Aztán nem sokkal később a vállalat bejelentette a Roundup Ready vetőmagokat, mondván az csökkentheti a gyomirtó szerek alkalmazását.

A génmódosított növényeknek eredetileg két fő típusa volt: a gyomirtószer rezisztens és a rovar rezisztens.

Az Egyesült Államokban a legjelentősebb GM növény, a szója esetében a gyomirtószer használat az egekbe szökött, két és félszeresére nőtt az utóbbi két évtized alatt, mialatt a termőterülete közel a harmadával lett nagyobb. A gyomirtó használat a kukoricában csökkenőben volt, még a GM fajták bevezetése előtt is, azonban 2002-től 2010-ig közel a duplájára emelkedett, majd kiegyenlítődött. A rezisztens gyomok megjelenése ezekben a kultúrákban is felerősítette a herbicidek alkalmazását.

Van, aki számára ez a végkifejlet egyértelmű volt. Az Ohioi Egyetem egyik kutatója szerint a rovar rezisztens növények létrehozásának célja az volt, hogy csökkentsék a rovarirtók használatát, ami meg is történt. Azonban a gyomirtószer rezisztens fajták esetében a cél az, hogy minél több terméket, azaz gyomirtó szert adjanak el.

A gyomnövények azonban rezisztenssé válnak a Round­uppal szemben szerte a világban, minek következtében az ipar újabb réseket talál, hogy még több vetőmagot és peszticidet értékesítsen. A legutóbbi fajták már kétféle gyomirtó szerre rezisztensek és ez tovább fokozható. Ez lehetővé teszi a gazdák számára, hogy a rezisztens gyomokat ugyanazon vállalatok egyre változatosabb vegyszereivel irtsák.

A Rounduppal szembeni növekvő rezisztencia hatására régi, vitatható szerek is előtérbe kerülnek. Az egyik a 2,4-D, az Agent Orange egyik összetevője, amit a vietnámi háborúban használtak a növényzet lombtalanítására.

A másik a dikamba. Louisana államban a Monsanto közel 1 milliárd dollárt költ arra, hogy ott elkezdje a dikamba gyártását. Bár a Monsanto fajtáját még nem engedélyezték, a vállalat már most árulja a dikambával szemben rezisztens vetőmagot. Ennek következtében már beszámoltak néhány esetről, amikor néhány gazda károkat okozott a szomszédok növényeiben azzal, hogy illegális módon használták a toxin régebbi változatait.

A világ népessége 2050-re várhatóan eléri a 10 milliárdot, és a Monsanto rendszerint arra hivatkozik, hogy az ő termékei segítenek majd a növekvő élelmiszerszükséglet kielégítésében. A hozamokban azonban nem látható a beígért nagy előny. A The Times az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének adatai alapján összehasonlította az USA és Kanada fő génmódosított növényeit a Nyugat-Európában termesztett fajtákkal. Az olajrepce esetében Nyugat-Európát a legnagyobb termelővel, Kanadával hasonlították össze, három évtized adatai alapján (amely a GM növények megjelenése előtti időszakot is magában foglalt). Annak ellenére, hogy elutasítja a GM fajtákat, Nyugat-Európa a hozamok tekintetében megőrizte vezető szerepét Kanada előtt. Eltérő fajtákat termesztenek a két régióban, de az adatok szerint a relatív hozamokat illetően a trendvonal nem mutatja Kanada fölényét a GM növények bevezetését követő időszakban.

A kukorica esetében Nyugat-Európát az USA-val hasonlította össze a The Times. A három évtizedet felölelő időszakban a trendvonalak alig térnek el. A cukorrépánál az utóbbi időben erőteljesebb hozamnövekedés tapasztalható Nyugat-Európában, mint az USA-ban, annak ellenére, hogy Amerikában az utóbbi 10 évben elsősorban génmódosított fajtákat termesztenek.

Michael Owen, az Iowa Állami Egyetem gyomkutatója szerint bár az ipar véleménye alapján a GMO fogja megmenteni a világot, még mindig nem találták meg a „misztikus hozam gént”.

A csökkenő termény árak és a vásárlók új piacok szerzését megnehezítő ellenállása következményeként fellépő válság hatására a mezőgazdasági vegyiparon kivásárlási hullám sepert végig. A Bayer nemrég bejelentette, hogy bekebelezi a Monsantot, a kínai állami vegyipari vállalat pedig megkapta az amerikaiak jóváhagyását a Syngenta megvásárlására (bár ezt az európai hatóságok még megnehezíthetik). Ezek a cégóriások még sikeresebben értékesíthetik a vetőmagokat és a kemikáliákat. Közben a piacon megjelent a vetőmagok egy új generációja és továbbiak vannak fejlesztés alatt.

Az új génmódosított növények már sok mindent tudnak, megvédik magukat a betegségektől, miközben táplálóbbak. Némelyik hatékony lehet, míg mások nem. Az ipar úgy véli, hogy a fő növények esetében a világ számos részén szükség van ezekre, míg a kritikusok úgy vélik, mindez csak üzlet.

Fordította: Nagy Judit
Forrás: www.nytimes.com
(Biokultúra 2016/6)

[felül]