Gróf Degenfeld Szőlőbirtok: akik elnyerték a pezsgő Oscar-díját

Kedves meghívásnak tehettünk eleget a közelmúltban a Tarcalon lévő Gróf Degenfeld Szőlőbirtok jóvoltából. A látogatás kiváló lehetőséget teremtett, hogy házigazdáink beszámoljanak a 2023-ban elért kimagasló hazai és nemzetközi sikereikről, elsősorban a Champagne és Pezsgő Világbajnokságon aranyérmet kapott Furmintból készült 2019-es évjáratú Organic Extra Brut pezsgőjükről, amely organikus kategóriában a magyar borok között szintén a legjobb helyezést érte el.

A programon Sulyok Balázs, a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok szőlész-borásza, valamint Tóth Máté ügyvezető igazgató szakmai iránymutatásával több évjáratú pezsgő kóstolására nyílt lehetőség.

Kezdhetnénk úgy is, hogy egy nemesi család és egy viharvert kastély története, de ma körülnézve a birtokon és a Terézia-kert közepén, festői környezetben álló Gróf Degen­feld Kastélyszálló épületén, nehezen hisszük el, hogy a rendszerváltás hajnalán még igencsak elhanyagolt állapotú ingatlan milyen változáson ment keresztül. Az átalakulást mi sem jelzi jobban, mint a 2019-ben elnyert Magyarország legszebb szőlőbirtoka cím.

A gróf Degenfeld család több mint százötven éves hagyományai alapján élesztette újjá hegyaljai szőlő-birtokát 1994-ben. A birtok 35 hektáros szőlőültetvényei Mád és Tarcal határában találhatók, és olyan történelmi dűlőket is magáénak tudhat, mint a Terézia, a Zomborka és a Borkút. A Tokaji borvidéken egyedülálló a gróf Degenfeld család által megálmodott château-stílusú birtokközpont, amely a kastély, a szőlő és a pincészet szoros együtteseként jött létre.

Degenfeld Mária grófnő és férje, Dr. Thomas Lindner szerencsére nem látták előre, hogy milyen fába vágják a fejszéjüket, de az eltelt évek után ma sem jut eszükbe, hogy megpihenjenek.

A Degenfeld-család az 1800-as évektől rendelkezett szőlőbirtokkal a borvidéken, ám a II. világháború után ezeket elvesztették és a család Németországban teremtett új egzisztenciát. Tokaj életéből mindig kivette részét a család, Degenfeld Imre, nagybirtokos 1857-ben alapította meg a Tokaji Bormíves Egyesületet, Degenfeld József pedig a debreceni egyetem alapjait tette le. Degenfeld Mária még Kolozsváron született és 1964-ben egy szál bőrönddel kényszerült Németországba települni. Bár sokat veszítettek, mégis azt tartják, előre kell tekinteni. Gróf Degenfeld Sándor, Mária édesapja 1994-ben árverésen vásárolta vissza a szőlőterületeket, majd lányával és a vejével belefogtak a romos dűlők és épületek újjáteremtésébe.

Tóth Máté ügyvezető igazgató kiemelte, a legszigorúbb és legnagyobb presztízzsel bíró nemzetközi megmérettetésen, a Champagne és Pezsgő Világbajnokságon idén tizenegy napon keresztül bírálta a neves szaktekintélyekből álló zsűri a beérkezett tételeket és legnagyobb örömükre az első alkalommal benevezett pezsgőjük, a 2019-es évjáratú Organic Extra Brut a hazai tételek között a legmagasabb minősítést kapva aranyéremben részesült.

Külön büszkeség, hogy a hagyományos eljárással készült pezsgőjük már megnyerte a Szegedi Borfesztivál fődíját és egyben a Szeged város bora 2023 címet is. A tulajdonosok kifejezett kérésére tértek át 2009-től a biológiai művelésre. Tokajban elsők között vágtak bele a pezsgőkészítésbe, 2011-ben tradicionális készítési módon megszületett az első Furmint pezsgőjük, amely még fahordóban erjedt és érlelődött. Folyamatosan kísérleteznek, s ennek egyik eredménye a 2019-es organikus pezsgőjük. A szakember hozzátette, 2024-ben a tulajdonos lánya is bekapcsolódik a birtok életébe, ezzel új színt, fiatalos lendületet hozva az életükbe.

„A prosecco és a champagne közötti utat választottuk, kedveljük a könnyed pezsgőket, termékeinkkel minél szélesebb fogyasztói kört szeretnénk megszólítani” – fogalmazta meg Sulyok Balázs a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok szőlész-borásza, aki 2018 év elején érkezett a pincészethez. A pezsgő készítésnél is terméskorlátozással élnek. A szőlész-borász hozzátette, sajnos ma Tokajban csak kevesen veszik ki részüket az ökológiai szemléletből. Céljuk az egész birtok kapcsán az ellátási lánc lerövidítése, éppen ezért zöldséges kertet, gyümölcsöst hoztak létre, virágot termesztenek, hogy a kastélyszállót ellássák, 10 év múlva szeretnének teljesen önellátók lenni.

A 2019-es aranyérmes pezsgőjük kapcsán felhívta a figyelmet, a 0,75-ös és a magnum palackokat Tarcalon, házon belül töltik, ám a degorzsálást Bodrogkisfaludon, a közösségi pincénél végzik. A pezsgők 2 éves érlelésen esnek keresztül, de akár a 3 év is jól állna nekik. A Furminton túl, a többi fajtáról kérdezve a szakember elmondta, a Kabar kicsit fenolos, a Kövérszőlő keveset terem, míg a Sárgamuskotály petrolos jelleggel rendelkezik. A Hárslevelűt ugyan el tudná képzelni, de a Furmint tartja vezető szerepét.

Pezsgő, narancsbor, dűlőszelektált bio borok… mindezekre a választékbővítés miatt van szükség. Ahogyan Sulyok Balázs rámutatott, mindenki organikus terméket szeretne konvencionális áron, ami Tokajban szinte lehetetlen küldetés. Tarcalon 10 év átlagában 5 tonnás terméssel számolnak. Kicsi a vállalkozás, zömmel a helyben fogyasztásra készülnek, de termékeik 30 százalékát így is exportálják. Az idei évben egy berlini ügynökség segítségével megvalósítják a birtok finomhangolását.

„A magyarok számára Tokaj mindig a koronaékszer volt, s marad is, ez nagyon jó megfogalmazás és tisztelettel elfogadjuk. Úgy gondolom, hogy a tokaji aszúnak, Magyarország húzóborának kell lennie. Ma viszont marketing oldalról van még hova fejlődni a világon. Tulajdonosunk, a grófnő magyar, a férje pedig német, a gyerekek így félig német származásúak, de nagy tisztelettel tekintenek Tokajra. A jelenlegi portfóliót már csak csiszolgatjuk, emellett a különböző fejlődési lehetőségeket latolgatjuk. Jelenleg 35 hektáron vagyunk organikusak, amit szeretnénk 50 hektárig növelni. Ugyanakkor vannak még területeink, így akár 100 hektárig is elmehetnénk, viszont úgy látjuk, hogy az 50 hektár, amit viszonylag könnyedén, átláthatóan még tudunk művelni” – hívta fel a figyelmet Sulyok Balázs.

Úgy látja, a jelenlegi borpiac általánosságban egyre jobban szűkül, a borfogyasztás gyorsan csökken, ami szomorú tény. Ezt Tarcalon is érzékelik, fejlődésük is kevésbé dinamikus, mint az utóbbi években. Ugyanakkor összehasonlítva a tokaji pincészetekkel, az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett az eladásuk. Viszont azt is látni kell, hogy inputanyagok területén, gondoljunk az üvegdugóra, a csomagolásra, akkora áremelkedés tapasztalható, amit jelen pillanatban nem lehet – bár kellene – a piacon érvényesíteni.

Tudjuk, messze van Tokaj, távolról mindenki egységesnek látja, ugyanakkor ugyanolyan cizellált, mint bármelyik más, akár magyar, vagy határon túli borvidék. Hosszú távon a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok szeretné elérni, hogy csúcspince kategóriában tekintsenek rájuk, mind szakmai, mind fogyasztói oldalról. Tehát, ha valaki levesz a polcról egy Degenfeld bort, az mindig a legmagasabb minőségnek feleljen meg. A portfóliójuk a pezsgőtől a komoly édes borokig terjed. Húzó termékeik a könnyed illatos borok, mint például a Muscat, ezen felül pedig az édes borok közül a szamorodni, melyek nagy palackszámban keresettek.

A szakember elmondta, a 2023-as év növényegészségügyi szempontból komoly kihívást jelentett.

A biogazdálkodásban csak rendkívül nagy élőmunkával lehetett megoldani ezt a helyzetet. Ugyanakkor idén az előző évekhez képest is kimagaslóan nagy termésről számolhattak be. 

Köszönhető ez annak, hogy bármikor jött csapadék, a szőlőfürtök fel tudták venni. Már nagyon korán, a fakadás után közvetlenül szigorú hajtásválogatást végeztek. Éppen ezért a hajtásrendszer már ránézésre is sokkal szellősebb, mint egy szokványos birtokon.

„Az idei évjáratban a fürt átlagtömegek extrém módon megnövekedtek a csapadéknak köszönhetően, ezt viszont csak sok munkával tudtunk megvédeni, májustól egészen augusztus közepéig hétvégenként is benne voltunk a szőlőben. A szüret legelején féltem a rengeteg csapadéktól, úgy gondoltam, nem lesz koncentrált a termés. Ám ahogy befejeződött az esőzés, beálltunk egy átlag fölötti évjáratra, magasabb a koncentráció a bor ízében, mint a tavalyi aszályos évjáratban. Ami egészen meglepő, hogy az aszúszemekben is szépen tudott fejlődni a botritisz, hogy rendkívül gazdag aszútermésünk van” – nyugtázta Sulyok Balázs.

Viniczai Sándor
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
(Biokultúra 2024/1)