2016 nov 07

Glifozáttal szennyezett kaliforniai csúcsborok

Nincs hozzászólás

A glifozát használata minden korábbinál nagyobb méreteket ölt Amerikában. Ma már olyan élelmiszerekben is megjelenik, melyeken soha nem alkalmazták. Így kerülhetett azokba a szőlőszemekbe is, melyekből biobor készült. A glifozát a Monsanto Roundup márkanévre hallgató gyomirtó szerének hatóanyaga. A legnagyobb mennyiségben alkalmazott kemikália a mezőgazdálkodás történetében. Mintegy 700 különböző gyomirtóban megtalálható, ám közülük a Roundup a legelterjedtebb.

A glifozát 1974-es bevezetése óta 1,8 millió tonnányit juttattak ki az USA termőterületein. Az összmennyiség kétharmadát az utóbbi tíz évben alkalmazták. Egy friss vizsgálat eredményei szerint a gazdálkodók annyi glifozátot használtak fel, melyből csaknem 0,9 kg jutna az USA minden hektárnyi megművelt területére. Ugyanez az érték világviszonylatban csaknem 0,25 kg.

Amikor ökológiai gazdálkodásból származó ételt vagy italt vásárolunk, elméletben biztosak lehetünk az adott termék glifozát-mentességében, hiszen ez a szer nem engedélyezett a biotermelésben. Egy új felmérés azonban kimutatta, hogy a vegyület már nem csupán szokványos borokban, hanem bioborokban is felbukkan.

A vizsgálat során tíz bormintát vettek górcső alá és ezek mindegyike pozitív eredményt adott glifozátra. Még az ökológiai gazdálkodásból származó borokban is jelen volt, noha jelentősen alacsonyabb koncentrációban. A legmagasabb fokú szennyezettséget (18,74 ppb) egy konvencionális termelés során előállított 2013-as évjáratú cabernet sauvignonból mutatták ki. Ez több mint 28-szorosa volt a többi mintában jelenlévő glifozátnak. A skála túlsó végén egy szintén 2013-as syrah állt (0,659 ppb), mely egy biodinamikus öko-szőlészet terméke.

De miként kerülhet glifozát a borba? Ezt a szert sosem juttatják ki közvetlenül a szőlőre – hiszen a tőkéket is elpusztítaná – ám gyakran a tőkék mellett, illetve között alkalmazzák. A Roundupot jellemzően 60-120 cm-es sávokban szórják ki, köztük pedig ott áll a szőlő. Ilyenkor szinte elkerülhetetlen, hogy a tőkékre is kerüljön a szerből, mely a gyökéren és a száron keresztül is felszívódik, majd eljut a levelekbe és a bogyókba is.

A bioborokat illetően a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a glifozát a közelben lévő, szokványos szőlőültetvényekről sodródott át az ökológiai és biodinamikus gazdálkodással érintett területekre. Ám az is elképzelhető, hogy a vegyület a talajból került a szőlőbe, miután az ültetvényt átállították biotermelésre. A glifozát ugyanis több mint húsz évig elraktározódhat a föld mélyén.

www.healthy-holistic-living.com
(Biokultúra 2016/4-5)

[felül]