Greenpeace az ökogazdálkodásért

A Greenpeace Magyarország Egyesület 2013-ban az öko­gazdálkodás támogatása érdekében indította el hosszú távú programját. Talán első pillantásra furcsának tűnik, hogy egy környezetvédő szervezet miért foglalkozik mezőgazdasági témával. Ezért azzal kezdem, hogy erre magyarázatot adjak.

Személyesen is elköteleződtünk e téma iránt, mivel az állami természetvédelemben eltöltött idő alatt rá kellett jönnünk arra, hogy a Föld élővilágát a korábbi klasszikus természetvédelmi módszerekkel nem tudjuk megmenteni. Erre a védett területekre, a védett fajokra fókuszáló munkánk kevés. Megóvásukra, mint azt a biológiai sokféleséggel foglalkozó nemzetközi egyezmény is alapelvévé tette, csak akkor van remény, hatékonyan csak akkor működhet a természetvédelem, ha az összes ágazat a saját stratégiáit ennek megfelelően alakítja. Vagyis figyelembe veszi, prioritásként kezeli azt, hogy olyan megoldást találjon céljai elérésére, amely vagy egyáltalán nem, vagy a lehető legkevésbé károsítja az élővilágot.

Mivel globálisan a szárazföldi területek közel 40%-át a mezőgazdaság hasznosítja, ezért megkerülhetetlen, hogy a jelenleg döntő többségében ipari módszereket használó, és ezzel mind az élővilágot, mind a klímát a legsúlyosabban veszélyeztető tényezővé vált mezőgazdaságot azt a természettel összhangban működő, az élővilágot, vizeinket, a talajt, levegőt védő ökológiai gazdálkodássá alakítsuk át.

Így már érthető válik, hogy egy természetet és környezetet védő szervezet, mint a Greenpeace, nem csak Magyarországon, de globálisan is zászlajára tűzte a mezőgazdasági, élelmezési, fogyasztási rendszerünk gyökeres átalakítását.

Hogy áll a világ?

Sajnos nagyon sok tévhit, álideológia állt és áll még ma is a mögött, hogy miért is van szükség erre az agyonvegyszerezett, hatalmas monokultúrákon alapuló, nagyon kevés fajt és fajtát használó mezőgazdasági módszerre. Az egyik legalapvetőbb érvük, amit rendkívül hatékonyan elhitettek az emberiséggel az az, hogy azért van erre szükség, mert az egyre növekvő számú emberiséget csak ilyen, ipari mezőgazdasági módszerekkel tudjuk etetni.

Mára már rengeteg tanulmány bizonyította, hogy ez nem igaz. Ha beírjuk a keresőbe a következő címet: Strategies for feeding the world more sustainably with organic agriculture, akkor a FAO stratégiáját olvashatjuk el, amely szerint 2050-ben 9 milliárd ember élelmezése megoldható lenne 100%-ig bio terményekkel, csak kevesebb húst és tejterméket kellene fogyasztanunk és kevesebbet pazarolnunk. Az ökológiai gazdálkodással helyben termelt élelmiszereknek rengeteg pozitív társadalmi hatása is lenne, ráadásul kevesebb szállítással, kisebb üvegházhatású gáz-kibocsátással járna az élelmiszertermelés. Ehhez azonban mind a támogatási rendszereken, a kormányzati intézkedéseken, mind gondolkodásunkon, az egyes emberek magatartásán is változtatni kell.

Köztudott, hogy ma a világ mezőgazdasági területeinek 75%-án nem az embereknek termelünk növényi alapú élelmiszert, hanem a nagyüzemi állatoknak takarmányt. Sajnos a világ hús és tejtermék fogyasztása egyre nő, amit nyilvánvalóan már jelenleg is csak nagyüzemi állattartással lehet kielégíteni. Holott egyértelmű, hogy Földünk nem bír már ennyi gazdasági haszonállatot eltartani. Csak néhány szemléletes adat: a Föld 1970 óta a vadon élő élőlények felét elvesztette, miközben a gazdasági haszonállatok száma megháromszorozódott. Több szarvasmarha van a Földön, mint ember, testtömegre számolva. Ha az európai marháknak saját országuk lehetne, ez népesebb lenne, mint Németország.

És a hús iránti igény egyre növekszik. Annak ellenére, hogy a WHO, az egészségügyi világszervezet, már több mint egy évtizede figyelmeztetett arra, hogy például itt Európában 75%-kal több húst és tejterméket, több állati fehérjét fogyasztunk, mint amennyi a saját egészségünk szempontjából optimális lenne. Véleményük szerint ez az okozója többek között az egyre gyakoribb szív- és érrendszeri és a 2-es típusú cukorbetegségnek, az elhízásnak (Európában mi magyarok vagyunk a legkövérebbek, nálunk van a legtöbb elhízott ember és gyerek!) és nagyon sok egyéb egészségi problémának.

Ráadásul a nagyüzemi állattartás a klímaválság egyik legfontosabb okozója. Annyi üvegházhatású gázt bocsájt ki, mint a teljes közlekedési szektor együttvéve. Csak erről valahogy nagy hallgatás volt egészen az utóbbi időkig.

A klímaválság mellett mindenképpen beszélnünk kell az élővilág állapotáról is. A biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény szerint a legsúlyosabb veszélyt az élővilág sokszínűségére a jelenlegi ipari mezőgazdasági gyakorlat jelenti. Idén májusban jelent meg az globális IPBES, ENSZ jelentés (https://www.ipbes.net/global-assessment-report-biodiversity-ecosystem-serviceslink), amelyben több száz kutató, több évtizedes munkájával mérték fel a világ élőlényeinek helyzetét. Ennek eredményeit összegezve tesznek javaslatokat a döntéshozók részére. Sokkoló kép rajzolódott ki: az ötmillió ismert állat és növényfajból 1millió a közvetlen kipusztulás szélén áll, ami azt jelenti, hogy ha nem történik radikális változás, egy- két évtizeden belül eltűnhet. Mivel az élővilág egy csodálatosan megalkotott, egymással összefüggő, egymást támogató fajokból, elemekből álló rendszer, a működésében minden fajnak feladata van. Ha egymillió faj eltűnik, az egészen biztos, hogy maga után vonja újabb másik két- három millió faj kipusztulását.

Mindezen tudományos tények ellenére a jelenlegi támogatási rendszerek itt Európában és a világ más részén is rendkívül negatívan befolyásolják a mezőgazdasági rendszereket, hiszen még mindig nagyságrendekkel több támogatást kap az ipari mezőgazdaság fejlesztése és a nagyüzemi állattenyésztés, mint az ökológiai gazdálkodás és ökológiai állattartás (https://www.euractiv.com/section/climate-environment/opinion/eu-mustnt-double-down-on-broken-farming/1275098/).

Ökogazda képzéseket szerveztünk kistelepüléseken

Ezeknek a tényeknek az ismeretében a Greenpeace teljes erejével, lehetőségeinek felhasználásával küzd a változásért. Azzal kezdtük, hogy bejártuk a vidéket és megpróbáltuk felmérni azt, hogy miért ilyen kevés, európai viszonylatban különösen szembetűnően kevés gazda tért át hazánkban ökológiai gazdálkodásra.

Az első év tapasztalatai azt mutatták, elsősorban amiatt, mert nem ismerik ezeket a módszereket, továbbá nincs akitől megtanulják. Sokan nem is hisznek abban, hogy egyáltalán vegyszerek nélkül lehet élelmiszert termelni. Megdöbbentő volt, hogy milyen mély kételkedést váltott ki a gazdákból az a hír, hogy igenis, ma is lehet szintetikus vegyszerek nélkül élelmiszert előállítani. Méghozzá megfelelő mennyiségben és persze sokkal jobb minőségben, úgy hogy közben nem teszik tönkre sem önmagukat, sem a környezetüket.

Az is egyértelművé vált számunkra, hogy az akkori falugazdász rendszer sem tud nekik ebben az átállásban segítséget nyújtani, hiszen a falugazdászok sem ismerték (tisztelet a kivételnek) és nagyon sokan nem is hittek az ökológia módszerekkel való termelésben. Ezért a következő éveink programja az volt, hogy regionálisan, a kis falvakban tartottunk gazdaképzéseket. Ezen képzéseinknek köszönhetően, nagy örömünkre, több fiatal gazda is áttért ökológiai gyümölcstermesztésre.

Összehívtuk az agrár-felsőoktatási intézmények és középiskolák képviselőit

Ahogy haladtunk előre a témában, a másik fontos felismerésük az volt, hogy milyen nehéz ökológiai gazdálkodás képzést találni akár az egyetemeken, akár posztgraduális, akár más típusú képzésekként azoknak, akik meg akarják tanulni ennek a fortélyait. Hiszen ebben az a nagyon szép és fontos, hogy ez egy tudásalapú gazdálkodási mód. Nem arról van szó, hogy megkapja a vegyszert, megmondják hány százalékos oldatot csináljon és mikor fújja ki, hanem, hogy ehhez komoly növény-, talaj-, természetismeret szükséges.

Ennek a véleményünk szerint rendkívül fontos gondnak az orvoslása, egyáltalán a miértjének felderítése érdekében összehívtuk a nyíregyházi egyetemre az összes magyarországi mezőgazdasági témával foglalkozó felsőoktatási intézmény és szakközépiskola illetékes tanárait. Ezen az együttgondolkodáson átbeszéltük velük, hogy miért is nem zajlik intenzívebben az ökológiai gazdálkodásról szóló oktatás. Egy elég szomorú kép rajzolódott ki előttünk ennek kapcsán is. Ezeknek az egyetemeknek, iskoláknak a jó részénél anyagi helyzetük nem tette lehetővé, hogy például a tangazdaságukban ökológiai gazdálkodást folytassanak, oktassanak. Az ott folyó, különböző nagy cégeknek végzett növényvédő szer kísérletekből származó összeg ugyanis fontos bevételi forrásuk volt.

Mindemellett folyamatosan dolgozunk a beporzók védelmén, elsősorban hazai és EU szinten is a veszélyes növény­védőszerek (pl. neonikotinoidok, glyphosat, hormonkárosítók stb.) betiltatásán.

Nem mindegy mit eszünk – Ismeretterjesztő munka a fogyasztói igények felkeltésére

A Greenpeace nagy erősségét, jól működő kommunikációs rendszerünket is felhasználjuk az ökogazdálkodás népszerűsítésében. Nyilvánvaló, ahhoz, hogy minél több gazdát meg tudjunk győzni arról, hogy érdemes átállnia ökogazdálkodásra, vállalni a többlet terheket, ahhoz fizetőképes, lehetőleg helyben lévő kereslet is kell. Ezért, a fentiekkel párhuzamosan egyik legfontosabb célunk a közvélemény tájékoztatása, szemléletük átformálása lett. Meg akarjuk győzni a fogyasztókat arról, hogy ez az ő érdekük is, hogy ne a szokásos negatív köd lengje körül a biotermékeket, hanem legyenek tisztában azzal, hogy milyen szigorúan ellenőrzött körülmények között, a természet erejével termelnek ezek az elkötelezett gazdák egészséges élelmiszert számunkra. Hogy ne a táplálékukon, az egészségüket veszélyeztetve spóroljanak!

Válasszanak ökoterméket még akkor is, ha ez esetleg drágább, vagy nehezebben elérhető, mint az ipari mezőgazdasági termékek! Tudatosuljon bennük, hogy ez többszörösen megéri, hiszen ezekkel bevisszük a megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi sót stb. és nem terheljük a szervezetünket a rengeteg növényvédőszer-maradvánnyal.

A Greenpeace végzett saját szermaradvány vizsgálatokat is. Egy kora tavaszi időszakban paprikákat vizsgáltunk. Volt olyan paprika, amiben 12 féle vegyszer maradványt találtunk, de nem lehetett kivonatni a forgalomból, mert egyenként mindegyik a megengedett határérték alatt volt. Ezeket a vegyszereket ugyanis egyenként tesztelik és állatkísérletekkel próbálják meghatározni azt a koncentrációt, ami emberre talán már nem veszélyes és ez alapján engedélyezik. De azt, hogy ezeknek a mérgeknek egy ilyen koktélja, kombinációja milyen súlyos egészségügyi hatásokat okoz, azt lehetetlen tesztelni, vagy megbecsülni. Ezért az egyetlen járható út az, ha ezeket egyáltalán nem használjuk és ez az ökogazdálkodás.

Kiadványokat készítettünk, amelyek egyikében például összegyűjtöttük az elmúlt 15-20 évben tudományos szaklapban megjelent cikkeket, hogy lássuk, milyen egészségügyi hatásai vannak a növényvédőszereknek. Ebből egyértelműen kiderült, hogy egyes rákos megbetegedések, az asztma, allergiás betegségek, a Parkinson kór, a Non-Hodgkin szindróma és sok más olyan betegség van, amikért nagy valószínűséggel a növényvédőszerek is felelősek. Az is egyértelmű, hogy ezek a növényvédőszerek elsősorban a gazdálkodók és családjuk egészségét veszélyeztetik, de a kutatásokból az is kiderült, hogy ezek a várandós asszonyokban a magzatot is károsítják, hiszen átjutnak a méhlepényen, bekerülnek a magzat szervezetébe. Az anyatejben szintén megtalálhatók ezek a vegyszerek. Ezekkel szoptatunk. Majd később, amikor az anyatejről a csecsemő áttér a zöldségekre, az első almák, répák, krumplik, ha ezek nem biotermékek, az akkor még nagyon fejletlen kiválasztó rendszerrel rendelkező szervezetükben a számos szermaradvány súlyos károsodást okozhat.

Kiadványaink a www.okogazdalkodas.hu oldalról ingyenesen letölthetők.

Az ökomenza nem utópia

Három éve jelent meg az Európai Parlamentnek egy hasonló összefoglaló munkája az ökológiai gazdálkodásról, amiben ők is megvizsgálták a növényvédőszerek káros hatásait. Gyakorlatilag ugyanazokat az eredményeket kapták, amit mi a fentebb említett, de három évvel korábban összeállított kiadványunkban leírtunk. De volt egy sokkolóan új adat is ebben. Kimutatták, hogy a rovarölő szerek élelmiszerben megmaradt maradványai szignifikánsan csökkentik a gyermekeink IQ-ját, rontják szellemi képességüket és nagymértékben felelősek egyéb rendellenességekért is, így például a figyelemzavaros hiperaktivitásért, amely sajnos Magyarországon is már minden harmadik, negyedik gyereket érint.

Ekkor döntöttünk úgy, hogy a legsürgetőbb feladatunk kell, hogy legyen gyermekeink védelme. Elindítottuk az ún. ökomenza programunkat, melynek célja, hogy legalább a gyerekek ökotermékeket kapjanak az óvodákban, iskolákban. Ez összhangban van a kormány által elfogadott akciótervvel is, ami 2020-ra azt célozta meg, hogy 30% legyen az ökoalapanyag a teljes, magyar közétkeztetésben.

Ebben elsőként magyar és külföldi megvalósítható, jó példákat kerestünk. Ezekről sajtótájékoztatókon számoltunk be, a tapasztalatainkat videókon, kiadványokban osztottuk meg. Hogy felhívjuk a figyelmet ennek fontosságára, elküldtük az összes magyarországi önkormányzatnak, felajánlva a segítségünket. Örömünkre sok jelentkező volt, (önkormányzatok, iskolák, élelmezés vezetők, gyermekorvosok, dietetikusok), akiknek tavasszal egy megbeszélést szerveztünk a „hogyan továbbról”.

Terveink szerint az elkövetkező három évben ez lesz a legfontosabb feladatunk a Greenpeace ökogazdálkodás programjában. Célunk, hogy minél több iskolát és óvodát segítsünk abban, hogy egészséges ökoélelmiszert kaphassanak a gyerekek. Ennek, reményeink szerint több, nagyon fontos egyéb pozitív hatása is lesz. Amellett, hogy egészségesebb gyerekeket nevelünk, segítjük a helyben megjelenő biztos felvásárlási lehetőséggel a gazdálkodókat abban, hogy átálljanak az ökotermelésre. Ezzel az ő és családjuk egészségét is védjük, és a vidék népességmegtartó erejét is növeljük. És mint természetvédő szervezet azt is elérjük, hogy nagyot lépjünk előre mind a hazai, mind az egész Föld élővilágának megmentésében, a klímavészhelyzet enyhítésében is.

A Greenpeace hazai és külföldi jó példákat bemutató kiadványának címe: „Tegyük egészségesebbé a közétkeztetést! – Helyi bioélelmiszerek az óvodákban, iskolákban”. A címet beírva a keresőbe, vagy ezt az oldalt bemásolva ingyenesen letölthető: https://storage.googleapis.com/planet4-hungary-stateless/2019/07/9e39a219-greenpeace_a5_kiadvany_v4-fin2-web.pdf.

Dr. Rodics Katalin – Márta Krisztina
(Biokultúra 2019/4-5)