Gyümölcsfák és a globális felmelegedés
A klímaváltozás szüntelen jelenség a Földön. Közismertek a jégkorszakok és az interglaciálisok sorai. Az utolsó jégkorszak után az időjárás stabilizálódott, mérséklődött az ingadozás. Az V. században a Kárpát-medence közepe mocsaras táj volt. Ezt Attila hun fejedelem tudós görög látogatója, Priszkosz rétor művéből tudjuk.
A VII-VIII. századokban romlott a vízellátottság. A legeltető állattartásra alapozott avar birodalom bukása – alapos okkal – ezzel magyarázható. A honfoglalás korában a Balaton vízszintje 2 m-rel alacsonyabb volt. A XVI. századtól kezdve a XIX. elejéig hűvös, csapadékos idő következtében rengeteg volt a vízfolyás és a vízimalom. Az Alföld elmocsarasodott. A Balaton vízszintje 5-6 m-t emelkedett. Növelte felületét a Velencei tó is. A XIX. század közepére a hőmérséklet növekedése miatt az ország vízellátottsága csökkent. Az 1860-as évek szárazsága miatt megszűnt a Fertő tó, a Velencei tó annyira kiszáradt, hogy a katonaság gyakorlatozhatott benne. A Balaton szintje elérte a történelmi minimumot.
Mindezek az ingadozások kisebb-nagyobb földrajzi egységre vonatkoztak. Most azért beszélünk globális felmelegedésről, mert a súlyos változások az egész Földön érvényesülnek. Ezek ember-keltette okait már ismerjük. Most azt vizsgáljuk meg, hogy az erősödő változások milyen várható hatással lesznek a kertészeti növényekre.
A kertészeti ágazatok közül a gyümölcstermelés és a szőlészet a leginkább érintettek, mert többéves kultúrák és nem lehet védelmükre termelőberendezést igénybe venni. A zöldségtermelés és a dísznövénykertészet a szabadföldi kultúrák mellett jelentős arányban használ termelőberendezést: üvegházakat, fóliaalagutakat. A gyógynövény-ágazatot érintik ugyan az éghajlatváltozások, de nem súlyosan, mert a sok faj jól helyettesítheti egymást. Mindez azt indokolja, hogy elsősorban a gyümölcstermelés jövőbeli helyzetével foglalkozzunk.
2007-ben 100 milliárd (kb. 4 millió eurós) kár érte az országot. Ehhez hasonló kár utoljára 60 évvel ezelőtt volt. Okozói: a súlyos és ismétlődő korai fagy, jégeső, túl magas hőmérséklet, zivatarok, szélviharok, őszi fagy és vízellátási anomáliák. Most csupán a legfontosabb problémákkal foglalkozzunk!
Korai fagy
Esetleg valaki értetlenül kérdezi: miért van fagy, ha általánosan melegszik az idő? Az előre prognosztizálható mérték: 2100-ra 1,4 – 5,8°C-kal emelkedhet a hőmérséklet. Viszont az emberiség törekvése és érdeke, hogy ez az érték ne haladja meg a 2°C-t. Emellett előfordulhatnak mély lehűlések. 2007-ben először április 23.-án, majd május 2.-án volt -6°C-ig süllyedő lehűlés. 2008-ban ismét voltak korai fagyok. Az általános felmelegedés következménye az is, hogy az áttelelő növények mélynyugalmi állapota előbb ér véget, mint évekkel ezelőtt. A megindult vegetációs állapotban minden növényfaj érzékenyebb a hideggel szemben. Az ismétlődő korai fagy azért olyan súlyos, mert egy szezonban több növényfajt érint. 2007-ben súlyosbította a helyzetet, hogy a lehűlés idején csak 25%-os volt a relatív páratartalom.
Kevesen tudják, pedig igaz, hogy a virág a sziromhullás után a legérzékenyebb. A teljes elfagyás tünetei közismertek, de alacsony hőmérséklet is okoz károsodást. A korona fagyásszint feletti részén is jelentkezhetnek károsodások: deformálódás, parafoltosság, általános minőségromlás, rosszabb tárolhatóság. Tehát a mélylehűlés közvetlen hathat méretre, alakra, felületre, beltartalomra. Közvetett hatások is lehetnek: tűzelhalás, moníliás fertőzöttség.
A tűzelhalás (Ervinia amilovora; Winslow) a fagysérüléseken és más sebeken fertőz. Nálunk a Monilia fructigena (Pers) eleinte csak a korai meggyet károsította. Az átlaghőmérséklet emelkedésével gyakrabban érvényesült a későbbi meggyfajtákon, de várható, hogy a cseresznye után még a sárgabarackon is megjelenik.
A korai fagy okozta nagymértékű virágpusztulás vegetatív túlsúlyt eredményez, az erős növekedés lágy szövetekkel jár, mindez fokozottabb érzékenységet, későbbi érést és rosszabb tárolhatóságot okoz.
Haszna is lehetne a korai fagynak, ha a virágokat, bimbókat egyenletes szórásban 20-40%-kal csökkentené. Előnyös volna a korai ritkítás.
A korai lehűlés a levelekre is hat. Az érintett levelek kisebbek, hullámos felületűek. A termésképletekre (bog, nyárs) úgy szokott hatni a korai fagy, hogy a csúcsvirág elpusztul, az oldalvirágok teremnek – kialakul egy termés-csokor, ami feltétlenül szükségessé teszi a ritkítást. A bibekárosodás a sokbibés virágoknál torz termés kialakulását okozhatja.
Fontos: a fagykáros virágokra nem szállnak a méhek!
Az őszi fagyok ugyancsak nagy károkat okozhatnak. A fagykárokat bórtartalmú oldattal való permetezéssel előzhetjük meg. Az oldat töménysége maximum 2%-os legyen. A védekezés technikája: fagyás után azonnal, 5-6 nap múlva ismét. Hatásos -4-5°C-os hőmérsékletig.
Jégeső
Keletkezésének okát, hatásait és következményeit sokan ismerik. A frekventált területekre egykoron „viharágyút” telepítettek. Miután tölcsérszerű torkolata néhány esetben megtelt jéggel – lemondtak a fegyverről. Ma csak azt tehetjük, hogy azonnal permetezünk az aktuális sebparaziták ellen.
Értékes állományt, pl. genetikai bázist, manapság hálóval védenek.
Magas hőmérséklet
A globális felmelegedés során növekszik a tartósan magas pozitív hőmérsékleti rendellenességek gyakorisága. Ennek oka a makro-cirkulációs jellemzők megváltozása. Vegyük figyelembe, hogy Magyarország területe május és szeptember között anticiklonális hatás alatt áll. A kánikula nem a legújabb jelenség. Pl. 2003 májusában már nyári meleg volt. Augusztusban 25°C volt a havi átlag. A júliusi átlag Szegeden 23,5°C volt. A tavalyelőtti és a tavalyi események valamennyiünknek közvetlen élménye, viszont arról kevesen tudnak, hogy 1841-ben a Pest megyei Pándon július 17-én 40°C, Gyulán július 23.-án 41,8, Hódmezővásárhelyen július 18-19.-én 45°C volt!
A ritka szélsőségeken túl az átlag feletti hőmérsékletnek is vannak veszélyes következményei gyümölcsfáinkra nézve. Leggyakoribbak: kövecsesség (körte, birs, naspolya); laposabb termés; nagyobb kőmag-arány; kőmag körüli mézgásodás; a duránci jelleg erősödése.
A magasabb éjszakai hőmérséklet következményei: alacsonyabb savtartalom (almánál; meggynél fordítva); rosszabb íz; gyengébb zamat; kisebb gyümölcsméret; kedvezőtlen fedőszín.
A tartósan magas hőmérséklet káros hatásai: sikeresebben telelnek át a kártevők és kórokozók; folyamatos a hosszabb mélynyugalmú fajták rügypergése; gyakori ikertermőség (szilva, nektarin); fokozódik az oltványok, a fiatal fák kiszáradása. Előny a hőséggel szemben a terebélyes lombkorona, hátrány a törpésítés. Érzékenyek a Golden Delicious mutánsok, kevésbé érzékenyek: Topaz, Vista Bella.
A magas hőmérséklet gátolja a guttáció méregtelenítő szerepét. Méregtelenítés pl. a túlzott bórtáplálással szemben. A bórfelesleg a levélcsúcsok nekrózisát okozza. A bórhiány csökkenti a kötődést, a virágszervek fejlődését, a fagyellenálló képességet. Magas bórigényű az alma.
Szél
A szélviharok hatását erdősávokkal lehet csökkenteni. Előny a gyümölcs rövid kocsánya (Cox narancs ranett – Téli arany parmer, Van cseresznye – Szomolyai stb.).
Vízellátási rendellenességek
A folyékony víz és vízpára egyaránt kapcsolatban van a hideggel és a meleggel – mindkettőnek mérsékli a hatását, ami kedvező, viszont nagymértékű jelenléte, vagy tartós hiánya nagy károk előidézője. A globális felmelegedés során gyakori egy éven belül: árvíz, belvíz és az aszály.
Az országba belépő vízmennyiség nagy, 110-120 km3/év. A lehulló csapadék nálunk 550-600 mm-nél 50-55 km3/év. Vízkészleteink korlátozottak, a csapadék egyre kevesebb lesz. Fogy az öntözésre használható, felszín alatti vízkészlet. A legnagyobb potenciális víztároló maga a talaj.
Jelentős az erdő vízmegtartó szerepe is. A meglévő vízkészletet be kell osztani. Az érvényesülő furcsa vízfelhasználati sorrend: 1. lakossági fogyasztás; 2. ipari vízigények; 3. luxus strandok, szökőkutak, kerti úszómedencék; 4. növényöntözés.
A lyukas üveg jelenség az, amikor a meglévő vízkészlet elfolyik, semmivé lesz, nincs belőle haszon. Gyakori.
A befagyott üveg jelenség az, amikor a fagyott talajfelszínen elfolyik a hólé, az eső. A talaj mélyebb rétege felvenné, de a fagyott réteg nem engedi át a vizet. Ilyen volt pl. 2005-ben.
Teleüveg jelenség alkalmával a talaj vízkapacitása maximális, több csapadékot felvenni képtelen. Ritka jelenség. Nálunk legutóbb 1999 ősze után mutatkozott ez a változat.
Ha kevés a víz, akkor süllyed a talajvízszint, aminek következménye a csúcsszáradás, ami fokozatosan az egész fára kiterjed a teljes pusztulásig. Ha a folyamat megindult, elkésett öntözéssel nem állítható meg. Ez az ún. „water stress”.
A kedvezőtlen vízállapot (hidratura) miatt megváltozik a sejtek turgorállapota; az ozmotikus potenciál; a vízfelvétel és vízszállítás. A növények elégtelen vízellátottsága a sztómák automatikus bezáródásával jár. Ez a reflex segít, de hosszabb időn át káros, mert csökken a C-asszimilálás, a fotoszintézis és a transzpiráció. Növekszik viszont a proteinbontás és az amiláz-aktivitás (keményítő-bontás).
A talajtulajdonságok e jelenségekre fajlagosan hatnak.
Ha sok a víz, az eltérő redox-viszonyok miatt csökken a gyökérlégzés, a tápanyagfelvétel és a mineralizálódás. A tartós elárasztást egyik gyümölcsfa-fajunk sem tűri!
Védekezés. A sok és kevés víz ellen bizonyos mértékű védelmet nyújt a talajtakarás. Hatására csökken az evaporáció, a gyomosodás, a kimosódás és az erózió.
Tartsuk be a szabályt: nagyobb termetű gyümölcsfákat ne telepítsünk 100-180 cm feletti talajvízszintű területre!
Az ország földrajzi helyzete miatt szigorúan alkalmaznunk kell a takarékos öntözés elvét (RDIR, Regulated Dificit Irrigation Rootzone). Ne a levegőeget, hanem a gyökérzónát lássuk el a szükséges mennyiségű vízzel! Ennek egy fejlettebb formája a részleges gyökérzóna-öntözés.
A vízhiánnyal szemben védelmet nyújtanak bizonyos mykorrhiza-oltások. Használható készítmények pl. a Yucca schidigera gyökérzónájából nyert Yuccah™, vagy a Mycorr-hiza™. Ezek a gyökértársulásos gombák segítik a gyökerek növekedését és a tápanyag felhasználását.
A poklobutrazol, mint a gibberellin-szintézis inhibitora gátolja az ágak megnyúlását, erősíti a levelek zöld színét, csökkenti a gyümölcsrepedést és mellesleg növeli például a cseresznye méretét.
A szárazsággal szembeni küzdelmet a növénynemesítés is felveszi. Például teszteli az alanyok szárazságtűrését.
Az őszibarack esetében a mandulaalany kedvezőbb, mint az őszibarack magoncok.
A szilva számára jobb a mirabolán, mint a vad kajszi (tengeribarack).
A sajmeggy-alany mélyebben gyökeresedik. Laza talajra való.
A vadmeggy-alany sekélyebben gyökeresedik. Kötött talajra jó.
A globális felmelegedés hatásait most csak a gyümölcsfákra vonatkozóan vázoltam fel. Külön téma lehetne a bokor termetű bogyósok, a szabadföldi zöldségtermelés, a dísznövények, valamint a fűszer- és gyógynövények védelme a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben.
Ugyancsak érdemes téma lehetne a kártevők és a kórokozók reakciója a globális felmelegedés hatásaira.
A globális felmelegedés hatásai a kertészeti növényekre és magukra a kertészekre örök és szinte kimeríthetetlen napi téma. Még találkozunk vele!
Dr. Szalay László
(Biokultúra 2009/2)
