2019 Júl 28

Gyomszabályozás tűzzel-vassal

Nincs hozzászólás

Lehet-e ökológiai növénytermesztésben kapások nélkül eredményes harcot folytatni a gyomokkal szemben? Ma már széles körben elterjedt kapás kultúrákban a különféle sorközművelő kultivátorok alkalmazása. Ezek segítségével gyakorlatilag a növények sora közötti terület (sorköz) jelentős része a gyomoktól jól tisztán tartható. Azonban marad egy 10-15 cm széles sáv a növények sora mellett, melynek gyommentesítése gondot okoz. Márpedig e sávnak tisztán tartása a növények fejlődésének kezdeti szakaszában kiemelten fontos!

Napjainkban erre megoldást a kamerás sorvezérelt kultivátorokra szerelhető gumiujjas kapától, vagy egyéb más sorművelő adapterektől remélünk több-kevesebb sikerrel. Hiszen ezeknek a művelő elemeknek a hatékony használatának egyértelmű előfeltétele, hogy a haszonnövény és a gyomnövény között egy jelentős fenológiai stádiumbeli különbség legyen. Ez gyakorlatban kb. azt jelenti, hogy a kultúrnövény már 3-4 leveles stádiumban legyen, amikor a gyomnövények még csak csírában, esetleg sziklevélben vannak. Ez gyakorlatilag növényfajtól és az adott hőmérsékleti és fényviszonyoktól függően kb. 2-4 hét fejlődési különbséget jelent. Tehát jól érzékelhetően szükség van egy jó hatásfokú preemergens módszerre. Axiómaként rögzíthetjük, hogy hatékony gyomkezelés akkor végezhető, amikor a gyomok még nem látszódnak.

HOAF KB-1,5 termikus gyomirtó

HOAF KB-1,5 termikus gyomirtó

A mai gyakorlat szerint – természetesen ökológiai termelésben gondolkodva – ezt a szerepet a gyorsabb kezdeti fejlődésű növények esetében a gyomfésűk látják el. A gyomfésű nagyon hatékony megoldás a csírában, illetve sziklevélben lévő gyomokkal szemben. Viszont, mivel sekélyen talajt mozgat, így újabb még csírázásnak nem indult gyommagok kerülnek fejlődési helyzetbe. Ez azt jelenti, hogy kedvező időjárási feltételek mellett tulajdonképpen 5-7 naponta ismételni kell az eljárást, hogy a terület ne gyomosodjon el, illetve állományban is használni kell ahhoz, hogy a különféle kultivátorokra szerelhető sorművelő adapterek (pl. gumiujjas kapa) hatékony használatához szükséges 2-4 hetes fejlődési különbséget elő tudjuk idézni. Ez nagy menetszámot igényel. A magágy készítésétől számítva akár 4-5 menetet is jelenthet, amely jól tudjunk milyen károsan hat a talaj szerkezetére, illetve a mai energiaárak és bérviszonyok mellett jelentős költséggel valósíthatók meg. Továbbá előfordulhat, hogy a 4-5 kezelés bizonyos években középkötött, kötött talajon nem is valósítható meg, ha az aranyat érő csapadék rossz ritmusban érkezik. Ekkor azonban a kimaradt, vagy megcsúszó kezelés miatt a gyomok fejlődése felgyorsul és a módszerek hatásfoka csökken.

Sajnos vannak olyan növényi kultúrák, amelyek kezdeti fejlődése lassú, a fiatal 2-4 valódi leveles növények (fűszerpaprika, gyökér, sárgarépa stb.) nem alkalmasak gyomfésűs kezelésre tőhiány okozás kockázata miatt, vagy amelyeket bakháton termesztenek, ahol a gyomfésűk nem alkalmazhatóak eredményesen.

Azonban a mechanikus gyomirtás mellett létezik egy régebben hazánkban is alkalmazott, de mára méltatlanul elfejtett módszer, a termikus gyomirtás. Ez esetben nagyon egyszerűen hőt közlünk az adott terület felszínén található elő szervezetekkel, amelyek ennek hatására károsodnak, elpusztulnak.

A termikus gyomirtás hatásmechanizmusa arra épül, hogy a növényi sejteket bizonyos hőmérséklet fölé melegítve, azok károsodnak, ezzel megbénítva a növények anyagcsere folyamatait, így azok elhalnak. 1 másodperc időtartamra, 70C°-ra melegítve a sejtekben a sejtfehérje elfolyósodik és a sejtek elhalnak. Ha a sejt hőmérséklete 100°C-t eléri, a sejtfolyadék térfogata olyan mértékben megnő, hogy a sejtfal szétrobban. Mindkét esetben totális mortalitás a következmény.

Termikus kezelés után 3 héttel – átfogó kép

Termikus kezelés után 3 héttel – átfogó kép

Termikus kezelés után 3 héttel – kezelt állomány

Termikus kezelés után 3 héttel – kezelt állomány

A termikus gyomirtó alkalmazástechnológiája nagyon hasonló egy vegyszeres, vagy gyomfésűs preemergens módszeréhez. A tervezett vetés időpontja előtt kb. 10-14 nappal kell hamis-magágyat készíteni. Nagyon fontos a jó minőségű magágy, annak érdekében, hogy minél több gyomnövény ki tudjon kelni. Ha szükséges öntözéssel kell elősegíteni a talajszerkezet javulását és a gyomok csírázását! Ezen 2 hét alatt szépen megindul a gyomok fejlődése, amikor is megtörténik vetés. Vetést követően várni kell addig, amíg a haszonnövény csírája néhány milliméter távolságra van a talajfelszíntől. Ez növényfajtól, időjárási körülményektől függően 5-14 nap is lehet.

Majd ekkor következik a termikus gyomirtó alkalmazása, amivel minden a magágy készítés óta magról kikelt és fejlődésnek indult gyomnövényt elpusztítunk. Mivel nem történik talajmozgatás, így az azt követő 3-4 hétben gyommentes körülmények között tudnak a haszonnövényeink fejlődni, megteremtve a 2-4 hét fejlődési különbséget a gyomnövényekhez viszonyítva, és így megalapozva egy 100% hatásfokú állományban végzett mechanikus sorköz- és sorművelést!

Az ehhez szükséges energiát a gyomperzselő gépek a kereskedelmi forgalomból könnyen beszerezhető propángázból, nevezetesen motorikus gázból nyerik. Átlagos, fajlagos fűtőanyag felhasználás átlagos viszonyok között kb. 80-100 kg propángáz. Ez mai árviszonyok mellett kb. 30 000-35 000 Ft költséget jelent hektáronként. A fűtőanyaggal történő ellátás kisebb munkaszélességű (150-180-300 cm) gépek esetében kisméretű, 11 kg-os töltetsúlyú targoncapalackokkal történik, míg nagyobb gépek (300-450-600-900 cm munkaszélesség) esetében a gázszolgáltató által biztosított 700 literes, kb. 350 kg töltetsúlyú, traktor fronthidraulikára függeszthető, úgynevezett UFO tartályokkal oldható meg.

Amiben jelentős hátránnyal bír ez a technológia, az az adott terület egy soron történő kezeléséhez szükséges időszükséglet. A TWIN fúvókasorral szerelt HOAF termikus gyomirtók sem alkalmasak átlagosan 5 km/h sebességnél gyorsabb munkavégzésre. Így példának okáért egy 450 cm széles gép területteljesítménye kb. 2 ha/óra. Ezt összevetve egy 9 m gyomfésűvel, ami kb. 8 ha/óra teljesítményre képes, jelentősen kevesebb. Azonban, ha a gyomfésűs kezeléseket 4-5 alkalommal el kell végeznünk, úgy a mérleg nyelve egyértelműen a termikus gyomirtó irányába billen el, hiszen ez esetben az egy hektár terület kezelésére fordított idő a termikus gyomirtó esetében 0,5 óra/ha, míg a gyomfésűs kezelés ennél is több, a nagy művelet nagy gyakorisága okozta technológiai időveszteségek miatt kb. 0,6-0,7 óra/ha. Termikus gyomszabályozási eljárás alkalmazásával tehát menetszámot csökkentünk, amellyel a talajaink további tömörödését, és járulékos gépi- és bérköltség felmerülését kerülhetjük el. Persze ez csak azért lehetséges, mert a kezelés hatástartama 3-4 hét ezért nincs szükség újabb teljes felületkezelésre.

Kultivátorozott napraforgó állomány

Kultivátorozott napraforgó állomány

A termikus gyomirtó jó megoldást tud nyújtani a változó időjárási körülmények között a vetési időszakban érkező nagy mennyiségű esők miatt mechanikus eszközzel kezelhetetlen területek gyomszabályozására is, hiszen a gyomperzselő nem mozgat talajt, hanem csak a talajfelszínnel lép kölcsönhatásba.

A termikus gyomirtás meglepő módon ugyan, de néhány növényi kultúrában bizonyos feltételek mellett posztemergens módon, azaz állományban is alkalmazható. A fejlődési ciklus elején nyugodtan alkalmazható például a kukoricában, vagy búzafélékben gyomszabályozásra. A tenyészidőszak végéhez közeledve érésgyorsításra, gyomszabályozásra és gombás fertőzések kezelésére széles körben használják burgonya- és hagymatermesztők.

A termikus gyomirtás által biztosított hosszú hatástartam miatt a sorközművelések gyakorisága, illetve azok száma is csökkenthető, mivel ez esetben nem szükséges 5-7 nappal a kelés után az első sorközművelést elvégezni, hiszen nincs jelentős gyomnyomás. Így az első korai sorközművelés kihagyható. Növényi kultúra függvényében, gyorsabban fejlődő, a talajt jobban takaró növények, mint például a napraforgó esetében elég lehet egyszeri sorközművelés gumiujjas kapával szerelt kultivátorral, a lassabb fejlődésű, vagy a talajt kevésbé takaró növények, úgymint kukorica esetében, az adott évjárat függvényében kétszeri kezelés is elégséges lehet.

Persze ennek előfeltétele, hogy a sorközművelő gép valamilyen sorkövető kormányzási rendszerrel, legjobb, ha kamerás sorkövető kormányzással van ellátva. Ebben jelenleg az egyik legmagasabb technológiai szintet a holland Steketee cég által gyártott gépek képviselik. Ezen rendszerek gyakorlati pontossága kb. 1-2 cm. Így alkalmazhatóvá válik egy nagyon kicsi, kb. 3-4 cm-es oldalankénti védőtávolság. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a növények sorának sávját, azaz kb. 6-8 cm széles csíkot nem művelnek csak meg a kultivátor kapái.

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy van- e szükség kamerás kormányzásra azon gazdaságokban, ahol a sorközművelést végző erőgép fel van szerelve GPS alapú RTK rendszerű, automatakormányzással? Az a gyakorlati tapasztalat, hogy a GPS alapú RTK rendszerekkel nem lehetséges 3-4 cm-es védőtávolság alkalmazásával sorközt művelni. Ennek két oka van. Egyrészt a kormányzott kerék és a soron tartani kívánt kultivátor kapák között óriási a távolság, illetve a traktor hátsó 3 pont függesztő szerkezet esetleges kopásából, beállítási hibáiból fakadó bizonytalanságok miatt. Másrészt a GPS jelpontosság bizonytalansága sem teszi lehetővé a 3-4 cm védőtávolság alkalmazását. A gyakorlatban ez inkább 8-10 cm! Azonban kamerás sorközművelő kultivátorok GPS alapú automatakormányzással szerelt traktorokkal való üzemeltetése rejt magában előnyöket. Hiszen ez esetben a traktor vezetőjének nem szükséges a traktor kormányzására ügyelnie, így teljes figyelmét a sorközművelő gép felügyeletére tudja fordítani. Hiszen erre szükség is lehet, gondoljunk csak bele, ha egy 3-4 cm-es védőtávolság alkalmazása esetén valami idegen anyag fennakad a kapákon és több száz méter hosszan azt végighúzzuk az adott soron.

Tehát a hagyományos, nem kormányzott gépek esetében a növények soránál elmaradó 16-20 cm széles sáv kb. 60%-kal csökkenthető. Így a hagyományos gépekhez viszonyítva 60%-kal kevesebb felületet hagyunk meg a gyomok számára.

9 soros Steketee kamerás kultivátor fűszerpaprikában

9 soros Steketee kamerás kultivátor fűszerpaprikában

A megmaradó 6-8 cm széles sáv művelését pedig meg lehet valósítani a sorközművelő gépre szerelt gumiujjas kapával, vagy forgó gyomfésűvel, amelyek a növények során csírában lévő, vagy éppen kikelt gyomokat gyönyörűen kiforgatják a talajból, míg a már megerősödött 2-3 hete kikelt haszonnövényeinkben nem okoznak károsodást! Hogy mik azok a tulajdonságok, amelyek kiemelik a Steketee sorközművelő kultivátorokat a mezőnyből? Kiemelkedő precizitás. Robosztus gerendely kivitelek. Változatos kapa konfigurációk. Felhasználóbarát kezelőfelület.

Egy kamerás sorközművelő gép precizitását, azaz a sorkövetés pontosságát alapvetően három tényező határozza meg. Az egyik ezek közül a kultivátor kocsik talajkövetését biztosító paralelolgramma rugóstagok forgáspontjainak kialakítása. Általában a gyártók csúszócsapágyakra, azaz perselyekre helyezik a forgáspontokat. Ezek általános jellemzője, hogy folyamatos zsírozást igényelnek, illetve az idő múlásával, általában már az első szezon közben „lógni” kezdenek, aminek következtében a kultivátor kocsi oldalirányba akár több centimétert „lötyögni” fog. Ha ezt nem észleljük időben, és nem állítjuk utána a perselyeket, vagy nem cseréljük ki azokat, akkor a kultivátor kapák túl közel fognak menni a sorokhoz és károsíthatják a gyökérzetet, vagy kivághatják a növényeket. Éppen ezért a Steketee nem perselyeket alkalmaz, hanem karbantartásmentes golyóscsapágyakra helyezi a kultivátor kocsik felfüggesztésének forgáspontjait. Így biztosítva hosszú távon a kapák precíz oldalirányú megvezetését.

Paralelogramma csuklókaros kormányzás

Paralelogramma csuklókaros kormányzás

A másik, a gép pontos sorkövetését befolyásoló tényező a kultivátor kocsik soron tartásához szükséges oldalirányú mozgást végző kormányzó szerkezet. Ez a Steketee gépeken szemben más gyártók olcsó csúszkás, görgős megoldásaival egy paralelogramma csuklókaros konstrukció. Ennek köszönhetően a soron tartáshoz szükséges oldalirányú mozdulatok rángatás mentesek, finoman szabályozhatóak, a traktorra nem hat vissza ellenerő, illetve mivel golyóscsapágyak találhatóak a forgáspontokon, karbantartásmentes a szerkezet. Ahhoz, hogy a paralelogramma karos kormányzó váz mindig a helyes pozícióban tudja tartani a kultivátor kocsikat szükséges a kifinomult kamera- és kezelőfelület rendszer. Ez ellenben más gyártókkal, akik általában ugyan attól a beszállítótól (Claas) származó rendszert használnak, a Steketeenek teljesen saját fejlesztésű rendszere van, amelynek alapvető jellemzője, hogy mostohább körülmények között is használható, mint a konkurensek gépei. Például kisebb méretű növények esetében, a Steketee kamera rendszere már jól látja akár a kaszahányás utáni állapotban lévő hagymát, vagy a 2-4 leveles fűszerpaprikát is. A zöld üzemmódon kívül, ami a tiszta állományokban történő munkavégzésre alkalmas a rendszer tud színes üzemmódban is dolgozni, aminek köszönhetően a haszonnövény és a gyomnövény eltérő színe alapján akár elgyomosodott táblák is megművelhetők.

A holland cég nagy gondot fordít a gépei szerkezeti szilárdságára. A kisebb gépeik 300 cm gerendely szélességig általában szimpla gerendával készülnek, de a nagyobb munkaszélességű gépek esetében általában dupla gerendellyel építik azokat. Az erős hidraulikusan összecsukható 100×100 mm, vagy 120×120 mm keresztmetszetű alapgerendához kerül rögzítésre a speciális 80×80 Steketee profilgerendely, amely lehetővé teszi a kultivátor kocsik fokozatmentes sortávolság állítását! Jól jellemzi a gépek erősségét, hogy egy 6 soros, 75 cm kukorica kultivátor, hidraulikusan összecsukható gerendellyel, sorkövető kormányzással kb. 2000 kg-ot nyom a mérlegen! A nagy önsúly általában elég a nagyon kötött területeken való megfelelő talajnyomás kifejtéséhez. Azonban a Steketee kínál gépeihez a kultivátor kocsik talajnyomását fokozó rendszert. Ezzel a traktor fülkéjéből lehet a kultivátor kocsik paralelogramma rugóstagjaiba épített munkahengerek nyomását szabályozni.

Minthogy ökológia gazdálkodás keretein belül a sorközművelés fő célja nem a talaj levegőztetése, hanem a gyomszabályozás, így nagyon nagy jelentősége van az adott viszonyok között legjobban működő művelő elemek, azaz kapák helyes kiválasztásának.

A Steketee e tekintetben is bőséges kínálattal rendelkezik. A lazább, homokos területek gyommentes tartására és a talaj alapos átdolgozásához ajánlják a hagyományos rugós függesztésű 135 mm, 155 mm, vagy 200 mm széles lúdtalp kapákat. Ezek optimális munkamélysége 3-5 cm között van és az adott rétegben intenzív keverést végeznek. Jellemzőjük még, hogy munkasebesség függvényében töltögető hatással bírnak.

A kötöttebb, sekélyebb művelést igénylő területek megfelelő kapatípusa a merev szárú fecskefarok kapa, amely szélessége 8 cm és 65 cm között választható. Ezek a kapák csatlakozhatnak a kultivátor kocsikhoz fix tartószerkezettel, vagy rugós felfogatással is. Rugós rögzítés esetében a nagyon kötött talajokon is eredményes munkát lehet végezni.

A lapos profilú fecskefarok kapa sekély, 1-3 cm mélységben való munkavégzésre alkalmas. Nem mozgat sok földet, nem rendelkezik töltögető hatással. Ezeken kívül speciális kapatestek is szerepelnek a kínálatban, úgymint a fél fecskefarok kapák, oldalazó L alakú kapák, hajlított bakhátművelő fecskefarok kapák stb.

Steketee forgó gyomfésű

Steketee forgó gyomfésű

A Steketee gyár a haszonnövények sorának 6-8 cm széles sávjának művelésére a már más gyártók által is kínált gumiujjas kapát illetve a konkurenseknél nem megtalálható forgó gyomfésűt kínálja! A forgó gyomfésű, azaz rotoweeder alapvetően a kultivátor kocsi hátuljára van felszerelve. Ez az adapter kiválóan használható a korábbi fenológiai állapotoknál, amikor még kisebb a növényünk lombozata. Ekkor nagy hatásfokkal löki ki és dobja be a sorközbe a fejlődésük kezdeti stádiumában lévő gyomokat.

A gumiujjas kapa a holland gyártónál külön, független felfüggesztést kap, amelyet közvetlenül a központi gerendára kell felfogatni. Ez a soronként egyedi felfüggesztés teszi lehetővé a kifinomult, minden talajkörülményhez illeszkedő beállítást, amely nagyon fontos a hatékony gyomsemlegesítő hatás eléréséhez. A gumiujjas kapát a későbbi fenológiai állapotoknál érdemes használni, amikor a haszonnövényünk lombozata már fejlettebb.

Mivel a Steketee korábbi ügyfélkörét is már az ökológiai művelést folytató gazdák és zöldségkertészek alkották, így a holland cég alapvetően ezen ügyfélkör szofisztikált igényei alapján fejlesztette ki a saját kamerás kormányzó rendszerét, az IC-LIGHT rendszert: kamera, gerendely oldalkitérés érzékelő szenzor, emelés szenzor, sebességszenzor, jelfeldolgozó számítógép és kijelző. Persze a legfontosabb a szoftver, azaz a Steketee mérnökei által folyamatosan fejlesztett program, ami lehetővé teszi a hardver komponensek eredményes használatát. A vezérlő program kezelőfelülete nagyon jól letisztult, a jól értelmezhető ikonok és egyedi grafikák miatt nincs szükség idegen nyelv ismeretére. A kezelő könnyen be tudja a rendszert állítani változó körülmények között is. A Steketee IC-LIGHT vezérlő számítógépe rendelkezik wireless kapcsolódási lehetőséggel, amit egy a vezérlőegységben előre elhelyezett adatátviteli kártya biztosít. Ennek segítségével a kultivátor vezérlőegysége akár a gyár hollandiai központjából is elérhető, ahonnan speciális beállítási esetekben segítséget kaphat a felhasználó, illetve a rendszeresen kiadott, a legújabb tapasztalatok által elkészült programfrissítések is ezen a csatornán keresztül érhetőek el könnyű szerrel.

Steketee IC-LIGHT vezérlő egység

Steketee IC-LIGHT vezérlő egység

A Steketee vezérlőegysége egyelőre szigetrendszerként üzemel. Nincs szükség a traktor fedélzeti rendszeréhez történő csatlakoztatásra. Azonban a Steketee mérnökei azon dolgoznak jelenleg, hogy a jövőben a kamera rendszer által a terület gyomfertőzöttségéről térkép készülhessen, és azt a precíziós gazdálkodási rendszerbe integrálva fel lehessen egyéb műveletekhez használni, akár a szántási mélység változtatása céljából.

Napjainkban, amikor is gyorsan változik a környezetünk, két nehéz kihívással kell szembenéznünk. Munkaerőválság és klímaváltozás. Nem találunk embert semmiféle munkára, kapásokat sem, nincs aki kigyomlálja a növényeinket. Ugyanakkor a klímánk is átalakulóban van, nagy szélsőségekkel kell megbirkóznunk mind a csapadékeloszlás, mind a hőmérsékleti viszonyok terén. Az vitathatatlan, hogy mindannyian a saját bőrünkön érezzük ezeket a nehézségeket.

A kérdés az, hogy ki mit tesz az alkalmazkodás érdekében? Ön még mindig a kapások után kajtat? Ne tegye, fektessen be a jövőbe! Alkalmazzon az új kihívásoknak megfelelő korszerű gyomszabályozó módszereket, eszközöket!

Kis Pál, Agroskill Kft
www.agroskill.hu
(Biokultúra 2019/1-2)

[felül]