Glifozáttal szennyezett talajon gazdálkodunk

Az Európai Bizottság kutatóközpontja, két holland kutatóintézettel közösen készített tanulmánya szerint az európai talajok 45 százalékában glifozát szennyeződés található. Ezzel – a gyártó cég állításával ellentétben – károsítja a talaj termékenységét, a termés minőségét, az ember, valamint a környezet egészségét is.

A Wageningeni Egyetem és a Rikilt laboratóriuma 317 talajmintát vizsgált meg. Ezeket a mintákat az Európai Unió területéről, szántóföldek felső talajrétegeiből vették, majd analitikai vizsgálatoknak vetették alá. A talajminták 42 százalékában kimutatták a glifozát egyik legmérgezőbb bomlástermékét az AMPA-t, míg 21 százalékukban glifozát nyomaira bukkantak. A bomlástermék és az eredeti hatóanyag a talajminták 18 százalékában egyszerre volt jelen. A mintavétel 11 különböző EU-s országból származott, a táblák különböző éghajlati és geográfiai adottságokkal rendelkeztek és összesen hatféle növénykultúrát termesztettek rajtuk.

Dániában, az Egyesült Királyságban és Portugáliában a legrosszabb a helyzet. Ezekben az országokban fordult elő leggyakrabban a szennyeződés. A laborminták alapján Olaszország és Görögország kevesebb glifozátot használ fel, mint a vizsgálatban részt vevő többi tagállam. A szennyeződés azonban minden vizsgált tagállamban kimutatható volt.

A növényi minták elemzésekor minden esetben kimutatták mindkét molekula jelenlétét. A legrosszabb eredményt a portugál szőlőültetvények mutatták.

A vizsgálatok eredményei bebizonyítják, hogy az európai hatóságok alábecsülik a glifozát felhalmozódás mértékét a talajban, ezzel pedig az említett anyagok ökoszisztémára gyakorolt negatív hatását is. A kimutatott koncentráció ugyanis bizonyítottan káros hatással van a földigilisztákra, a talajban élő hasznos baktériumokra és gombákra, valamint gyengíti a növények természetes védekezőképességét az egyes növénypatogén kórokozókkal szemben.

Forrás: https://sustainablepulse.com
(Biokultúra 2017/6)