GMO kockázatértékelés – tényektől mentesen?

A skóciai Edinburgh-ban ez év május 26-27-én Dr. Pusztai Árpád tiszteletére rendezett kétnapos konferencián Vyvyan Howard professzor feltárta a GM-növényekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozási hiányosságokat. „A tudomány integritása” címmel megrendezésre került esemény a vállalati érdekek, a közpolitika és a független tudomány konfliktusairól szólt néhai Dr. Pusztai Árpád (1930-2021) tiszteletére.

Az 1990-es évek végén Dr. Pusztai fontos kísérleteket végzett a GMO burgonya biztonságosságának tesztelésére és megállapította, hogy annak fogyasztása károsítja a patkányok egészségét. 1998-ban a nyilvánosság elé tárta megállapításait, a brit tévében pedig lenyilatkozta, hogy nem eszik GM burgonyát és úgy gondolja, hogy „nagyon tisztességtelen polgártársainkat tengerimalacként használni” a GMO-technológiához. Sajnos elbocsájtották az intézetből és nem beszélhetett kutatásairól, amelyeket később aztán lektoráltak és publikáltak a The Lancet nevű rangos tudományos lapban. A burgonyát megsemmisítették, a további kísérleteket nem végezték el. A tudósok tehát még mindig nem tudják, hogy a várakozások ellenére miért bizonyult a génmódosított burgonya mérgezőnek.

Dr. Pusztai Árpád úttörő kutatásának egész rendkívüli drámájának és hírnevének rombolására tett kísérletek leírását a szerző és oknyomozó újságíró, Andy Rowell írja le a „Ne aggódj, biztonságos enni” című könyvének két, gondosan hivatkozott fejezetében. Ez a konferencia emlékmű és tisztelgés volt e nagyszerű tudós és humanitárius előtt, aki kiállt a tudományos integritás mellett a tudományos intézmények és a vállalati érdekek hatalmas nyomásával szemben.

A mostani konferencián a nemzetközi előadók kiváló sora által tartott előadások a tudományos integritás helyzetét vizsgálták a történelemben és napjainkban. Megdöbbentő módon nem javultak a dolgok, mióta Pusztai doktor pályafutása tönkrement, és bizonyos szempontból még rosszabbnak is tekinthető a jelenlegi helyzet. Vyvyan Howard toxikológiai patológus, az Ulsteri Egyetem emeritus professzora Kockázatértékelés és „ténymentes modellek” című előadásában kifejtette, mi a hiba a kockázatértékelés rendszerében. Különösen tátongó lyukakat tárt fel a GM-növények és élelmiszerek kockázatértékelésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy eredetileg több mint húsz éve írta előadását és azt tervezte, hogy a konferenciára frissíti annak tartalmát, de döbbenetére nem sok dolga volt, hiszen a két évtizeddel ezelőtti hibák napjainkra vonatkozóan továbbra is érvényesek.

A kockázatértékelési folyamatot és az értékelést végzők kiválasztási folyamatát alulról felfelé kell megreformálni, nem pedig kereskedelmi célszerűség miatt teljesen feladni.

Howard professzor javaslatot tett a reform megvalósításának módjaira is. A jelenlegi rendszerben nem feltételezhető, hogy a kockázatértékelés igazolja egyetlen anyag biztonságosságát, beleértve a GMO-kat is. Hangsúlyozta az elővigyázatosság elvének fontosságát a GMO-biztonsági értékelésben, hivatkozva erre a meghatározásra: „Ha egy tevékenység az emberi egészség vagy a környezet károsodásának veszélyét hordozza magában, elővigyázatossági intézkedéseket kell hozni, még akkor is, ha bizonyos ok-okozati összefüggések nem teljes mértékben állnak fenn.”

Howard professzor szerint a génmódosított élelmiszerek kockázatai sokkal nagyobbak, mint a gyógyszereké. Ennek az az oka, hogy a gyógyszert, ellentétben a GMO-s élelmiszerekkel, a beteg saját döntése alapján, tájékozott beleegyezésével veszi be, kis mennyiségben, általában korlátozott ideig és a hatásokat figyelemmel kísérik.

Ezzel szemben egy GMO-s élelmiszert egy életen át viszonylag nagyobb mennyiségben lehetne fogyasztani. És ha nincs felcímkézve, a vásárlóknak nincs választásuk afelől, hogy kiteszik-e magukat ennek. Míg a GMO-pártiak előszeretettel állítják, hogy az amerikaiak évtizedek óta fogyasztanak GMO-kat káros hatások nélkül. Howard professzor rámutatott, hogy nincsenek kiindulási adatok („Honnan indultunk?”) vagy expozíciós adatok („Ki mit evett?”), így senki sem tudja, milyen hatásai lehetnek.

Összefoglalva, a professzor szigorú formátumot javasolt a kockázatértékeléshez, beleértve az összes veszély azonosítását és modellezését, valamint az őszinteséget a bizonytalan területeken. Az értékelőknek meg kell határozniuk az eredmények megbízhatósági szintjét és azt az időtartamot, amelyen keresztül a kockázatértékelés érvényesnek tekinthető. A veszélyértékelésnek teljesen átláthatónak kell lennie. Szigorú felelősséget kell megállapítani, és csak ideiglenes licenceket kell adni egy termékre vagy technológiára.

Howard professzor szerint a társadalom egészének kell eldöntenie, hogy bizonyos meglévő termékeket vagy technológiákat fejleszteni vagy folytatni kell-e. A fejlesztőkre kell hárulnia annak bizonyításának, hogy az új fejlesztések biztonságosak-e, és a kockázatértékelést megfelelő módon kell kivitelezni. Ennek az az oka, a professzor szavaival élve, hogy: „Nem elfogadható egy kockázat, ha elkerülhető.”

Forrás: www.gmwatch.org
(Biokultúra 2023/3-4)